A marosvásáhelyi és beregszászi színészek a Budapesti Operettszínház egyik termében próbáltak az elmúlt hetekben
Fotó: Spectrum Színház/ Facebook
Közös sorsról, valamint egy elveszett világ visszateremtéséről szóló üzenetet is megfogalmaz a marosvásárhelyi Spectrum Színház és a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház koprodukciója. Török Viola rendezőt arról kérdeztük, miként született az előadás ötlete, és milyen üzeneteket közvetít a Shakespeare-darabból készült produkció. A rendező azt mondta, a kisebbségi létezés is közös nevezőre hozza a két társulatot, már tíz éve tartják a kapcsolatot, a beregszásziak többször voltak már Vásárhelyen vendégszerepelni, A vihar üzenete pedig az, hogy egy szigetre vetődött társaság megújul, megtisztul, önmagára talál, megtapasztalja az összetartozás érzését, ahogy a szövegben szerepel: „gazdátlan önmagunkra találtunk”.
2023. április 18., 18:162023. április 18., 18:16
Régóta ismeri egymást a két társulat és figyelik egymás munkáját, innen is jött a közös előadás ötlete – mondta el a Krónikának Török Viola rendező annak kapcsán, hogy a marosvásárhelyi és a beregszászi magyar színház koprodukciójaként mutatják be A vihar című produkciót. A Shakespeare darabjából készült előadás premierjét szerdán láthatja a közönség Vásárhelyen, majd a magyarországi Színházi Olimpiára viszik.
„Gazdátlan önmagunkra találtunk”
„Már régóta próbáltuk elképzelni, hogy milyen lenne egy közös produkció. Sajnos a háború miatt eljött a szorosabb összetartás ideje, kicsit olyan, mintha szigetre vetettek lennénk mindannyian – a kárpátaljaiak főleg. Ez is ad egyfajta aktualitást annak, hogy a szigeten játszódó A vihart visszük színre együtt” – fejtette ki a Krónikának a rendező.
Tatai Sándor (balra) a varázsló Prospero szerepében
Fotó: Spectrum Színház/ Facebook
Hozzátette, a darabválasztás is ennek mentén alakult, A vihar üzenete az, hogy egy szigetre vetődött társaság megújul, megtisztul, önmagára talál és megtapasztalja az összetartozás érzését, ahogy a szövegben szerepel: „gazdátlan önmagunkra találtunk”. „A színrevitel mikéntjében próbáltunk találni valamit, ami megnyugtató, további reményeket keltő üzenet.
Arról is beszélt, hogy Erdély is hozzátartozott a reneszánsz műveltség kialakulásához és a reneszánsz táncokat, zenéket a mai napig őrzi magában a népi kultúra, vagyis a néptánc- és népzenekultúránk, sőt a mai napig használjuk mindezt úgy, hogy sokszor nem is tudjuk, hogy reneszánsz eredetű dallam.
A reneszánszkori, a népzenekincsünkben is jelen lévő muzsika is hangsúlyos szerepet kap az előadásban
Fotó: Spectrum Színház/ Facebook
„Kelemen Lászlóval ezt nagyon szépen ki tudtuk fejteni, mert megtaláltuk annak a bizonyos régi virágéneknek az olasz változatát és így konkrét zenei párhuzamot tudtunk állítani az erdélyi és az olasz reneszánsz között. A tündérkertszerű visszateremtési üzenet volt a vezérmotívum: ha mostanáig megőriztük, mi lenne, ha ez lenne a további csírája az egész európai kultúra visszateremtésének, valamint hogy ne hagyjuk elveszni ezeket az értékeket?” – mutatott rá Török Viola.
Erőt gyűjteni és visszateremteni az elveszett európai Paradicsomot
Shakespeare páratlan életművének betetőzése, A vihar a világirodalom egyik kimagasló remeke, a színpadi művek között egyedülálló, költői szépségű mesejáték. Valószínűleg ez Shakespeare utolsó önálló darabja. A történet szerint Prosperót, Milánó törvényes hercegét hataloméhes öccse, Antonio elűzte a trónról, és kislányával, Mirandával együtt a tengerre vetette.
Majd a boszorkány fiát, Calibant, aki egy visszataszító külsejű vadember, a szolgájává tette. Ariel, a légi szellem hálából szintén a szolgálója lett, mivel őt is rabságban tartotta Sycorax mindaddig, amíg Prospero ki nem szabadította. A mű cselekménye ezen események után, tizenkét évvel később kezdődik. Prospero vihart támaszt a tengeren, mert megtudja, hogy áruló öccse, valamint szövetségese, Alonso, Nápoly királya, valamint fia, Ferdinand és Alonso öccse, Sebastian a közelben hajóznak el. A viharnak az lesz a következménye, hogy Antonio és kísérete hajótörést szenvednek, és a szigeten érnek sértetlenül partot.
A Shakespeare-darabból készült előadás rendezője, Török Viola
Fotó: Haáz Vince
A rendező úgy fogalmazott, hogy az előadás üzenete ilyenképpen egyfajta visszateremtés Prospero varázspálcájával. Shakespeare darabjának főszereplője azt mondja, hogy „az álmok anyagából szőttek bennünket” és őt az álom éltette tovább, hogy hazamenni, de ahová vetődik, a sziget – az „erdélyi sziget ” – szelleme őt állandóan fogja: „fog a hely, bűbájotok nem enged el”.
Gördülékeny a két társulat együttműködése
Kérdésünkre, hogy a szereposztásban milyen arányban vannak kárpátaljai és marosvásárhelyi színészek, a rendező elmondta, több a kárpátaljai. Öten vannak Vásárhelyről, és nyolcan Beregszászról, de az arány kicsit aranymetszés-szerű: a főbb szerepeket, például Prosperót Tatai Sándor vásárhelyi színművész alakítja – a két csapat pedig kiegészíti egymást, egyensúlyban vannak a szereposztásban. Az is érdekesen alakul, hogy a szereplők közül, akik a szigeten vannak, főként vásárhelyiek, és akik a szigetre érkeznek, azok pedig nagyjából kárpátaljaiak – tette hozzá a rendező. Kifejtette, azért is alakult így, hogy tudjanak próbálni, két részre osztották a csapatot.
Tatai Sándor színművész alakítja a varázspálcájával újat teremtő Prospero szerepét
Fotó: Haáz Vince
Aztán Kisvárdán mutatják be háromszor, majd Kőszegen is láthatja a közönség június elsején a Várszínházban. A rendező arról is beszélt kérdésünkre, hogy a munka- és játékstílus tekintetében gördülékeny volt a két társulat együttműködése. „Látszott, hogy a beregszászi társulat elemző és színreviteli stílusa is erős, és nagyon talált velük a szó. Az előadás zene- és mozgásközpontú, hangsúlyos a koreográfia, Sikentáncz Szilveszter munkája. A beregszászi társulat hozzá van szokva a mozgásszínház, zene és szöveg ötvözetéhez, ők ezt a fajta stílust sokszor gyakorolták, és látszik, hogy otthon vannak benne” – mondta Török Viola.
Ady szerelmének, Lédának a szemszögéből mutatja be a költő és elhagyott kedvese viszonyát, a fájdalmas szakítást és a női önértékelés különféle vetületeit az a monodráma, amelyet a marosvásárhelyi Spectrum Színházban mutatnak be március 4-én.
Öröm és megtiszteltetés az idén tízéves marosvásárhelyi Spectrum Színház számára, hogy a magyar kultúra területén jeleskedő, kiemelkedő alkotókat láthattak és láthatnak vendégül – mondta el a Krónikának Török István, a teátrum vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!