
Fotó: A szerző felvétele
2011. május 27., 08:562011. május 27., 08:56
A több mint két órán át tartó találkozón a Szigligeti Társulat szinte minden művésze megjelent, de sokan képviselték a bábszínház Liliput Társulatát, illetve a jelenleg még a Nagyváradi Állami Filharmónia keretében működő Crişana Néptáncegyüttest is. Mint ismeretes, a hivatalosan Nagyváradi Állami Színház elnevezésű intézmény magyar társulata a bábosokkal és a filharmóniához tartozó Nagyvárad Táncegyüttessel együtt már kétszer is megpróbált az önállósodás útjára lépni, de a prefektus mindkét erről szóló megyei tanácsi határozatot a közigazgatási bíróságon támadta meg, döntés egyelőre nem született.
A színház román és magyar társulata közötti jó viszonyra hivatkozott Eugen Ţugulea – a nyugalmazott színművész a számos felszólaló közül azon kevesek egyike volt, aki ellenezte a színtársulatok önállósodását. A Szigligeti Társulat művészei közül mindannyian elismerték, hogy soha nem volt példa súrlódásra románok és magyarok között, az viszont már gondot okozott, hogy az állami színház pénzügyi helyzete sokszor átláthatatlannak bizonyult. Hajdu Géza színművész azt mondta, olyan is volt, hogy a magyar társulat kiszállására nem jutott pénz, csak a románéra. Dimény Levente társulatvezető elmagyarázta: legtöbbször azt sem tudta, hogyan oszlik meg az intézmény költségvetése a két társulat között, és mivel sem neki, sem a román trupp vezetőjének nem volt aláírási joga, egy-egy előadás büdzséjének megállapításakor is homályos adatokra kellett építkezni.
Sarkady Zsolt, a filharmónia korábbi igazgatója arra emlékeztetett, hogy akkoriban etnikai diszkriminációval vádolták őt egyesek, ezeket a gyanúsítgatásokat pedig el lehetne kerülni, ha szétválnának az intézmények. Az elhangzottakról hangfelvétel készült, a hozzászólásokat Carmen Soltănel megyei jegyző moderálta.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!