
Azt készséggel elismerjük, hogy A gyűrűk ura trilógia megfilmesítését követően teljes mértékben indokolt volt a J. R. R. Tolkien által kreált történet előzményének, A hobbitnak a filmvászonra alkalmazása is.
2014. december 29., 15:292014. december 29., 15:29
Egyrészt azért, hogy azok is megtudják, hogyan került a hatalom gyűrűje Zsákos Bilbóhoz, majd unokaöccséhez, Frodóhoz, akik a regényt nem olvasták, másrészt pedig a trilógia sikere is arra predestinálta a művet, hogy a filmek alkotói még egy jól jövedelmező, a Tolkien-univerzumot megjelenítő filmes kalandba belevágjanak.
Azt azonban, hogy a terjedelmében A gyűrűk ura bármelyik kötetének legfeljebb a kétharmadát elérő A hobbitot is három, egyenként közel háromórás filmben vigyék vászonra, már semmi sem indokolja.
Vagyis de: az, hogy az alkotók hasonlót kaszáljanak a bevételen, mint A gyűrűk ura esetében. Maga a történet azonban több okból sem. Egyrészt a rövidsége miatt, másrészt pedig azért, mert lényegesen kevésbé árnyalt és cizellált, mint a megjelenését követően közel tizenöt éven keresztül írt, eposzi jellegű folytatás.
Ezért aztán Peter Jackson rendező és a forgatókönyvírói stáb gyakorlatilag az elsőtől az utolsóig minden jelenetet beleírt a filmbe, majd, mivel ez szemmel láthatóan nem lett volna elegendő a közel kilencórás filmfolyamhoz, számos pluszelemet talált ki. Ezek egy része ha lazán is, de valamelyest illeszkedik a Tolkien által megálmodott Középfölde világába, mások viszont jobb esetben kínos feszengésre, a rosszabbikban viszont hangos és gúnyos hahotázásra késztetik a nézőt.
Az első rész, A váratlan utazás addig dolgozza fel a történetet, amíg a főhősök – Zsákos Bilbó, valamint az egykori törpkirályságot, Erebort a Szmaug nevű sárkánytól visszahódítani akaró Tölgypajzsos Thórin és törptársai eljutnak a Magányos Hegy közelébe. A második, a Szmaug pusztasága azt mutatja be, hogyan érnek el a hegyig, és hogyan bosszantja fel Bilbó Szmaugot, a most mozikba került harmadik epizód pedig, amely Az öt sereg csatája címet viseli, a címben is jelzett módon a hegyben rejlő kincsek birtoklásáért összeverbuvált hadseregek összecsapását mutatja be.
Csakhogy, mivel a regényben ez gyakorlatilag az utolsó néhány fejezetet jelenti, a filmidő nagy részét a csata részletes bemutatása tölti ki – ezalatt egy hosszas CGI-orgia értendő, amely ugyan az első tíz percben még elég látványosnak és érdekesnek mondható, de utána még a 3D ellenére is meglehetősen egyhangúvá válik.
A filmkészítők által a sztorihoz hozzáadott értékek között azért megemlíthető, hogy a csata során felbukkan néhány ötletes megoldás is, mint a faltörő és a katapultos trollok, de a többi elem meglehetősen erőltetett. A Tauriel nevű tündelány és Kili, a törp közötti szerelmi szál miatt pedig még a kevésbé elvetemült Tolkien-rajongó is azt kívánja Peter Jacksonnak, hogy a lehető legszorosabb határidőn belül tegyen az otthonában látogatást egy kiéhezett orkfalka.
Mindent összevetve A hobbit-trilógia elvégzi azt a feladatot, hogy megismertesse a kívülállókkal A gyűrűk ura cselekményének előzményeit, de ennek lényegesen hatékonyabban eleget tudott volna tenni egyetlen, hosszas menetelések, szenvelgések és egyéb üresjáratok nélküli, egész estés filmként.
A hobbit – Az öt sereg csatája (The Hobbit: The Battle of the Five Armies). Amerikai-új-zélandi fantasy, 144 perc, 2014). Rendezte: Peter Jackson. Szereplők: Martin Freeman, Ian McKellen, Richard Armitage, Andy Serkis, Hugo Weaving, Cate Blacnett, Evangeline Lilly, Christopher Lee. Írta: Fran Walsh, Philippa Boyens, Guillermo del Toro, Peter Jackson. Kép: Andrew Lesnie. Zene: Howard Shore.
Értékelés az 1-10-es skálán: 7
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
szóljon hozzá!