
Mattis János műveiből nyílt retrospektív kiállítás szerdán este a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban.
2013. május 23., 17:162013. május 23., 17:16
A Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Művészeti Központ (EMüK) által szervezett tárlaton jelen volt Mattis-Teutsch Waldemar a művész fia, a vendégeket Damokos Csaba, a Romániai Képzőművészek Szövetsége sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke köszöntötte, a tárlatot Vargha Mihály, a múzeum igazgatója nyitotta meg és Bartha Zonga muzeológus méltatta. A grafikus és festő Mattis János (1913–1988), a híres képzőművész dinasztia középső tagja szorosan kötődik Sepsiszentgyörgyhöz, hiszen a második világháború után egészen 1972-ig a Székely Nemzeti Múzeumban dolgozott restaurátorként. Szerepet vállalt a háborúban szétszóródott képzőművészeti gyűjtemény újjászervezésében, és adományainak köszönhető, hogy ma a múzeum birtokában van, édesapja a világhírű festő és szobrász Mattis-Teutsch János legtöbb munkája. A Lábas Házban bemutatott munkák végigkövetik a Budapesten, Bécsben, Bukarestben tanult, a nagybányai művésztelep harmadik generációjához szorosan kötődő Mattis János művészi fejlődését, az apai befolyástól való elszakadását és egyéni stílusának megtalálását.
Vargha Mihály a megnyitón elmondta, az Erdélyi Művészeti Központ egyik vállalása, hogy felderítsen minden kultúrtörténeti és nemcsak kultúrtörténeti vonatkozást, amely ezt a művészdinasztiát Erdélyhez köti, hiszen alkotásaikkal becsatolták Sepsiszentgyörgyöt az európai kultúra körforgásába. Vargha Mihály elmondta, a múzeum gyűjteményében kilencven Mattis-Teutsch János alkotás található, a „középső” Mattis festményei jól példázzák, hogy a „nagy fa, vagyis édesapja árnyékában” milyen szép életmű született. A dinasztia harmadik tagja, a kiállítás létrejöttét támogató Mattis-Teutsch Waldemar önálló kiállítására is sor kerül majd Sepsiszentgyörgyön. Bartha Zonga muzeológus úgy fogalmazott, Mattis János az ember és természet közötti mágikus kapcsolatot dolgozta fel, életművében jól érzékelhetően változik „a színek muzsikája és a fehér csendje”.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!