Világvégés-Föld-megmentős sci-fit lehet úgy is készíteni, hogy a hangsúly a látványra, a pusztítás minél részletesebb megmutatására kerül, és a faék bonyolultságú történet, amelynek során az Igazi Hős végül diadalmaskodik, szinte mellékes is. És lehet úgy, ahogy Christopher Nolan készítette el legújabb sci-fijét, a Csillagok közöttet: bár a látvány lélegzetelállítóan és precízen kimunkált, a lényeg mégis a néha lassan folyó történet, amely igazi mélységet nyer azáltal, hogy a főhős nem akar hős lenni, és komoly erkölcsi dilemma elé kerül, amikor azzal szembesül, hogy saját családja boldogulása az egész emberiség érdekeivel kerül szembe.
2014. december 02., 18:032014. december 02., 18:03
A film nyitánya meglehetősen baljóslatú. Valamikor a talán nem túl távoli jövőben az emberiség lassan föléli a Föld tartalékait, ráadásul az időjárás sem tart az emberekkel: az amerikai síkvidéken hatalmas szárazságok pusztítanak, és ugyanolyan homokviharok dúlnak, mint a harmincas években. Az élelmiszer így egyre kevesebb, az emberiség pedig rezignáltan várja a pusztulást.
Ugyan vannak még néhányan, akik többet szeretnének, mint például Cooper, az egykori űrhajós, kétgyermekes családapa, de a többiek őt is lehúzzák: farmerkedésből kell élnie. A közeg meglehetősen falanszterszerű: nem hagyják, hogy fiából mérnök legyen, mivel farmerekre van szükség az élelmiszer megtermeléséhez, lányát pedig megróják az iskolában, amikor a hivatalos szintre emelt konteóval szemben – miszerint a Holdra szállást célzó Apollo-projekt nem is érte el a célját – a holdraszállás valódisága mellett ál ki.
Ebben a közegben tárul fel előtte egy rejtélyes, paranormálisnak tűnő jelenség nyomán a kitörés lehetősége: egy úrhajó pilótájaként útnak indulhat, hogy egy nemrég felfedezett féregjáraton keresztül más, távoli galaxisokban keressen új, lakható bolygót az emberiség számára.
A film középpontjában mindvégig Cooper személyes morális tusakodása áll, hiszen – a relativitáselmélet jól ismert alapvetése nyomán – kiderül: bár ő az utazás ideje alatt alig öregszik, családtagjai megöregedhetnek és akár meg is halhatnak, mire hazaér. Ezért valahogy össze kell egyeztetnie magában azt a vágyat, hogy a lehető leghamarabb viszontláthassa őket, és azt, hogy a számba vehető összes bolygót feltérképezze.
A történet egyik legerősebb szála a Cooper és a lánya közötti kapcsolat, a hihetetlenül mély érzelmi kötődés, amely központi szerepet is nyer egy adott ponton, de amely néha azért kissé túlságosan is melodramatikus mázt kap.
Mindemellett nagy erőssége a sztorinak, hogy a legkevésbé sem vádolható utópisztikus hurráoptimizmussal, miszerint a jövőben az emberiség összefogásával, az emberfeletti tudással és moralitással felvértezett tudósok vezetésével az emberi faj leküzdi az akadályokat.
Nincs igazi összefogás, csak az emberiséget egyre primitívebb igényszintre süllyesztő letargia, a tudósok pedig emberibbek az átlagembernél: tévedéseiket rejtegetik, néha pedig gyávák és aljasak.
A filmben nem nehéz észrevenni a tisztelgést a Kubrick-féle 2001: Űrodüsszeia előtt, erre utal néhány űrbeli kép, a lassan hömpölygő történet, a zene és nem utolsó sorban a sajátos formájú, a Monolitot idéző robotok.
A sztorit amúgy intelligens humor, jó színészi játék – a főszerepet játszó Matthew McConaughey a Mielőtt meghaltamhoz hasonlóan itt is kiválót nyújt – és pazar látványvilág fűszerezi. Mindez pedig képes feledtetni a néha túlcsorduló melodramatikusságot: a Csillagok között igazi, klasszikus sci-fi, amely nem az egy percre eső robbanások és űrszörnyek látványával akar rekordot dönteni, hanem elgondolkodtató történetet kínál azoknak, akik fogékonyak az ilyesmire.
Csillagok között (Interstellar. Amerikai sci-fi, 169 perc, 2014). Rendezte: Christopher Nolan. Szereplők: Matthew McConaughey, Anne Hathaway, Jessica Chastain, Wes Bentley, Casey Affleck, Michael Caine, Matt Damon. Írta: Christopher Nolan, Jonathan Nolan. Kép: Hoyte van Hoytema. Zene: Hans Zimmer.
Értékelés az 1-10-es skálán: 9
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!