Lezárult a négy erdélyi városban szervezett Filmtett Magyar Filmnapok

Szintén az idei év újdonsága, hogy a 99 évvel ezelőtt forgatott, az első erdélyi film emlékére átadták a Sárga Csikó életműdíjat, amelyet a Filmtett Egyesület hozott létre, és amellyel évente egyszer olyan filmes személyiségeket tüntetnek ki, akik munkásságukkal jelentős mértékben segítették az erdélyi filmesek pályafutását. Idén Durst György producer vehette át a sárga csikót ábrázoló kis szobrot. Durst rendszeresen látogatott Budapestről Erdélybe, meghallgatta az itteniek filmes ötleteit, „megpróbálta lebeszélni őket, majd ha nem sikerült, akkor minden lehetséges módon támogatta őket a megvalósításban” – fogalmazott a Zágoni Balázs a díjazott méltatásakor.

A kelet-európai megfelelési kényszer

A rendezvény első napján, csütörtökön a Balkán bajnok című dokumentumfilmjéről már ismert Kincses Réka első nagyjátékfilmjét, a Szülőföld, szex és más kellemetlenségek című alkotást mutatták be a kolozsvári Győzelem moziban. A vetítést követő közönségtalálkozón a rendező elmondta: az alapjelenség, amiből a film kiindult, a Németországban jól beilleszkedett kelet-európai bevándorlók mindennapjai.

A marosvásárhelyi származású rendezőnő, aki maga is Németországban él, elmondta: a film egyszerre próbálja bemutatni a bevándorlók életét, illetve a két főhős, Zsuzsi (Kerekes Krisztina) és Sándor (Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze) kapcsolatának válságát, tulajdonképpen az alkotók sem tudták teljesen eldönteni, hogy vígjáték vagy pszichológiai dráma. „Kelet-Európában jellemző még az a megfelelési kényszer, amelyen Németországban már rég túlléptek.

Ott az 50-es, 60-as években voltak fontosak, és ma már messze nincs akkora jelentőségük az olyan szimbólumoknak, mint a ház vagy az autó. Zsuzsi és Sándor története is azt sugallja, hogy az ország, amelyben élünk, csak a kulissza, de a tényezők, amelyektől az életünk boldoggá vagy boldogtalanná válik, ugyanazok” – mutatott rá a rendező.

A Bogdán Zsolt által alakított Sándor alakjáról a rendező elmondta: rá a legjellemzőbb az a megfelelési kényszer, amit említett: keményen dolgozik, gondozza a füvet új házuk apró kertjében, eljár a kötelező fogadásokra, és még otthon is németül beszél a feleségével. Neki nincs honvágya, Zsuzsinak viszont annál inkább, így amikor gyermekeik egy nyári táborba mennek, és váratlan látogatóik érkeznek, a köztük feszülő ellentétek egyre inkább kiéleződnek.

A film érdekessége, hogy Zsuzsi szerepét nem hivatásos színművész alakítja, a sepsiszentgyörgyi származású Kerekes Krisztina maga is bevándorló: 22 éve él Ausztriában, így részben önmagát alakítja a filmben. Mint azt a közönségtalálkozón elmondta, még neki is nehéz eldönteni a filmet nézve, hogy az általa megformált nőben hol végződik Krisztina, és hol kezdődik Zsuzsi. Az egyik vendéget alakító Tóth Attila is hasonló helyzetben van egyébként, hiszen budapesti származású, de Párizsban él.

Film az ügynöksorsról

A következő napon, péntek este telt ház előtt mutatta be a kolozsvári közönségnek a Filmtettfeszt A vizsga című ügynökdrámát, amelyben Dimény Áron kolozsvári színész is szerepel. A vetítésen részt vett Köbli Norbert, a film forgatókönyvírója, akit a közönségtalálkozón Zágoni Balázs kérdezett. Bergendy Péter második játékfilmje az ’56-os forradalom utóéletének „másik” oldalát, az ügynöksorsot mutatja be. Köbli Norbert kifejtette, azért készítettek filmet 1957-ről, mert az alkotókat érdekelték azok az egyszerű állítások, amikor kimondják, hogy mától máshogy van, de közben ugyanazok az emberek élnek továbbra is abban az országban vagy abban a rendszerben.

A filmkészítéshez szükséges dokumentálódásról szólva elmondta, léteznek korabeli belügyminisztériumi oktatófilmek, amiket saját maguknak készítettek a titkosrendőrök. Ezekben megmutatják, hogy kell levelet fölbontani, telefont lehallgatni, lakásba behatolni, titkos házkutatást tartani. Ezt korabeli híres színészek – például Sinkovits Imre – játszották el. Ezek a filmek hozzáférhetőek Magyarországon, lehet őket nézni és kutatni, ilyenekből vágott össze Az ügynök élete címmel egy dokumentumfilmet Papp Gábor Zsigmond – ez az alkotás is inspirálta A vizsga című filmet – mondta el Köbli.

Pálfi filmje Kolozsváron

Most először szerepelt hivatalosan erdélyi filmfesztivál programján Pálfi György Final Cut – Hölgyeim és Uraim című filmje: a Filmtettfeszten szombaton este láthatta szintén Kolozsváron a közönség. A 2011-ben készült montázsfilm komoly elismertségre tett szert, hiszen a cannes-i fesztiválon vastapssal jutalmazták, és egy héttel ezelőtt az ötvenedik évfordulóját ünneplő New York-i Filmfesztiválon vetítették.

Az oktatófilm különlegessége, hogy kizárólag ingyenes vetítéseken tekinthető meg, mivel jogilag bonyolult procedúra lenne, és rengeteg pénzbe kerülne minden egyes felhasznált mű megvásárlása. Pálfi György műve 450 olyan film válogatott jeleneteiből készült, amelyek – ha más-más korban és műfajban is születtek –, vitathatatlanul fontos darabjai a filmtörténetnek.