
Fotó: A szerző felvétele
2010. augusztus 16., 10:042010. augusztus 16., 10:04
Három csodás éjszaka, amikor fény árad a Kőlik-barlang szájából, a jeladásként használt régi őrtüzek idejét elevenítve fel. Napnyugta után a falu apraja-nagyja és a messziről érkezők egyaránt nekivágnak a hegynek a Kőlik felé vezető köves úton, hogy le ne maradjanak a máréfalvi csodáról.
Ahogy a hegy alatti kis tisztás benépesedik, és a kialakított amfiteátrumszerű ülőhelyek megtelnek, a halk morajban azt hallani: ez jobb, mint a moziban. És valóban, amikor felcsendül az ősi rigmus, felvonul a mintegy száz máréfalvi gyermek, asszony és férfi, énekszóban, versben elbeszélve a tatárjárás korát idéző legendát, az nem egy mindennapi látvány, bár a cselekmény egyszerű: lakodalomra készülődnek a faluban, amikor a Kőlikból kilőtt tüzes nyilak fénycsóvái kettészelik a sötét égboltot.
Ez jelzi: itt a tatár. A világon dúló Batu Kán népe elől a biztonságot nyújtó Kőlikba menekülnek a máréfalviak, de egy idő után elfogy az élelmük. Úgy tűnik, a pusztulás vár a maroknyi népre, míg végül a székely furfang menti meg őket. Hatalmas kürtöskalácsot sütnek, azt dugják ki a Kőlikból, hadd lássa a tatár, van még elegendő élelem. A csoda megtörténik: a tatár horda elvonul, a fiatalok egybekelnek, a falu népe pedig örömtánccal, vigassággal ünnepli a mirákulumot.
Ez a misztériumjáték maga a csoda, a máréfalviak ugyanis mindenféle profi színtársulatnál hitelesebb tolmácsolói a legendának. Az egyik főszereplő, Székely Béla elmondása szerint nem hagyná ki soha ezt a szereplést. Ő a hétköznapokban kőművesként dolgozik, gyakran külföldön, így idén a munka során kialakult kapcsolatai révén Szlovákiából is érkeztek megnézni a mirákulumot, valamint Béla bácsit, aki játékában teljes átéléssel testesítette meg a falusi lakodalom vőfélyszerepét.
A mirákulum titka, vonzereje minden bizonynyal ebben rejlik, mert aki egyszer is szem- és fültanúja volt az előadásnak, az a következő év augusztus derekán is azt várja majd, hogy kigyúljon a fény a Kőlikban, és ismét nekivághasson a Leshegynek, csodát látni.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.