Harmadik kiadását érte meg Földi István Gábor Áron című regénye, melyet a Kovászna Megyei Tanács és a művelődési központ jelentetett meg ismét a Gábor Áron-emlékév alkalmából.
2014. július 14., 16:282014. július 14., 16:28
A kézdivásárhelyi születésű író, Földi István egyik legfontosabb művében – ahogy ez a 355 oldalas regény függelékében is olvasható – egy kézdivásárhelyi legendát használt fel. A kézdivásárhelyi református temető végében egyszer mutattak neki egy sírt, amely állítólag egy titokzatos, szép pesti asszony maradványait őrzi, aki akkor lett öngyilkos, amikor a kökösi ütközet után értesült Gábor Áron haláláról.
A történet egy másik változata szerint Vorwiczek Alfonz osztrák császári kapitány a feleségét küldte el, hogy mérgezze meg Gábor Áront, ám a nő szerelmes lett belé, a méreg felével előbb férjét ölte meg, majd a másik felét bevéve, Gábor Áron karjaiban halt meg, így az ő földi maradványait rejti a kézdivásárhelyi református temető egy mára már fellelhetetlen sírja.
„Fontosnak tartottuk, hogy a Gábor Áron emlékév kapcsán megjelenjen az ágyúöntő életéről szóló regény harmadik kiadása is, hiszen az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy igény van az olvasmányra. Gábor Áron a székelység szemszögéből talán a legfontosabb ’48-as, így egy ilyen igényes könyv kiadása rendkívül fontos. Ez a regény olyan, amelyet minden korosztály szívesen forgat” – fogalmazott Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki hozzátette: a ritkaságszámba menő regény még a közkönyvtárakban sem található meg, csupán a Székely Nemzeti Múzeumban.
A szerző regényét 1937-ben kezdte el írni, majd 1942-ben jelent meg. A nagy sikerre való tekintettel egy év múlva másodszor is kiadták. Földi István saját regényét színdarabként is feldolgozta, amelyet Kézdivásárhely főterén mutattak be 1943. június 27-én. A könyv a Kovászna Megyei Kulturális Központban vásárolható meg 35 lejért – tájékoztat a Kovászna Megyei Tanács sajtóirodája.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!