Közelkép – Elrabolva 3: még egy bőr lehúzva

Annyiban igazuk volt, hogy az első két epizód – főszerepben a karakteres és morózus, jéghideg profi CIA-ügynököt alakító Liam Neesonnal – valóban hozta azt, amit egy vérbeli, különösebb mélység nélküli akciófilmtől elvár az ember: látványt, fordulatokat és természetesen sok-sok közelharcot puszta kézzel és fegyverrel.

A harmadik részre azonban már kifogyott a patron: bár a sztori nyitánya ígéretes, és a végén még egy (majdnem) váratlan fordulat is becsúszik, a történet mégis meglehetősen lapos, korábbi, hasonló filmek utánérzéseként hat, néhány dramaturgiai megoldás pedig egyenesen béna.

Az első két részben már a főszereplő, Bryan Mills összes lehetséges családtagját elrabolták, őt magát is beleértve, így aztán most valami durvább kellett. Ezért aztán az alapkonfliktust az képezi, hogy valakik meggyilkolják a volt feleségét, a gyanút pedig megpróbálják ráterelni. Így aztán menekülnie kell, és a rendőrökkel versenyt futva próbálja kideríteni, ki lehet a tettes.

Az előző részekben leamortizált albán gengszterek helyett a fő ellenség ezúttal – ha már visszatérőben a hidegháború – egy egykori orosz Szpecnaz-kommandós, az orosz rosszfiúk minden, korábbi akciófilmekből ismert sztereotip kellékével felvértezve, a hülye akcentustól kezdve a kőkemény brutalitáson át a luxus iránti olthatatlan vágyig.

A filmben sajnos nagyon kevés az eredeti elem, kissé olyan, mintha Luc Bessonnak forgatókönyv-íróként nem lett volna semmi ötlete, ezért összegyúrta A szökevényt a Drágán add az életeddel. (Más értelmezés szerint akár ezen filmek iránti hommage-nak is tekinthetjük az Elrabolva 3-at – az a jelenet, amikor a főhős észreveszi, hogy ellenfele mezítláb van, ezért szétlövi a helyiségben található összes üvegtárgyat, egyértelmű átvétele a Bruce Willis fémjelezte széria első része egyik klasszikus elemének).

Ezen túlmenően azonban az egész csak monoton darálás: menekülés-üldözés-bunyó-lövöldözés végtelenített és tetszőleges sorrendű kombinációja, előre látható végkifejlettel.

Nem menti meg a filmet Liam Neeson sem – az egyébként kiváló színész izomból hozza a figurát, nem hal meg azért, hogy némi életet vigyen bele –, és még Forest Whitaker sem, aki pedig a kissé bogaras nyomozó szerepében a legjobb alakítást nyújtja a filmben.

A vége a legkínosabb: hogy biztosan minden gyengeelméjű néző megértse, mi miért történt, először a főhős mondja fel szépen, miközben komótosan félholtra rugdossa a főgonoszt egy repülőtéren, majd néhány perccel később még egyszer elismétlik az egészet a detektív irodájában, nehogy ne hasson szájbarágósan az egész.

Az Elrabolva harmadik epizódja után az ember azzal az érzéssel jön ki a moziból, hogy az alkotók az egészet csak azért kalapálták össze, hogy a brand kihasználásával, minimális megerőltetéssel egy kissé felpörgessék a bankszámlaegyenlegüket. Na meg azzal a reménnyel, hogy negyedik rész azért már nem készül.

Elrabolva 3 (Tak3n. Francia akciófilm, 109 perc, 2015). Rendezte: Olivier Megaton. Szereplők: Liam Neeson, Maggie Grace, Forest Whitaker, Famke Janssen, Jon Gries, Sam Spruell. Írta: Luc Besson, Robert Mark Kamen. Kép: Eric Kress. Zene: Nathaniel Mechaly.

Értékelés az 1-10-es skálán: 6