
Az Elrabolva című akciófilm mindkét része olyan jól teljesített a mozikban, hogy az alkotók úgy gondolták: érdemes lenne még egy rend bőrt lehúzni a témáról.
2015. január 12., 16:232015. január 12., 16:23
Annyiban igazuk volt, hogy az első két epizód – főszerepben a karakteres és morózus, jéghideg profi CIA-ügynököt alakító Liam Neesonnal – valóban hozta azt, amit egy vérbeli, különösebb mélység nélküli akciófilmtől elvár az ember: látványt, fordulatokat és természetesen sok-sok közelharcot puszta kézzel és fegyverrel.
A harmadik részre azonban már kifogyott a patron: bár a sztori nyitánya ígéretes, és a végén még egy (majdnem) váratlan fordulat is becsúszik, a történet mégis meglehetősen lapos, korábbi, hasonló filmek utánérzéseként hat, néhány dramaturgiai megoldás pedig egyenesen béna.
Az első két részben már a főszereplő, Bryan Mills összes lehetséges családtagját elrabolták, őt magát is beleértve, így aztán most valami durvább kellett. Ezért aztán az alapkonfliktust az képezi, hogy valakik meggyilkolják a volt feleségét, a gyanút pedig megpróbálják ráterelni. Így aztán menekülnie kell, és a rendőrökkel versenyt futva próbálja kideríteni, ki lehet a tettes.
Az előző részekben leamortizált albán gengszterek helyett a fő ellenség ezúttal – ha már visszatérőben a hidegháború – egy egykori orosz Szpecnaz-kommandós, az orosz rosszfiúk minden, korábbi akciófilmekből ismert sztereotip kellékével felvértezve, a hülye akcentustól kezdve a kőkemény brutalitáson át a luxus iránti olthatatlan vágyig.
A filmben sajnos nagyon kevés az eredeti elem, kissé olyan, mintha Luc Bessonnak forgatókönyv-íróként nem lett volna semmi ötlete, ezért összegyúrta A szökevényt a Drágán add az életeddel. (Más értelmezés szerint akár ezen filmek iránti hommage-nak is tekinthetjük az Elrabolva 3-at – az a jelenet, amikor a főhős észreveszi, hogy ellenfele mezítláb van, ezért szétlövi a helyiségben található összes üvegtárgyat, egyértelmű átvétele a Bruce Willis fémjelezte széria első része egyik klasszikus elemének).
Ezen túlmenően azonban az egész csak monoton darálás: menekülés-üldözés-bunyó-lövöldözés végtelenített és tetszőleges sorrendű kombinációja, előre látható végkifejlettel.
Nem menti meg a filmet Liam Neeson sem – az egyébként kiváló színész izomból hozza a figurát, nem hal meg azért, hogy némi életet vigyen bele –, és még Forest Whitaker sem, aki pedig a kissé bogaras nyomozó szerepében a legjobb alakítást nyújtja a filmben.
A vége a legkínosabb: hogy biztosan minden gyengeelméjű néző megértse, mi miért történt, először a főhős mondja fel szépen, miközben komótosan félholtra rugdossa a főgonoszt egy repülőtéren, majd néhány perccel később még egyszer elismétlik az egészet a detektív irodájában, nehogy ne hasson szájbarágósan az egész.
Az Elrabolva harmadik epizódja után az ember azzal az érzéssel jön ki a moziból, hogy az alkotók az egészet csak azért kalapálták össze, hogy a brand kihasználásával, minimális megerőltetéssel egy kissé felpörgessék a bankszámlaegyenlegüket. Na meg azzal a reménnyel, hogy negyedik rész azért már nem készül.
Elrabolva 3 (Tak3n. Francia akciófilm, 109 perc, 2015). Rendezte: Olivier Megaton. Szereplők: Liam Neeson, Maggie Grace, Forest Whitaker, Famke Janssen, Jon Gries, Sam Spruell. Írta: Luc Besson, Robert Mark Kamen. Kép: Eric Kress. Zene: Nathaniel Mechaly.
Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
szóljon hozzá!