Világvégés-Föld-megmentős sci-fit lehet úgy is készíteni, hogy a hangsúly a látványra, a pusztítás minél részletesebb megmutatására kerül, és a faék bonyolultságú történet, amelynek során az Igazi Hős végül diadalmaskodik, szinte mellékes is. És lehet úgy, ahogy Christopher Nolan készítette el legújabb sci-fijét, a Csillagok közöttet: bár a látvány lélegzetelállítóan és precízen kimunkált, a lényeg mégis a néha lassan folyó történet, amely igazi mélységet nyer azáltal, hogy a főhős nem akar hős lenni, és komoly erkölcsi dilemma elé kerül, amikor azzal szembesül, hogy saját családja boldogulása az egész emberiség érdekeivel kerül szembe.
2014. december 02., 18:032014. december 02., 18:03
A film nyitánya meglehetősen baljóslatú. Valamikor a talán nem túl távoli jövőben az emberiség lassan föléli a Föld tartalékait, ráadásul az időjárás sem tart az emberekkel: az amerikai síkvidéken hatalmas szárazságok pusztítanak, és ugyanolyan homokviharok dúlnak, mint a harmincas években. Az élelmiszer így egyre kevesebb, az emberiség pedig rezignáltan várja a pusztulást.
Ugyan vannak még néhányan, akik többet szeretnének, mint például Cooper, az egykori űrhajós, kétgyermekes családapa, de a többiek őt is lehúzzák: farmerkedésből kell élnie. A közeg meglehetősen falanszterszerű: nem hagyják, hogy fiából mérnök legyen, mivel farmerekre van szükség az élelmiszer megtermeléséhez, lányát pedig megróják az iskolában, amikor a hivatalos szintre emelt konteóval szemben – miszerint a Holdra szállást célzó Apollo-projekt nem is érte el a célját – a holdraszállás valódisága mellett ál ki.
Ebben a közegben tárul fel előtte egy rejtélyes, paranormálisnak tűnő jelenség nyomán a kitörés lehetősége: egy úrhajó pilótájaként útnak indulhat, hogy egy nemrég felfedezett féregjáraton keresztül más, távoli galaxisokban keressen új, lakható bolygót az emberiség számára.
A film középpontjában mindvégig Cooper személyes morális tusakodása áll, hiszen – a relativitáselmélet jól ismert alapvetése nyomán – kiderül: bár ő az utazás ideje alatt alig öregszik, családtagjai megöregedhetnek és akár meg is halhatnak, mire hazaér. Ezért valahogy össze kell egyeztetnie magában azt a vágyat, hogy a lehető leghamarabb viszontláthassa őket, és azt, hogy a számba vehető összes bolygót feltérképezze.
A történet egyik legerősebb szála a Cooper és a lánya közötti kapcsolat, a hihetetlenül mély érzelmi kötődés, amely központi szerepet is nyer egy adott ponton, de amely néha azért kissé túlságosan is melodramatikus mázt kap.
Mindemellett nagy erőssége a sztorinak, hogy a legkevésbé sem vádolható utópisztikus hurráoptimizmussal, miszerint a jövőben az emberiség összefogásával, az emberfeletti tudással és moralitással felvértezett tudósok vezetésével az emberi faj leküzdi az akadályokat.
Nincs igazi összefogás, csak az emberiséget egyre primitívebb igényszintre süllyesztő letargia, a tudósok pedig emberibbek az átlagembernél: tévedéseiket rejtegetik, néha pedig gyávák és aljasak.
A filmben nem nehéz észrevenni a tisztelgést a Kubrick-féle 2001: Űrodüsszeia előtt, erre utal néhány űrbeli kép, a lassan hömpölygő történet, a zene és nem utolsó sorban a sajátos formájú, a Monolitot idéző robotok.
A sztorit amúgy intelligens humor, jó színészi játék – a főszerepet játszó Matthew McConaughey a Mielőtt meghaltamhoz hasonlóan itt is kiválót nyújt – és pazar látványvilág fűszerezi. Mindez pedig képes feledtetni a néha túlcsorduló melodramatikusságot: a Csillagok között igazi, klasszikus sci-fi, amely nem az egy percre eső robbanások és űrszörnyek látványával akar rekordot dönteni, hanem elgondolkodtató történetet kínál azoknak, akik fogékonyak az ilyesmire.
Csillagok között (Interstellar. Amerikai sci-fi, 169 perc, 2014). Rendezte: Christopher Nolan. Szereplők: Matthew McConaughey, Anne Hathaway, Jessica Chastain, Wes Bentley, Casey Affleck, Michael Caine, Matt Damon. Írta: Christopher Nolan, Jonathan Nolan. Kép: Hoyte van Hoytema. Zene: Hans Zimmer.
Értékelés az 1-10-es skálán: 9
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!