
2011. július 12., 08:032011. július 12., 08:03
Brînduşa Armanca a felejtés ellen kezdte el gyűjteni az anyagot, mert ahogy az MTI-nek elmondta, lassan eltűnnek a nyomok. Példaként említette, hogy a temesvári katonai ügyészségen az utolsó 20 olyan dossziéra bukkant, amelyben határőr kiskatonák különböző határsértőkkel szembeni eljárásáról szóló vizsgálati anyag szerepelt. Akiknek nem sikerült a szökés, azokat egyszerűen agyonlőtték vagy agyonverték, róluk nem készült jegyzőkönyv. Hogy ne vesszen örökre nyomuk, Brînduşa Armanca elhatározta, hogy utánajár az eltűnteknek. Először fölkeresett olyan embereket, akiknek sikerült a szökés, és új életet kezdtek a világ különböző országaiban. Köztük volt a híres tornásznő, Nadia Comăneci, aki 1989. november 27-én Csanád felé a szögesdróton át menekült el Romániából.
A mostani kötet előzménye egy film volt – mondta a szerző. Sok-sok vallomásból háromrészes dokumentumfilmet forgatott, ezt Bokorugrók címmel vetítette 2000-ben a temesvári közszolgálati televízió.
A bemutató után viszont egyre többen jelentkeztek olyanok, akik tudni akarták, mi történt a rokonukkal. Az újságírónő ekkor további nyomozásba kezdett, fölvette a kapcsolatot az UNHCR-rel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával. A számokból kiderült, hogy az illegális határátlépés csúcséve 1989 volt, akkor a csaknem 47 ezer menekült közül 27 ezren Magyarországon kértek hivatalosan menedéket, utána Ausztria, Jugoszlávia, Németország és Franciaország volt a befogadó országok sorrendje. Az újságírónő gyűjtött anyagokat a román, a szerb és a magyar médiumok archívumaiból is, így került a kötetbe a Kossuth Rádió Krónika műsorából az 1989. február 11-én elhangzott interjú, amelyet a Magyar Rádió akkori békéscsabai tudósítója, Cseh Éva készített Pál János orosházi határőrezredessel.
A magyar riporter a román határsértőkről érdeklődött, és kiderült, hogy a magyar oldalon kétszeres ellenőrzésre adtak ki parancsot. A főtiszt szerint 1989-ben február 8-áig ott 219 személy lépte át a határt, de közülük csak 13-at fordítottak vissza a magyarok. Cseh Éva az MTI megkeresésére elmondta, hogy 1988–1989-ben rendszeresen tudósított a békéscsabai menekülttáborból, felidézte, hogy részt vett a határtérségben holttestek felkutatásában is, mert sok menekülőt megsebesítettek a román határőrök. A sérültek átvonszolták magukat magyar területre, és belehaltak sebesüléseikbe. Brînduşa Armanca hozzátette, hogy rengeteg menekülő a Dunában lelte halálát, a holttesteket Szerbia felé sodorta az ár. Legmegrázóbb interjúját Temesváron készítette egy házaspárral. Elmondták neki, hogy 19 éves fiúkat egy deszkakoporsóban kapták vissza azzal, hogy elgázolta egy vonat. A szülők tudták, hogy fiúk a szerbiai határhoz ment a heti piacra szappanért, cigarettáért. A hatóságok megtiltották a szülőknek, hogy fölnyissák a koporsót, az anya ezt mégis megtette, és kiderült, hogy a fiút hátulról koponyalövés érte. A szülők évekig járták a hivatalokat, hogy kiderítsék, mi történt. Nem értek el semmit, saját vigasztalásukra örökbe fogadtak egy gyermeket – jegyezte meg a szerző.
Bekerült a kötetbe Ioan Holender temesvári születésű zenész, operaigazgató története, akit az 1956. végi egyetemi megmozdulásokban való részvétel miatt kicsaptak az orvosi egyetemről. Villamossági üzemben dolgozott, vizsgázott villamosvezető lett, és teniszedzőként is tevékenykedett. 1959-ben kiengedték családegyesítés címén az édesanyja után Bécsbe, ott tavaly nyárig, megbízatása lejártáig 19 éven át igazgatta a bécsi operát, a Wiener Staatsopert. Brînduşa Armanca fölidézte, hogy Holi címmel dokumentumfilmet is forgatott a muzsikusról, elhívta Temesvárra, rávette, hogy ismét vezessen villamost, és meséljen mindenről, ami az eszébe jut azon a villamosvonalon a városról és az emberekről.
Brînduşa Armanca magyar családban nőtt fel, román–latin szakon diplomázott, Marseille-ben tanulta az újságírást, Aradon és Szebenben pedig tanította. 1997 és 2004 között a temesvári köztévé igazgatója volt. 2006-tól a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója, már második ciklusát tölti ezen a poszton. Nyolc könyv szerzője.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!