Mattis János festményeiből nyílt kiállítás Sepsiszentgyörgyön

A Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Művészeti Központ (EMüK) által szervezett tárlaton jelen volt Mattis-Teutsch Waldemar a művész fia, a vendégeket Damokos Csaba, a Romániai Képzőművészek Szövetsége sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke köszöntötte, a tárlatot Vargha Mihály, a múzeum igazgatója nyitotta meg és Bartha Zonga muzeológus méltatta. A grafikus és festő Mattis János (1913–1988), a híres képzőművész dinasztia középső tagja szorosan kötődik Sepsiszentgyörgyhöz, hiszen a második világháború után egészen 1972-ig a Székely Nemzeti Múzeumban dolgozott restaurátorként. Szerepet vállalt a háborúban szétszóródott képzőművészeti gyűjtemény újjászervezésében, és adományainak köszönhető, hogy ma a múzeum birtokában van, édesapja a világhírű festő és szobrász Mattis-Teutsch János legtöbb munkája. A Lábas Házban bemutatott munkák végigkövetik a Budapesten, Bécsben, Bukarestben tanult, a nagybányai művésztelep harmadik generációjához szorosan kötődő Mattis János művészi fejlődését, az apai befolyástól való elszakadását és egyéni stílusának megtalálását.

Vargha Mihály a megnyitón elmondta, az Erdélyi Művészeti Központ egyik vállalása, hogy felderítsen minden kultúrtörténeti és nemcsak kultúrtörténeti vonatkozást, amely ezt a művészdinasztiát Erdélyhez köti, hiszen alkotásaikkal becsatolták Sepsiszentgyörgyöt az európai kultúra körforgásába. Vargha Mihály elmondta, a múzeum gyűjteményében kilencven Mattis-Teutsch János alkotás található, a „középső” Mattis festményei jól példázzák, hogy a „nagy fa, vagyis édesapja árnyékában” milyen szép életmű született. A dinasztia harmadik tagja, a kiállítás létrejöttét támogató Mattis-Teutsch Waldemar önálló kiállítására is sor kerül majd Sepsiszentgyörgyön. Bartha Zonga muzeológus úgy fogalmazott, Mattis János az ember és természet közötti mágikus kapcsolatot dolgozta fel, életművében jól érzékelhetően változik „a színek muzsikája és a fehér csendje”.