
Közös vándorkiállítással emlékezett meg a „20. századi reneszánsz emberről” Budapest Főváros Levéltára és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum – a Kós Károly világa, 1912 című tárlatot kilencedik alkalommal Nagyszebenben nyitották meg novemberben.
2014. december 18., 19:162014. december 18., 19:16
A nagyszabású kiállítást első ízben Budapesten mutatták be 2012-ben, a tárlat a magyarországi siker után erdélyi vándorútra indult: Sepsiszentgyörgy után még hét romániai városba jutott el, méltó módon megemlékezve a Kós Károly emlékév keretében a sokoldalú mester életpályájának egyik meghatározó időszakáról.
„Nem annyira az eredeti műtárgyakon van a hangsúly, hisz tervrajzokat is állítunk ki és persze, maketteket is. Inkább az a cél, hogy Kós Károly korszerűségét mutassuk be, azt, hogy munkássága miként íródik be az európai áramlatokba. Abban az időben az art nouveau abszolút forradalmi irányzatnak tűnt és nem üres modernizmus volt, hanem egy adott nép hagyományait dolgozta fel Kós, nemzetközivé téve azokat\" – mondta el a tárlat nagyszebeni megnyitóján Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
Hozzátette, hogy az út, amit Kós Károly járt be építészetben, rokon a Bartók- és Kodály-félr úttal – ők a nép zenéjét, Kós a népi építészetet szintetizálta, emelte fel nemzetközi szintre.
A nagyszabású tárlat vándorútjának kilenc helyszínén – Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben, illetve Nagyszebenben – eddig közel tízezren voltak kíváncsiak a rendhagyó módon tálalt munkákra.
Kós Károly (1883–1977) építész, grafikus, író, ideológus, politikus, intézményszervező és mezőgazdász sokoldalú munkásságáról azt is szokták mondani, hogy a 20. századba oltott reneszánsz emberként dolgozott. Budapestet leszámítva Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön valósult meg a legtöbb épületterve, és legszebbikükben, a Székely Nemzeti Múzeum általa tervezett főépületében őrzik politikai írásait, valamint maga faragta dohányszelencéjét és szemüvegét is.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!