2009. december 29., 09:452009. december 29., 09:45
Essenben január 9-10-én, Pécsett 10-én, Isztambulban 16-án kezdődik ünnepélyesen a zenei, színházi, táncművészeti, filmes, illetve irodalmi rendezvénysorozat. A német városban a világörökséghez sorolt Zollverein, egy 1986-ban bezárt szénbánya és a hozzá tartozó egykori kokszolómű lesz a nyitófesztivál helyszíne.
Pécsett a kezdő napon 24 órán át folyamatosan tartanak rendezvényeket a középületekben és közterületeken. Isztambulban valamivel későbbre időzítették ugyan a hivatalos kezdést, de már az azt megelőző napokban is lesznek vizuális, illetve akusztikus művészeti programok.
A jövő évre az általános gyakorlattól eltérően nem egy-két, hanem három várost jelölt ki az EU-országok kormányait képviselő Tanács európai kulturális fővárosnak. A lehetőségért nagy csatát szoktak vívni a pályázó városok, hiszen az a nyertesre irányítja az európaiak figyelmét, növeli az idegenforgalmi érdeklődést, és a tapasztalatok szerint hatása jóval tovább tart, mint ameddig az esztendő.
Az odaítélés feltételei közt nemcsak az szerepel, hogy a kulturális rendezvényeknek az „európai dimenziót” kell tükrözniük, hanem az is, hogy a programoknak tevékeny résztvevője legyen a helyi lakosság.
Immár két és fél évtizede, 1985 óta minden évben kiválasztanak egy vagy több várost, amely az Európa kulturális fővárosa cím birtokában szervezhet nagyszabású rendezvényeket. Különleges esztendő volt a 2000-es, amikor az ezredforduló jegyében egyszerre kilenc város – Avignon, Bergen, Bologna, Brüszszel, Helsinki, Krakkó, Prága, Reykjavík és Santiago de Compostela (Spanyolország) – volt kulturális főváros.
Tavaly a nagy-britanniai Liverpool és a norvégiai Stavanger, idén az ausztriai Linz, valamint a litván főváros, Vilnius volt Európa kulturális fővárosa.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.