Fotó: Flickr.com/Thomas Leplus
Köztudomású, hogy a világon végignyargaló koronavírus-járvány miatt színházaink is arra kényszerültek, hogy „korlátozott üzemmódra” kapcsoljanak.
2020. március 27., 20:082020. március 27., 20:08
2020. március 27., 20:142020. március 27., 20:14
Mozgásterünk szédületes gyorsasággal szűkült be, nyilvánosságunk pedig átköltözött a virtuális térbe. Közönségünk tehát nem marad előadások nélkül: megnyílnak a digitális archívumok, és olyan régen látott műalkotások elevenednek meg a képernyőkön, amelyekre ma is szívesen és elevenen emlékszik az, aki valaha látta őket.
Öröm az ürömben, hogy mindezért egy petákot sem kell fizetni, beköltözhetünk az előadásokba, mert a vesztegzár miatt időmilliomosok lettünk.
Az erdélyi teátrumok is megemlékeznek a március 27-i színházi világnapról: Facebook-oldalukon, honlapjukon vagy YouTube-csatornájukon archív felvételeket közvetítenek korábbi színházi produkciókról.
Egyelőre nem tudni, meddig marad ez így. Nekünk, színészeknek sem könnyű az újratervezés. A színház voltaképpen „szemtől szemben” műfaj, testközelség és mozgékonyság jellemzi, nekünk pedig most ugyanúgy kerülnünk kell a fizikai kontaktust, mint bárki másnak. Pótolni a színpadot nem nagyon lehet, kontextusban létezni viszont igen: követjük egymást a szociális hálón, és találkozgatunk a virtuális terekben.
Egyébként az otthoni teendők mellett szépirodalmat, publicisztikát, szakácskönyvet, egyszóval mindenfélét olvasgat az ember, és ez jó, mert edzésben tartja a szellemet. A magam részéről a tavaszi nagytakarítás mellett belefeküdtem egy kultúrtörténeti kötetbe, s mit ad Isten: a velencei karneváli maszkok csődültek velem szembe. Színháztörténeti szempontból ez legalább annyira érdekes, mint amennyire hétköznapi látvány mostanság az orvosi szájmaszk.
Bauta, vagyis a szájvonal nélküli „szellem”, amelyet eredetileg arisztokratáknak volt joguk viselni, az egyik legismertebb velencei álarccá demokratizálódott. A „néma szolgálólány” sötét maszkja, Moretta kényelmi okok miatt már alig tűnik fel a forgatagban: viselőjének a belsejébe varrt gombot kellett a fogai között tartani, különben lehullott az álarc. Volto, a „lárva” gazdagon díszített, fantáziadús műalkotás, ilyesmiket kínálnak méregdrágán a karneváli árusok...
A legbizarrabb karneváli maszk a Medico della peste, vagyis a „pestisdoktor” hosszú csőrű, szemüveges madármaszkja. A szemüveget nem kell magyarázni: sztereotip módon az okos embereket ma is szemüvegesnek ábrázoljuk. A madárcsőrt már annál inkább. Eredetileg a fertőzésektől való védelem céljából viseltek madármaszkot. Gyógynövényeket gyömöszöltek a csőrébe, a pestisdoktor ezeken át lélegzett. Mivel hosszú, fekete, viaszos vászonköpeny és fehér kesztyű, azaz teljes védőruházat is járt hozzá, többnyire hatékonynak bizonyult, szóval nincs új a nap alatt, mint ahogy a karantén is középkori találmány.
Kényelmetlen, de szükséges szabályok jelképe a szájmaszk, ám ha betartjuk a szigorú szabályokat, ez is csak egy rossz emlék lesz, mint a pestisdoktor madármaszkja. Bízzunk benne, hogy hamarosan újra találkozhatunk egymással a közösségi tereinkben, köztük a színházainkban is! Szemtől szemben, mert igazán úgy érdemes.
Laczkó Vass Róbert
A szerző a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!