Fotó: Kolozsi Borsos Gábor/Figura színház
Molière és Martin Crimp A mizantróp című darabjai felhasználásával készült előadás a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházban Visky Andrej rendező és Visky Bence dramaturg színpadi változatában – közölte a társulat.
2023. december 26., 15:532023. december 26., 15:53
A mizantróp premierjét december 22-én tartották, a második előadást december 27-én este hét órától láthatják a nézők az Öntöde stúdiótermében.
Fotó: Kolozsi Borsos Gábor/Figura színház
Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière az a francia drámaíró, rendező és színész, akit a modern komédia megteremtőjeként tartanak számon. A kiemelkedő barokk drámaíró művei azonban nem is annyira a felhőtlen nevetéssel jellemezhetőek,
A mizantróp olyan ember (illetve tulajdonsága), aki általában rossz véleménnyel van az emberiségről, negatív és cinikus, megveti és lenézi azon embertársait, akik nem felelnek meg a szerinte elvárható morális szintnek – és rendszerint ez alól nagyon kevés kivételt ismer el. Bár a kifejezés a klasszikus görög szóösszetételből származik – miszo (gyűlöl) + antroposz (ember) – a fogalmat Molière 1666-ban bemutatott drámája tette népszerűvé a köznyelvben.
Fotó: Kolozsi Borsos Gábor/Figura színház
„A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni” – jelentette ki száz évvel a darab bemutatása után Denis Diderot francia filozófus. Martin Crimp brit drámaíró, aki klasszikusok kortárs újragondolásáról híres, ezt 2009-ben meg is tette. Crimp megtartja Molière szellemiségét, de napjainkbeli kontextusba helyezi: mizantrópunk sikeres író a show-biznisz magától értetődően képmutató világában, ahol
Fotó: Kolozsi Borsos Gábor/Figura színház
Az előadás rendezőjét, Visky Andrejt és Visky Péter zeneszerzőt ismerheti már a figurás közönség a 2021-22-es évad Szeretők című commedia dell’arte alkotócsapatából; a Szeretőket december 29-én láthatja újra a közönség a gyergyóalfalvi Petőfi Sándor Művelődési Házban. A mizantróp fordítója és dramaturgja Visky Bence, jelmeztervezője Mihály Kata, díszletét pedig Szabó Péter (Luminaxis Stúdió) jegyzi. Az előadás majdnem a teljes társulat részvételével készül; Barti Lehel-András, Faragó Zénó, Fodor Alain Leonard, Kolozsi Borsos Gábor, Moșu Norbert-László, Pascu Tamara, Szilágyi Míra és Tamás Boglár színészekkel.
Változatos programmal várja idén is az Egyfeszt fesztivál színház- és könyvudvara a közönséget, de még az egy hét múlva kezdődő fesztivál előtt Gyulán is fellép a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház.
Költözés, átalakítások miatt egyik legnehezebb évadát zárja június 30-án a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház munkaközössége, ennek ellenére sikeres színházi idényt tudhatnak maguk mögött – közölte a társulat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!