
Az Elrabolva című akciófilm mindkét része olyan jól teljesített a mozikban, hogy az alkotók úgy gondolták: érdemes lenne még egy rend bőrt lehúzni a témáról.
2015. január 12., 16:232015. január 12., 16:23
Annyiban igazuk volt, hogy az első két epizód – főszerepben a karakteres és morózus, jéghideg profi CIA-ügynököt alakító Liam Neesonnal – valóban hozta azt, amit egy vérbeli, különösebb mélység nélküli akciófilmtől elvár az ember: látványt, fordulatokat és természetesen sok-sok közelharcot puszta kézzel és fegyverrel.
A harmadik részre azonban már kifogyott a patron: bár a sztori nyitánya ígéretes, és a végén még egy (majdnem) váratlan fordulat is becsúszik, a történet mégis meglehetősen lapos, korábbi, hasonló filmek utánérzéseként hat, néhány dramaturgiai megoldás pedig egyenesen béna.
Az első két részben már a főszereplő, Bryan Mills összes lehetséges családtagját elrabolták, őt magát is beleértve, így aztán most valami durvább kellett. Ezért aztán az alapkonfliktust az képezi, hogy valakik meggyilkolják a volt feleségét, a gyanút pedig megpróbálják ráterelni. Így aztán menekülnie kell, és a rendőrökkel versenyt futva próbálja kideríteni, ki lehet a tettes.
Az előző részekben leamortizált albán gengszterek helyett a fő ellenség ezúttal – ha már visszatérőben a hidegháború – egy egykori orosz Szpecnaz-kommandós, az orosz rosszfiúk minden, korábbi akciófilmekből ismert sztereotip kellékével felvértezve, a hülye akcentustól kezdve a kőkemény brutalitáson át a luxus iránti olthatatlan vágyig.
A filmben sajnos nagyon kevés az eredeti elem, kissé olyan, mintha Luc Bessonnak forgatókönyv-íróként nem lett volna semmi ötlete, ezért összegyúrta A szökevényt a Drágán add az életeddel. (Más értelmezés szerint akár ezen filmek iránti hommage-nak is tekinthetjük az Elrabolva 3-at – az a jelenet, amikor a főhős észreveszi, hogy ellenfele mezítláb van, ezért szétlövi a helyiségben található összes üvegtárgyat, egyértelmű átvétele a Bruce Willis fémjelezte széria első része egyik klasszikus elemének).
Ezen túlmenően azonban az egész csak monoton darálás: menekülés-üldözés-bunyó-lövöldözés végtelenített és tetszőleges sorrendű kombinációja, előre látható végkifejlettel.
Nem menti meg a filmet Liam Neeson sem – az egyébként kiváló színész izomból hozza a figurát, nem hal meg azért, hogy némi életet vigyen bele –, és még Forest Whitaker sem, aki pedig a kissé bogaras nyomozó szerepében a legjobb alakítást nyújtja a filmben.
A vége a legkínosabb: hogy biztosan minden gyengeelméjű néző megértse, mi miért történt, először a főhős mondja fel szépen, miközben komótosan félholtra rugdossa a főgonoszt egy repülőtéren, majd néhány perccel később még egyszer elismétlik az egészet a detektív irodájában, nehogy ne hasson szájbarágósan az egész.
Az Elrabolva harmadik epizódja után az ember azzal az érzéssel jön ki a moziból, hogy az alkotók az egészet csak azért kalapálták össze, hogy a brand kihasználásával, minimális megerőltetéssel egy kissé felpörgessék a bankszámlaegyenlegüket. Na meg azzal a reménnyel, hogy negyedik rész azért már nem készül.
Elrabolva 3 (Tak3n. Francia akciófilm, 109 perc, 2015). Rendezte: Olivier Megaton. Szereplők: Liam Neeson, Maggie Grace, Forest Whitaker, Famke Janssen, Jon Gries, Sam Spruell. Írta: Luc Besson, Robert Mark Kamen. Kép: Eric Kress. Zene: Nathaniel Mechaly.
Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!