A Maros Mezőségi Művésztelep alkotásaiból nyílt tárlat a hétvégén a kolozsvári Reményik Sándor Galériában.
2013. április 28., 17:582013. április 28., 17:58
„A tájképek dominálnak a művésztelepen létrejött munkák között, ritkábban születnek portrék és kompozíciók” – jellemezte kérdésünkre a mezőbándi, mezőbergenyei, mezőmadarasi és a csittszentiváni alkotótáborok anyagából megnyílt tárlatot Czirjék Lajos a Maros Mezőségi Művésztelep elnöke. Az evangélikus–lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában megtartott kiállításmegnyitót követően Czirjék Lajos a Krónikának elmondta: az alkotótáborokban a képzőművészek teljes szabadságot élveznek ezért műfaji szempontból rendkívül változatos a tárlat anyaga, a realistább alkotások mellett megjelentek a nonfiguratív, absztrakt képek is.
„Nem valamilyen apropó miatt nyitottuk meg a tárlatot Kolozsváron, hanem egyszerűen szeretnénk bemutatni a képzőművészet által a Mezőséget, pontosabban a Mezőségnek Marosvásárhely környéki részét, amelyet Székelymezőségnek is szoktak nevezni” – magyarázta a művésztelep vezetője. Hozzáfűzte, a mezőbergenyei alkotótábor terméséből viszonylag kevés kép látható a kolozsvári tárlaton, ennek az az oka, hogy azok a képek Falatnyi Erdély címmel európai körúton vannak. Többek közt Németország, Dánia, Finnország és Svédország is vendégül látta a vándorkiállítást, jelenleg Magyarországon állomásoznak az alkotások.
A Maros Mezőségi Művésztelep 2009-ben alakult. Első alkalommal 1999-ben Mezőpanitban szerveztek alkotótábort Molnár Dénes Grafikus művész kezdeményezésére, majd 2002-ben Mezőmadarason és Csittszentivánon, 2003-ban pedig Mezőbergenyén nyíltak táborok a képzőművészet különböző válfajaiban alkotó művészek számára. Végül 2008-ban a környékbeli települések közül ötödikként Mezőbánd is csatlakozott az alkotótábornak otthont adó mezőségi falvakhoz. Egy-egy táborba évente 15-25 képzőművészt hívnak meg a szervezők.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
szóljon hozzá!