Hirdetés

Közelkép – Egy indokolatlan trilógia befejezése

Azt készséggel elismerjük, hogy A gyűrűk ura trilógia megfilmesítését követően teljes mértékben indokolt volt a J. R. R. Tolkien által kreált történet előzményének, A hobbitnak a filmvászonra alkalmazása is.

Balogh Levente

2014. december 29., 15:292014. december 29., 15:29

Egyrészt azért, hogy azok is megtudják, hogyan került a hatalom gyűrűje Zsákos Bilbóhoz, majd unokaöccséhez, Frodóhoz, akik a regényt nem olvasták, másrészt pedig a trilógia sikere is arra predestinálta a művet, hogy a filmek alkotói még egy jól jövedelmező, a Tolkien-univerzumot megjelenítő filmes kalandba belevágjanak.

Azt azonban, hogy a terjedelmében A gyűrűk ura bármelyik kötetének legfeljebb a kétharmadát elérő A hobbitot is három, egyenként közel háromórás filmben vigyék vászonra, már semmi sem indokolja.

Vagyis de: az, hogy az alkotók hasonlót kaszáljanak a bevételen, mint A gyűrűk ura esetében. Maga a történet azonban több okból sem. Egyrészt a rövidsége miatt, másrészt pedig azért, mert lényegesen kevésbé árnyalt és cizellált, mint a megjelenését követően közel tizenöt éven keresztül írt, eposzi jellegű folytatás.

Ezért aztán Peter Jackson rendező és a forgatókönyvírói stáb gyakorlatilag az elsőtől az utolsóig minden jelenetet beleírt a filmbe, majd, mivel ez szemmel láthatóan nem lett volna elegendő a közel kilencórás filmfolyamhoz, számos pluszelemet talált ki. Ezek egy része ha lazán is, de valamelyest illeszkedik a Tolkien által megálmodott Középfölde világába, mások viszont jobb esetben kínos feszengésre, a rosszabbikban viszont hangos és gúnyos hahotázásra késztetik a nézőt.

Az első rész, A váratlan utazás addig dolgozza fel a történetet, amíg a főhősök – Zsákos Bilbó, valamint az egykori törpkirályságot, Erebort a Szmaug nevű sárkánytól visszahódítani akaró Tölgypajzsos Thórin és törptársai eljutnak a Magányos Hegy közelébe. A második, a Szmaug pusztasága azt mutatja be, hogyan érnek el a hegyig, és hogyan bosszantja fel Bilbó Szmaugot, a most mozikba került harmadik epizód pedig, amely Az öt sereg csatája címet viseli, a címben is jelzett módon a hegyben rejlő kincsek birtoklásáért összeverbuvált hadseregek összecsapását mutatja be.

Csakhogy, mivel a regényben ez gyakorlatilag az utolsó néhány fejezetet jelenti, a filmidő nagy részét a csata részletes bemutatása tölti ki – ezalatt egy hosszas CGI-orgia értendő, amely ugyan az első tíz percben még elég látványosnak és érdekesnek mondható, de utána még a 3D ellenére is meglehetősen egyhangúvá válik.

A filmkészítők által a sztorihoz hozzáadott értékek között azért megemlíthető, hogy a csata során felbukkan néhány ötletes megoldás is, mint a faltörő és a katapultos trollok, de a többi elem meglehetősen erőltetett. A Tauriel nevű tündelány és Kili, a törp közötti szerelmi szál miatt pedig még a kevésbé elvetemült Tolkien-rajongó is azt kívánja Peter Jacksonnak, hogy a lehető legszorosabb határidőn belül tegyen az otthonában látogatást egy kiéhezett orkfalka.

Mindent összevetve A hobbit-trilógia elvégzi azt a feladatot, hogy megismertesse a kívülállókkal A gyűrűk ura cselekményének előzményeit, de ennek lényegesen hatékonyabban eleget tudott volna tenni egyetlen, hosszas menetelések, szenvelgések és egyéb üresjáratok nélküli, egész estés filmként.

A hobbit – Az öt sereg csatája (The Hobbit: The Battle of the Five Armies). Amerikai-új-zélandi fantasy, 144 perc, 2014). Rendezte: Peter Jackson. Szereplők: Martin Freeman, Ian McKellen, Richard Armitage, Andy Serkis, Hugo Weaving, Cate Blacnett, Evangeline Lilly, Christopher Lee. Írta: Fran Walsh, Philippa Boyens, Guillermo del Toro, Peter Jackson. Kép: Andrew Lesnie. Zene: Howard Shore.

Értékelés az 1-10-es skálán: 7

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
Hirdetés
Hirdetés