
Miután Neill Blomkamp már kellőképpen felhívta magára a figyelmet azzal, hogy bejelentette: megállapodott a jogtulajdonos stúdióval az Alien-sorozat Ridley Scott projektjét megkerülő folytatásáról, most megérkezett a mozikba a dél-afrikai rendező új, harmadik sci-fije, a Chappie, amely a mesterséges és az emberi intelligencia közötti átjárhatóságot választotta témájául.
2015. március 17., 12:102015. március 17., 12:10
A nagy sikerű Disctrict 9 és a mérsékelten sikeres Elysium rendezőjének új tudományos-fantasztikus filmje sokszor feldolgozott alapötlethez nyúl: az emberi értelemmel és érzelmekkel rendelkező, ember alkotta gép és az őt megalkotó ember viszonyához.
A film megtekintése közben azonban nehezen eldönthető, hogy egy ezerszer megrágott téma újabb, közhelyáradatba fulladó tucatfeldolgozását látja-e a néző, vagy a komolyság és az irónia határán egyensúlyozó, a konvenciókat, nézői elvárásokat néha felrúgó cyberpunk jellegű alkotást.
A sztori a közeljövő Dél-Afrikájában, Johannesburgban játszódik, ahol az egyre kezelhetetlenebbé váló bűnügyi helyzetet egy robotikai cég által kifejlesztett rendfenntartó robot bevetésével próbálják normalizálni. A cserkészrobotok feltalálója, a fiatal, indiai származású mérnök, Deon sikere fényében sütkérezik, miközben riválisa, a brutális külsejű, de Jávorszarvas névre hallgató harci robot feltalálója, Vincent hiába pedálozik, a rendőrség nem kér „alkotásából\", ezért a kudarc miatt bosszút forral.
Deon közben azon dolgozik, hogy emberi intelligenciával lássa el a gépet – és éppen akkor rabolja el egyik tesztrobotjával együtt egy gengszterbanda, amikor kísérlete sikerül. A sztori itt vesz furcsa fordulatot: a gengszterek gondjukba veszik az öntudatra ébredő, de még gyermeki intelligenciával rendelkező, ezért nevelésre szoruló rendfenntartó robotot.
Az alapötlet kimondottan érdekes, és már az óriási geg, hogy Blomkamp a „szülői\" párost alkotó bűnözők szerepére az ismert dél-afrikai rapbanda, a Die Antwoord frontembereit, Ninját és Yolandit kérte fel.
A nem csupán a film kedvéért, de a való életben is meglehetősen futurisztikus, cyberpunk külsejű páros jó választás volt: hihetetlenül groteszk látvány, amint a Chappie-nek elnevezett robotban eljövendő rablásai fő cinkostársát látó Ninja apafiguraként fegyverhasználatra és gettószlengre tanítja „ivadékát\", miközben az anyai ösztöntől áthatott Yolandi az ágyban mesét olvas neki. Az ujjnyi vastag gengszterfukszokkal teleaggatott, trágárul beszélő, „agyontetovált\" robot pedig egyenesen frenetikus.
A gond csak az, hogy Blomkamp filmje minden téren csak a felszínt kapargatja, ráadásul az embernek az az érzése, hogy nem igazán tudta, hogyan is zárja le a számos, hasonló témájú filmből – Rövidzárlat, A. I. – mesterséges értelem, A kétszáz éves ember, Robotzsaru, Én, a robot, Transzcendens – táplálkozó történetet.
A teremtmény, amely a tanulási folyamat végén maga is teremtővé válik, kiindulási pontnak jó, de a sztori számos ponton túl kidolgozatlan ahhoz, hogy valóban hitelesnek hasson. A gegek és a fordulatok egy darabig erősek, azonban a zárás meglehetősen elkent – bár kétségkívül meglepő –, és hiába a sztárgárda – Sigourney Weaver, Hugh Jackman, a Gettómilliomosból ismert Dev Patel vagy a Die Antwoord – a film sehogysem képes olyan fajsúlyos, klasszikusjelölt sci-fivé összeállni, mint a District 9.
Chappie (Chappie. Amerikai sci-fi, 110 perc, 2015). Rendezte: Neill Blomkamp. Szereplők: Hugh Jackman, Dev Patel, Sigourney Weaver, Sharlto Copley, Watkin Tudor Jones, Yolandi Vissel. Írta: Neill Blomkamp, Terri Thatchell. Kép: Trent Opaloch. Zene: Ryan Amon.
Értékelés az 1-10-es skálán: 7
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!