
„Az a formavilág, amelyet Román Viktor sajátos ábécéjének is neveznek, annyira sajátos, hogy nem lehet összetéveszteni semmi egyébbel, már életében legenda volt” – méltatta Kolozsi Tibor szobrászművész, restaurátor a homoródszentmártoni származású, világhírű alkotót az életművét áttekintő kolozsvári tárlat megnyitóján.
2015. március 18., 16:052015. március 18., 16:05
A Homoródtól Párizsig című Román Viktor-emlékkiállításnak a Minerva-ház ad otthont. Mielőtt a közönség megtekintette volna az épület pincéjében kiállított alkotásokat, levetítették a Boros Zoltán és B. Nagy Veronika által jegyzett – Román Viktor életútját bemutató – Attila szekere a Szajna partján című dokumentumfilmet.
Kolozsi Tibor a tárlat anyagát méltatva elmondta: Román Viktor tehetségéről már a marosvásárhelyi szépművészeti gimnáziumban legendák keringtek. Mint kifejtette, beszélték, hogy Izsák Márton, az intézmény egykori igazgatója, maga is szobrász lévén többször kikérte az elméleti tanórákról, hogy az ő szobrainak megmunkálásában segítsen. A tárlat anyagában egyébként Román Viktor két jelentősebb alkotása, az Attila szekere és a Repülő is megtalálható.
„Elért olyan magasságokba, amelyről mi álmodni sem merünk: meghódította Párizst, a művészet fellegvárát” – fogalmazott méltatásában Kolozsi Tibor. Mint részletezte, Román Viktor szobrai lépten-nyomon megtalálhatók Franciaország közterein, a romániai társadalom ezzel szemben nem nőtt fel arra a szintre, hogy a köztér díszítése céljából rendeljen meg képzőművészeti alkotásokat, a mai napig politikusok vagy történelmi személyiségek szobraira van csak igény.
A tárlat anyagát Román Elemér, a szobrászművész testvére bocsátotta rendelkezésre, aki a megnyitón felelevenítette, hogyan telepedett le Román Viktor Franciaországban, a Royal College of Art ösztöndíjasaként Londonban töltött időszakot követően. „A vándorkiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet az életműre, arra ösztökél, hogy mondjuk ki: mi vagyunk a nagyok” – fogalmazott Román Elemér.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!