„Az a formavilág, amelyet Román Viktor sajátos ábécéjének is neveznek, annyira sajátos, hogy nem lehet összetéveszteni semmi egyébbel, már életében legenda volt” – méltatta Kolozsi Tibor szobrászművész, restaurátor a homoródszentmártoni származású, világhírű alkotót az életművét áttekintő kolozsvári tárlat megnyitóján.
2015. március 18., 16:052015. március 18., 16:05
A Homoródtól Párizsig című Román Viktor-emlékkiállításnak a Minerva-ház ad otthont. Mielőtt a közönség megtekintette volna az épület pincéjében kiállított alkotásokat, levetítették a Boros Zoltán és B. Nagy Veronika által jegyzett – Román Viktor életútját bemutató – Attila szekere a Szajna partján című dokumentumfilmet.
Kolozsi Tibor a tárlat anyagát méltatva elmondta: Román Viktor tehetségéről már a marosvásárhelyi szépművészeti gimnáziumban legendák keringtek. Mint kifejtette, beszélték, hogy Izsák Márton, az intézmény egykori igazgatója, maga is szobrász lévén többször kikérte az elméleti tanórákról, hogy az ő szobrainak megmunkálásában segítsen. A tárlat anyagában egyébként Román Viktor két jelentősebb alkotása, az Attila szekere és a Repülő is megtalálható.
„Elért olyan magasságokba, amelyről mi álmodni sem merünk: meghódította Párizst, a művészet fellegvárát” – fogalmazott méltatásában Kolozsi Tibor. Mint részletezte, Román Viktor szobrai lépten-nyomon megtalálhatók Franciaország közterein, a romániai társadalom ezzel szemben nem nőtt fel arra a szintre, hogy a köztér díszítése céljából rendeljen meg képzőművészeti alkotásokat, a mai napig politikusok vagy történelmi személyiségek szobraira van csak igény.
A tárlat anyagát Román Elemér, a szobrászművész testvére bocsátotta rendelkezésre, aki a megnyitón felelevenítette, hogyan telepedett le Román Viktor Franciaországban, a Royal College of Art ösztöndíjasaként Londonban töltött időszakot követően. „A vándorkiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet az életműre, arra ösztökél, hogy mondjuk ki: mi vagyunk a nagyok” – fogalmazott Román Elemér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!