Világvégés-Föld-megmentős sci-fit lehet úgy is készíteni, hogy a hangsúly a látványra, a pusztítás minél részletesebb megmutatására kerül, és a faék bonyolultságú történet, amelynek során az Igazi Hős végül diadalmaskodik, szinte mellékes is. És lehet úgy, ahogy Christopher Nolan készítette el legújabb sci-fijét, a Csillagok közöttet: bár a látvány lélegzetelállítóan és precízen kimunkált, a lényeg mégis a néha lassan folyó történet, amely igazi mélységet nyer azáltal, hogy a főhős nem akar hős lenni, és komoly erkölcsi dilemma elé kerül, amikor azzal szembesül, hogy saját családja boldogulása az egész emberiség érdekeivel kerül szembe.
2014. december 02., 18:032014. december 02., 18:03
A film nyitánya meglehetősen baljóslatú. Valamikor a talán nem túl távoli jövőben az emberiség lassan föléli a Föld tartalékait, ráadásul az időjárás sem tart az emberekkel: az amerikai síkvidéken hatalmas szárazságok pusztítanak, és ugyanolyan homokviharok dúlnak, mint a harmincas években. Az élelmiszer így egyre kevesebb, az emberiség pedig rezignáltan várja a pusztulást.
Ugyan vannak még néhányan, akik többet szeretnének, mint például Cooper, az egykori űrhajós, kétgyermekes családapa, de a többiek őt is lehúzzák: farmerkedésből kell élnie. A közeg meglehetősen falanszterszerű: nem hagyják, hogy fiából mérnök legyen, mivel farmerekre van szükség az élelmiszer megtermeléséhez, lányát pedig megróják az iskolában, amikor a hivatalos szintre emelt konteóval szemben – miszerint a Holdra szállást célzó Apollo-projekt nem is érte el a célját – a holdraszállás valódisága mellett ál ki.
Ebben a közegben tárul fel előtte egy rejtélyes, paranormálisnak tűnő jelenség nyomán a kitörés lehetősége: egy úrhajó pilótájaként útnak indulhat, hogy egy nemrég felfedezett féregjáraton keresztül más, távoli galaxisokban keressen új, lakható bolygót az emberiség számára.
A film középpontjában mindvégig Cooper személyes morális tusakodása áll, hiszen – a relativitáselmélet jól ismert alapvetése nyomán – kiderül: bár ő az utazás ideje alatt alig öregszik, családtagjai megöregedhetnek és akár meg is halhatnak, mire hazaér. Ezért valahogy össze kell egyeztetnie magában azt a vágyat, hogy a lehető leghamarabb viszontláthassa őket, és azt, hogy a számba vehető összes bolygót feltérképezze.
A történet egyik legerősebb szála a Cooper és a lánya közötti kapcsolat, a hihetetlenül mély érzelmi kötődés, amely központi szerepet is nyer egy adott ponton, de amely néha azért kissé túlságosan is melodramatikus mázt kap.
Mindemellett nagy erőssége a sztorinak, hogy a legkevésbé sem vádolható utópisztikus hurráoptimizmussal, miszerint a jövőben az emberiség összefogásával, az emberfeletti tudással és moralitással felvértezett tudósok vezetésével az emberi faj leküzdi az akadályokat.
Nincs igazi összefogás, csak az emberiséget egyre primitívebb igényszintre süllyesztő letargia, a tudósok pedig emberibbek az átlagembernél: tévedéseiket rejtegetik, néha pedig gyávák és aljasak.
A filmben nem nehéz észrevenni a tisztelgést a Kubrick-féle 2001: Űrodüsszeia előtt, erre utal néhány űrbeli kép, a lassan hömpölygő történet, a zene és nem utolsó sorban a sajátos formájú, a Monolitot idéző robotok.
A sztorit amúgy intelligens humor, jó színészi játék – a főszerepet játszó Matthew McConaughey a Mielőtt meghaltamhoz hasonlóan itt is kiválót nyújt – és pazar látványvilág fűszerezi. Mindez pedig képes feledtetni a néha túlcsorduló melodramatikusságot: a Csillagok között igazi, klasszikus sci-fi, amely nem az egy percre eső robbanások és űrszörnyek látványával akar rekordot dönteni, hanem elgondolkodtató történetet kínál azoknak, akik fogékonyak az ilyesmire.
Csillagok között (Interstellar. Amerikai sci-fi, 169 perc, 2014). Rendezte: Christopher Nolan. Szereplők: Matthew McConaughey, Anne Hathaway, Jessica Chastain, Wes Bentley, Casey Affleck, Michael Caine, Matt Damon. Írta: Christopher Nolan, Jonathan Nolan. Kép: Hoyte van Hoytema. Zene: Hans Zimmer.
Értékelés az 1-10-es skálán: 9
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!