
Méhes György-debütdíjat kapott munkatársunk, Varga László Edgár szombaton Budapesten. A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett ünnepségen György Attila író kapta a nagydíjat, Méhes György Kossuth-díjas írót pedig Posztumusz Lovagkereszttel (Ritterkreuz) tüntették ki.
2014. május 10., 22:042014. május 10., 22:04
2014. május 10., 22:052014. május 10., 22:05
Az ezer euróval járó Méhes György-debütdíjat lapunk Kultúra rovatának szerkesztője, Varga László Edgár költő vehette át a hat év közel ötven versét felölelő, Cseréptavasz című kötetéért. Király Zoltán, az Erdélyi Magyar írók Ligájának ügyvezető elnöke méltatásában kijelentette: a fiatal, 28 éves szerző „teljes jogú költőként debütál a magyar irodalomban”.
A 3 ezer euróval járó Méhes György-nagydíjat György Attila író, újságíró, szerkesztő vehette át. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke laudációjában úgy vélte, György Attila írásai mágikus töltésűek, olykor lírai sűrítettségűvé fokozódnak, a „mítosz sűrített levegőjét” ugyanakkor ragyogó humorral oldja.
Úgy vélte, művei a mágikus realizmussal mutatnak rokonságot, magyar elődei között pedig Krúdy Gyula, Tamási Áron, Lázár Ervin és Méhes György említhetők.
A két irodalmi díjat – melyekkel az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotóit és fiatal tehetségeit ismerik el – Méhes György alapította a 2002-es Kossuth-díjával járó összegből.
Rüdiger Stix, a Lovagkereszt kitüntetést adományozó osztrák hadügyminiszter kabinetirodájának tagja laudációjában kiemelte: Méhes György a régi közép-európai kultúrát úgy örökítette meg, hogy ez egyetemes értékkel bír.
„Megtestesíti a régi Magyarország nagy szellemét és közös, nagy kultúránkat. Műveiben magyarok, románok, németek és zsidók egyaránt szerepelnek, és elsősorban nem nemzeti, hanem emberi vonásaikkal különböznek egymástól” – fogalmazott Rüdiger Stix a „bécsi tisztek nevében” szólva.
Szőcs Géza költő mindenekelőtt azt méltatta, hogy Méhes kettős szorításban alkotott fontos életművet: egyszerre mondott nemet a „dühöngő proletkult” és az irodalmi sznobizmus elvárásaira. Kiemelte: az erdélyi írót a veleszületett, ösztönös epikai készség teszi jelentős íróvá, mely „beszippantja az olvasót a mű terébe”. Szőcs Géza hozzátette azt is, hogy Méhesnek sokszor „műfaji álruhákban” – meseformában, allegóriákban, parabolákban – kellett kifejeznie magát.
A Lovagkereszt (Ritterkreuz) kitüntetést az író fia, Nagy Elek vette át az édesapja születésnapja előtt néhány nappal megrendezett ünnepségen – a „Nagy Mesélő\" most lenne 98 éves.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!