Magyar Filmszemle: két erdélyi is versenyben

Az I. Magyar Játékfilmszemlét 1965. november 10. és 14. között Pécsett tartották. A rendezvények gyakorisága az 1970-es években háromévenkéntire ritkult, majd 1980-tól ismét évente vonultatták fel a honi filmtermést, ez alól csak 1991 jelentett kivételt.

Egy ideig felváltva Pécs és Budapest volt a házigazda, a főváros az 1980-as évek közepétől vált végleges helyszínné. A Magyar Játékfilmszemléken, ahogy az elnevezés is jelzi, elsősorban a játékfilmeknek teremtettek bemutatkozási lehetőséget, de már első alkalommal egy dokumentumfilm, Kovács András Nehéz emberek című alkotása is díjat kapott.

Kezdetben csupán a filmgyárban (Mafilm) készített művek mutatkozhattak be, majd a filmszakma strukturális átszerveződése után lehetőséget kaptak más stúdiókban készült alkotások, sőt az 1980-as évek végén – szűk körű nyilvánosság előtt – levetítettek korábban betiltott filmeket is. Az átalakulás az elnevezésben is tükröződött: a versengés hivatalos neve 1989 óta Magyar Filmszemle. Tavaly létesítettek önálló versenykategóriát a tévéfilmek számára.
A filmszemle megmérettetést is jelent, bár hat alkalommal díjkiosztás nélkül ért véget. Az értékelést kezdetben társadalmi és szakmai zsűri végezte, s a kettő ítéletei nem mindig estek egybe.

Az 1990-es évektől a bíráskodás egységessé vált, a díjakat kategóriánként osztják ki. Két éve ítélték oda először legfőbb elismerésként az Aranyorsó-díjat, a legjobbnak ítélt közönségfilm Moziverzum díjat kap. A szemlén díjazzák a legjobb rendezőt, operatőrt, forgatókönyvírót, a legjobb női és férfi alakítást, s számos különdíjat is kiosztanak. A külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját 1986, az életműdíjat 1994, a legjobb elsőfilmes rendezésért járó Simó Sándor-emlékdíjat 2003 óta ítélik oda. A legjobb vágásért osztják az Aranyolló-díjat, a legjobb hangmérnöki munkát Aranymikrofonnal ismerik el. Négy éve díjazták először a legjobb filmzenét, s létrehozták a látványtervezői díjat is.

A filmesek kezdeményezésére jött létre a szakma legrangosabb elismerése, a Magyar Mozgókép Mestere díj, amelyet 2004-ben, a 35. filmszemle megnyitó ünnepségén adtak át először. Idén a kitüntetést és az életműdíjakat az eddigiektől eltérően nem a nyitónapon, hanem a díjkiosztó gálával egybekötött február 8-i záróünnepségen adják át. Az idei életműdíjasok: Révész Gitta, a filmlaboratórium produkciós osztályvezetője, Nagy Anna színésznő, Szoboszlay Péter Balázs Béla-díjas animációs rendező, Zsombolyai János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr, érdemes művész, Pásztor József gyártásvezető és Djoko Rosic szerb születésű bolgár színész.

A 41. Magyar Filmszemlét Balázs Béla emlékének ajánlják, s külön vetítés tiszteleg a 100 éve született Major Tamás előtt. A filmes mustra keretében megrendezik a II. Forgatókönyvbörzét, az Uránia moziban kiállítás nyílik a tavalyi filmek plakátjaiból, s lesz egy magyar filmfotókat bemutató tárlat is. A versenyprogramban egyébként idén két erdélyi alkotás szerepel: Felméri Cecília a Mátyás, Mátyás című animációs dokumentumfilmjével, míg Székely Róbert Misike című filmjével versenyez. Előbbi rendezője, Felméri Cecília szerint nem Mátyás király, hanem a kolozsvári emberek a főszereplők, a film arra keresi a választ, mit tudnak ők az egykori nagy uralkodóról, míg Székely Róbert filmje egy Marosvásárhely szélén élő kisfiú és édesapja életébe enged betekintést.