Világvégés-Föld-megmentős sci-fit lehet úgy is készíteni, hogy a hangsúly a látványra, a pusztítás minél részletesebb megmutatására kerül, és a faék bonyolultságú történet, amelynek során az Igazi Hős végül diadalmaskodik, szinte mellékes is. És lehet úgy, ahogy Christopher Nolan készítette el legújabb sci-fijét, a Csillagok közöttet: bár a látvány lélegzetelállítóan és precízen kimunkált, a lényeg mégis a néha lassan folyó történet, amely igazi mélységet nyer azáltal, hogy a főhős nem akar hős lenni, és komoly erkölcsi dilemma elé kerül, amikor azzal szembesül, hogy saját családja boldogulása az egész emberiség érdekeivel kerül szembe.
2014. december 02., 18:032014. december 02., 18:03
A film nyitánya meglehetősen baljóslatú. Valamikor a talán nem túl távoli jövőben az emberiség lassan föléli a Föld tartalékait, ráadásul az időjárás sem tart az emberekkel: az amerikai síkvidéken hatalmas szárazságok pusztítanak, és ugyanolyan homokviharok dúlnak, mint a harmincas években. Az élelmiszer így egyre kevesebb, az emberiség pedig rezignáltan várja a pusztulást.
Ugyan vannak még néhányan, akik többet szeretnének, mint például Cooper, az egykori űrhajós, kétgyermekes családapa, de a többiek őt is lehúzzák: farmerkedésből kell élnie. A közeg meglehetősen falanszterszerű: nem hagyják, hogy fiából mérnök legyen, mivel farmerekre van szükség az élelmiszer megtermeléséhez, lányát pedig megróják az iskolában, amikor a hivatalos szintre emelt konteóval szemben – miszerint a Holdra szállást célzó Apollo-projekt nem is érte el a célját – a holdraszállás valódisága mellett ál ki.
Ebben a közegben tárul fel előtte egy rejtélyes, paranormálisnak tűnő jelenség nyomán a kitörés lehetősége: egy úrhajó pilótájaként útnak indulhat, hogy egy nemrég felfedezett féregjáraton keresztül más, távoli galaxisokban keressen új, lakható bolygót az emberiség számára.
A film középpontjában mindvégig Cooper személyes morális tusakodása áll, hiszen – a relativitáselmélet jól ismert alapvetése nyomán – kiderül: bár ő az utazás ideje alatt alig öregszik, családtagjai megöregedhetnek és akár meg is halhatnak, mire hazaér. Ezért valahogy össze kell egyeztetnie magában azt a vágyat, hogy a lehető leghamarabb viszontláthassa őket, és azt, hogy a számba vehető összes bolygót feltérképezze.
A történet egyik legerősebb szála a Cooper és a lánya közötti kapcsolat, a hihetetlenül mély érzelmi kötődés, amely központi szerepet is nyer egy adott ponton, de amely néha azért kissé túlságosan is melodramatikus mázt kap.
Mindemellett nagy erőssége a sztorinak, hogy a legkevésbé sem vádolható utópisztikus hurráoptimizmussal, miszerint a jövőben az emberiség összefogásával, az emberfeletti tudással és moralitással felvértezett tudósok vezetésével az emberi faj leküzdi az akadályokat.
Nincs igazi összefogás, csak az emberiséget egyre primitívebb igényszintre süllyesztő letargia, a tudósok pedig emberibbek az átlagembernél: tévedéseiket rejtegetik, néha pedig gyávák és aljasak.
A filmben nem nehéz észrevenni a tisztelgést a Kubrick-féle 2001: Űrodüsszeia előtt, erre utal néhány űrbeli kép, a lassan hömpölygő történet, a zene és nem utolsó sorban a sajátos formájú, a Monolitot idéző robotok.
A sztorit amúgy intelligens humor, jó színészi játék – a főszerepet játszó Matthew McConaughey a Mielőtt meghaltamhoz hasonlóan itt is kiválót nyújt – és pazar látványvilág fűszerezi. Mindez pedig képes feledtetni a néha túlcsorduló melodramatikusságot: a Csillagok között igazi, klasszikus sci-fi, amely nem az egy percre eső robbanások és űrszörnyek látványával akar rekordot dönteni, hanem elgondolkodtató történetet kínál azoknak, akik fogékonyak az ilyesmire.
Csillagok között (Interstellar. Amerikai sci-fi, 169 perc, 2014). Rendezte: Christopher Nolan. Szereplők: Matthew McConaughey, Anne Hathaway, Jessica Chastain, Wes Bentley, Casey Affleck, Michael Caine, Matt Damon. Írta: Christopher Nolan, Jonathan Nolan. Kép: Hoyte van Hoytema. Zene: Hans Zimmer.
Értékelés az 1-10-es skálán: 9
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!