A Maros Mezőségi Művésztelep alkotásaiból nyílt tárlat a hétvégén a kolozsvári Reményik Sándor Galériában.
2013. április 28., 17:582013. április 28., 17:58
„A tájképek dominálnak a művésztelepen létrejött munkák között, ritkábban születnek portrék és kompozíciók” – jellemezte kérdésünkre a mezőbándi, mezőbergenyei, mezőmadarasi és a csittszentiváni alkotótáborok anyagából megnyílt tárlatot Czirjék Lajos a Maros Mezőségi Művésztelep elnöke. Az evangélikus–lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában megtartott kiállításmegnyitót követően Czirjék Lajos a Krónikának elmondta: az alkotótáborokban a képzőművészek teljes szabadságot élveznek ezért műfaji szempontból rendkívül változatos a tárlat anyaga, a realistább alkotások mellett megjelentek a nonfiguratív, absztrakt képek is.
„Nem valamilyen apropó miatt nyitottuk meg a tárlatot Kolozsváron, hanem egyszerűen szeretnénk bemutatni a képzőművészet által a Mezőséget, pontosabban a Mezőségnek Marosvásárhely környéki részét, amelyet Székelymezőségnek is szoktak nevezni” – magyarázta a művésztelep vezetője. Hozzáfűzte, a mezőbergenyei alkotótábor terméséből viszonylag kevés kép látható a kolozsvári tárlaton, ennek az az oka, hogy azok a képek Falatnyi Erdély címmel európai körúton vannak. Többek közt Németország, Dánia, Finnország és Svédország is vendégül látta a vándorkiállítást, jelenleg Magyarországon állomásoznak az alkotások.
A Maros Mezőségi Művésztelep 2009-ben alakult. Első alkalommal 1999-ben Mezőpanitban szerveztek alkotótábort Molnár Dénes Grafikus művész kezdeményezésére, majd 2002-ben Mezőmadarason és Csittszentivánon, 2003-ban pedig Mezőbergenyén nyíltak táborok a képzőművészet különböző válfajaiban alkotó művészek számára. Végül 2008-ban a környékbeli települések közül ötödikként Mezőbánd is csatlakozott az alkotótábornak otthont adó mezőségi falvakhoz. Egy-egy táborba évente 15-25 képzőművészt hívnak meg a szervezők.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
szóljon hozzá!