Hirdetés

Magyarul is megjelent a 80-as évek romániai disszidenseiről szóló dokumentumkönyv

Az 1980-as évek Romániájában sokan próbáltak életük kockáztatásával is átmenekülni a határon, közülük voltak, akik örökre eltűntek. Az ő nyomukat kutatta és dokumentumokat gyűjtött össze a Közelmúlt a médiában – Határesetek a szögesdróton című kötetben Brînduşa Armanca temesvári újságírónő, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója. A könyvet a közelmúltban az aradi Irodalmi Jelen Könyvek Kiadó jelentette meg magyarul, Koszta Gabriella fordításában.

MTI

2011. július 12., 08:032011. július 12., 08:03

Brînduşa Armanca a felejtés ellen kezdte el gyűjteni az anyagot, mert ahogy az MTI-nek elmondta, lassan eltűnnek a nyomok. Példaként említette, hogy a temesvári katonai ügyészségen az utolsó 20 olyan dossziéra bukkant, amelyben határőr kiskatonák különböző határsértőkkel szembeni eljárásáról szóló vizsgálati anyag szerepelt. Akiknek nem sikerült a szökés, azokat egyszerűen agyonlőtték vagy agyonverték, róluk nem készült jegyzőkönyv. Hogy ne vesszen örökre nyomuk, Brînduşa Armanca elhatározta, hogy utánajár az eltűnteknek. Először fölkeresett olyan embereket, akiknek sikerült a szökés, és új életet kezdtek a világ különböző országaiban. Köztük volt a híres tornásznő, Nadia Comăneci, aki 1989. november 27-én Csanád felé a szögesdróton át menekült el Romániából.

A mostani kötet előzménye egy film volt – mondta a szerző. Sok-sok vallomásból háromrészes dokumentumfilmet forgatott, ezt Bokorugrók címmel vetítette 2000-ben a temesvári közszolgálati televízió.

A bemutató után viszont egyre többen jelentkeztek olyanok, akik tudni akarták, mi történt a rokonukkal. Az újságírónő ekkor további nyomozásba kezdett, fölvette a kapcsolatot az UNHCR-rel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával. A számokból kiderült, hogy az illegális határátlépés csúcséve 1989 volt, akkor a csaknem 47 ezer menekült közül 27 ezren Magyarországon kértek hivatalosan menedéket, utána Ausztria, Jugoszlávia, Németország és Franciaország volt a befogadó országok sorrendje. Az újságírónő gyűjtött anyagokat a román, a szerb és a magyar médiumok archívumaiból is, így került a kötetbe a Kossuth Rádió Krónika műsorából az 1989. február 11-én elhangzott interjú, amelyet a Magyar Rádió akkori békéscsabai tudósítója, Cseh Éva készített Pál János orosházi határőrezredessel.

A magyar riporter a román határsértőkről érdeklődött, és kiderült, hogy a magyar oldalon kétszeres ellenőrzésre adtak ki parancsot. A főtiszt szerint 1989-ben február 8-áig ott 219 személy lépte át a határt, de közülük csak 13-at fordítottak vissza a magyarok. Cseh Éva az MTI megkeresésére elmondta, hogy 1988–1989-ben rendszeresen tudósított a békéscsabai menekülttáborból, felidézte, hogy részt vett a határtérségben holttestek felkutatásában is, mert sok menekülőt megsebesítettek a román határőrök. A sérültek átvonszolták magukat magyar területre, és belehaltak sebesüléseikbe. Brînduşa Armanca hozzátette, hogy rengeteg menekülő a Dunában lelte halálát, a holttesteket Szerbia felé sodorta az ár. Legmegrázóbb interjúját Temesváron készítette egy házaspárral. Elmondták neki, hogy 19 éves fiúkat egy deszkakoporsóban kapták vissza azzal, hogy elgázolta egy vonat. A szülők tudták, hogy fiúk a szerbiai határhoz ment a heti piacra szappanért, cigarettáért. A hatóságok megtiltották a szülőknek, hogy fölnyissák a koporsót, az anya ezt mégis megtette, és kiderült, hogy a fiút hátulról koponyalövés érte. A szülők évekig járták a hivatalokat, hogy kiderítsék, mi történt. Nem értek el semmit, saját vigasztalásukra örökbe fogadtak egy gyermeket – jegyezte meg a szerző.

Bekerült a kötetbe Ioan Holender temesvári születésű zenész, operaigazgató története, akit az 1956. végi egyetemi megmozdulásokban való részvétel miatt kicsaptak az orvosi egyetemről. Villamossági üzemben dolgozott, vizsgázott villamosvezető lett, és teniszedzőként is tevékenykedett. 1959-ben kiengedték családegyesítés címén az édesanyja után Bécsbe, ott tavaly nyárig, megbízatása lejártáig 19 éven át igazgatta a bécsi operát, a Wiener Staatsopert. Brînduşa Armanca fölidézte, hogy Holi címmel dokumentumfilmet is forgatott a muzsikusról, elhívta Temesvárra, rávette, hogy ismét vezessen villamost, és meséljen mindenről, ami az eszébe jut azon a villamosvonalon a városról és az emberekről.

Brînduşa Armanca magyar családban nőtt fel, román–latin szakon diplomázott, Marseille-ben tanulta az újságírást, Aradon és Szebenben pedig tanította. 1997 és 2004 között a temesvári köztévé igazgatója volt. 2006-tól a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója, már második ciklusát tölti ezen a poszton. Nyolc könyv szerzője.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 07., kedd

Száz év után újra Marosvécsre hív a Helikon, jubileumi írótalálkozót tartanak a Kemény-kastélyban

A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.

Száz év után újra Marosvécsre hív a Helikon, jubileumi írótalálkozót tartanak a Kemény-kastélyban
Hirdetés
2026. július 04., szombat

Szatmárnémeti fődíjjal, erdélyi díjesővel zárult a kisvárdai fesztivál

Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.

Szatmárnémeti fődíjjal, erdélyi díjesővel zárult a kisvárdai fesztivál
2026. július 04., szombat

Visky András regénye rangos német irodalmi díjat kapott

Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.

Visky András regénye rangos német irodalmi díjat kapott
2026. július 03., péntek

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta a Magyar Művészeti Akadémia érdeklődését

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta a Magyar Művészeti Akadémia érdeklődését
Hirdetés
2026. július 02., csütörtök

Hatalmi hierarchiákat övező hallgatás – A színházi évad utolsó premierje Temesváron

Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.

Hatalmi hierarchiákat övező hallgatás – A színházi évad utolsó premierje Temesváron
2026. július 01., szerda

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna

Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna
2026. június 27., szombat

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége

Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége
Hirdetés
2026. június 27., szombat

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről

Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről
2026. június 25., csütörtök

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2026. június 22., hétfő

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is

Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is
Hirdetés
Hirdetés