
Az Elrabolva című akciófilm mindkét része olyan jól teljesített a mozikban, hogy az alkotók úgy gondolták: érdemes lenne még egy rend bőrt lehúzni a témáról.
2015. január 12., 16:232015. január 12., 16:23
Annyiban igazuk volt, hogy az első két epizód – főszerepben a karakteres és morózus, jéghideg profi CIA-ügynököt alakító Liam Neesonnal – valóban hozta azt, amit egy vérbeli, különösebb mélység nélküli akciófilmtől elvár az ember: látványt, fordulatokat és természetesen sok-sok közelharcot puszta kézzel és fegyverrel.
A harmadik részre azonban már kifogyott a patron: bár a sztori nyitánya ígéretes, és a végén még egy (majdnem) váratlan fordulat is becsúszik, a történet mégis meglehetősen lapos, korábbi, hasonló filmek utánérzéseként hat, néhány dramaturgiai megoldás pedig egyenesen béna.
Az első két részben már a főszereplő, Bryan Mills összes lehetséges családtagját elrabolták, őt magát is beleértve, így aztán most valami durvább kellett. Ezért aztán az alapkonfliktust az képezi, hogy valakik meggyilkolják a volt feleségét, a gyanút pedig megpróbálják ráterelni. Így aztán menekülnie kell, és a rendőrökkel versenyt futva próbálja kideríteni, ki lehet a tettes.
Az előző részekben leamortizált albán gengszterek helyett a fő ellenség ezúttal – ha már visszatérőben a hidegháború – egy egykori orosz Szpecnaz-kommandós, az orosz rosszfiúk minden, korábbi akciófilmekből ismert sztereotip kellékével felvértezve, a hülye akcentustól kezdve a kőkemény brutalitáson át a luxus iránti olthatatlan vágyig.
A filmben sajnos nagyon kevés az eredeti elem, kissé olyan, mintha Luc Bessonnak forgatókönyv-íróként nem lett volna semmi ötlete, ezért összegyúrta A szökevényt a Drágán add az életeddel. (Más értelmezés szerint akár ezen filmek iránti hommage-nak is tekinthetjük az Elrabolva 3-at – az a jelenet, amikor a főhős észreveszi, hogy ellenfele mezítláb van, ezért szétlövi a helyiségben található összes üvegtárgyat, egyértelmű átvétele a Bruce Willis fémjelezte széria első része egyik klasszikus elemének).
Ezen túlmenően azonban az egész csak monoton darálás: menekülés-üldözés-bunyó-lövöldözés végtelenített és tetszőleges sorrendű kombinációja, előre látható végkifejlettel.
Nem menti meg a filmet Liam Neeson sem – az egyébként kiváló színész izomból hozza a figurát, nem hal meg azért, hogy némi életet vigyen bele –, és még Forest Whitaker sem, aki pedig a kissé bogaras nyomozó szerepében a legjobb alakítást nyújtja a filmben.
A vége a legkínosabb: hogy biztosan minden gyengeelméjű néző megértse, mi miért történt, először a főhős mondja fel szépen, miközben komótosan félholtra rugdossa a főgonoszt egy repülőtéren, majd néhány perccel később még egyszer elismétlik az egészet a detektív irodájában, nehogy ne hasson szájbarágósan az egész.
Az Elrabolva harmadik epizódja után az ember azzal az érzéssel jön ki a moziból, hogy az alkotók az egészet csak azért kalapálták össze, hogy a brand kihasználásával, minimális megerőltetéssel egy kissé felpörgessék a bankszámlaegyenlegüket. Na meg azzal a reménnyel, hogy negyedik rész azért már nem készül.
Elrabolva 3 (Tak3n. Francia akciófilm, 109 perc, 2015). Rendezte: Olivier Megaton. Szereplők: Liam Neeson, Maggie Grace, Forest Whitaker, Famke Janssen, Jon Gries, Sam Spruell. Írta: Luc Besson, Robert Mark Kamen. Kép: Eric Kress. Zene: Nathaniel Mechaly.
Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!