
Miután Neill Blomkamp már kellőképpen felhívta magára a figyelmet azzal, hogy bejelentette: megállapodott a jogtulajdonos stúdióval az Alien-sorozat Ridley Scott projektjét megkerülő folytatásáról, most megérkezett a mozikba a dél-afrikai rendező új, harmadik sci-fije, a Chappie, amely a mesterséges és az emberi intelligencia közötti átjárhatóságot választotta témájául.
2015. március 17., 12:102015. március 17., 12:10
A nagy sikerű Disctrict 9 és a mérsékelten sikeres Elysium rendezőjének új tudományos-fantasztikus filmje sokszor feldolgozott alapötlethez nyúl: az emberi értelemmel és érzelmekkel rendelkező, ember alkotta gép és az őt megalkotó ember viszonyához.
A film megtekintése közben azonban nehezen eldönthető, hogy egy ezerszer megrágott téma újabb, közhelyáradatba fulladó tucatfeldolgozását látja-e a néző, vagy a komolyság és az irónia határán egyensúlyozó, a konvenciókat, nézői elvárásokat néha felrúgó cyberpunk jellegű alkotást.
A sztori a közeljövő Dél-Afrikájában, Johannesburgban játszódik, ahol az egyre kezelhetetlenebbé váló bűnügyi helyzetet egy robotikai cég által kifejlesztett rendfenntartó robot bevetésével próbálják normalizálni. A cserkészrobotok feltalálója, a fiatal, indiai származású mérnök, Deon sikere fényében sütkérezik, miközben riválisa, a brutális külsejű, de Jávorszarvas névre hallgató harci robot feltalálója, Vincent hiába pedálozik, a rendőrség nem kér „alkotásából\", ezért a kudarc miatt bosszút forral.
Deon közben azon dolgozik, hogy emberi intelligenciával lássa el a gépet – és éppen akkor rabolja el egyik tesztrobotjával együtt egy gengszterbanda, amikor kísérlete sikerül. A sztori itt vesz furcsa fordulatot: a gengszterek gondjukba veszik az öntudatra ébredő, de még gyermeki intelligenciával rendelkező, ezért nevelésre szoruló rendfenntartó robotot.
Az alapötlet kimondottan érdekes, és már az óriási geg, hogy Blomkamp a „szülői\" párost alkotó bűnözők szerepére az ismert dél-afrikai rapbanda, a Die Antwoord frontembereit, Ninját és Yolandit kérte fel.
A nem csupán a film kedvéért, de a való életben is meglehetősen futurisztikus, cyberpunk külsejű páros jó választás volt: hihetetlenül groteszk látvány, amint a Chappie-nek elnevezett robotban eljövendő rablásai fő cinkostársát látó Ninja apafiguraként fegyverhasználatra és gettószlengre tanítja „ivadékát\", miközben az anyai ösztöntől áthatott Yolandi az ágyban mesét olvas neki. Az ujjnyi vastag gengszterfukszokkal teleaggatott, trágárul beszélő, „agyontetovált\" robot pedig egyenesen frenetikus.
A gond csak az, hogy Blomkamp filmje minden téren csak a felszínt kapargatja, ráadásul az embernek az az érzése, hogy nem igazán tudta, hogyan is zárja le a számos, hasonló témájú filmből – Rövidzárlat, A. I. – mesterséges értelem, A kétszáz éves ember, Robotzsaru, Én, a robot, Transzcendens – táplálkozó történetet.
A teremtmény, amely a tanulási folyamat végén maga is teremtővé válik, kiindulási pontnak jó, de a sztori számos ponton túl kidolgozatlan ahhoz, hogy valóban hitelesnek hasson. A gegek és a fordulatok egy darabig erősek, azonban a zárás meglehetősen elkent – bár kétségkívül meglepő –, és hiába a sztárgárda – Sigourney Weaver, Hugh Jackman, a Gettómilliomosból ismert Dev Patel vagy a Die Antwoord – a film sehogysem képes olyan fajsúlyos, klasszikusjelölt sci-fivé összeállni, mint a District 9.
Chappie (Chappie. Amerikai sci-fi, 110 perc, 2015). Rendezte: Neill Blomkamp. Szereplők: Hugh Jackman, Dev Patel, Sigourney Weaver, Sharlto Copley, Watkin Tudor Jones, Yolandi Vissel. Írta: Neill Blomkamp, Terri Thatchell. Kép: Trent Opaloch. Zene: Ryan Amon.
Értékelés az 1-10-es skálán: 7
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!