Méhes György-debütdíjat kapott munkatársunk, Varga László Edgár szombaton Budapesten. A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett ünnepségen György Attila író kapta a nagydíjat, Méhes György Kossuth-díjas írót pedig Posztumusz Lovagkereszttel (Ritterkreuz) tüntették ki.
2014. május 10., 22:042014. május 10., 22:04
2014. május 10., 22:052014. május 10., 22:05
Az ezer euróval járó Méhes György-debütdíjat lapunk Kultúra rovatának szerkesztője, Varga László Edgár költő vehette át a hat év közel ötven versét felölelő, Cseréptavasz című kötetéért. Király Zoltán, az Erdélyi Magyar írók Ligájának ügyvezető elnöke méltatásában kijelentette: a fiatal, 28 éves szerző „teljes jogú költőként debütál a magyar irodalomban”.
A 3 ezer euróval járó Méhes György-nagydíjat György Attila író, újságíró, szerkesztő vehette át. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke laudációjában úgy vélte, György Attila írásai mágikus töltésűek, olykor lírai sűrítettségűvé fokozódnak, a „mítosz sűrített levegőjét” ugyanakkor ragyogó humorral oldja.
Úgy vélte, művei a mágikus realizmussal mutatnak rokonságot, magyar elődei között pedig Krúdy Gyula, Tamási Áron, Lázár Ervin és Méhes György említhetők.
A két irodalmi díjat – melyekkel az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotóit és fiatal tehetségeit ismerik el – Méhes György alapította a 2002-es Kossuth-díjával járó összegből.
Rüdiger Stix, a Lovagkereszt kitüntetést adományozó osztrák hadügyminiszter kabinetirodájának tagja laudációjában kiemelte: Méhes György a régi közép-európai kultúrát úgy örökítette meg, hogy ez egyetemes értékkel bír.
„Megtestesíti a régi Magyarország nagy szellemét és közös, nagy kultúránkat. Műveiben magyarok, románok, németek és zsidók egyaránt szerepelnek, és elsősorban nem nemzeti, hanem emberi vonásaikkal különböznek egymástól” – fogalmazott Rüdiger Stix a „bécsi tisztek nevében” szólva.
Szőcs Géza költő mindenekelőtt azt méltatta, hogy Méhes kettős szorításban alkotott fontos életművet: egyszerre mondott nemet a „dühöngő proletkult” és az irodalmi sznobizmus elvárásaira. Kiemelte: az erdélyi írót a veleszületett, ösztönös epikai készség teszi jelentős íróvá, mely „beszippantja az olvasót a mű terébe”. Szőcs Géza hozzátette azt is, hogy Méhesnek sokszor „műfaji álruhákban” – meseformában, allegóriákban, parabolákban – kellett kifejeznie magát.
A Lovagkereszt (Ritterkreuz) kitüntetést az író fia, Nagy Elek vette át az édesapja születésnapja előtt néhány nappal megrendezett ünnepségen – a „Nagy Mesélő\" most lenne 98 éves.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
szóljon hozzá!