
Közös vándorkiállítással emlékezett meg a „20. századi reneszánsz emberről” Budapest Főváros Levéltára és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum – a Kós Károly világa, 1912 című tárlatot kilencedik alkalommal Nagyszebenben nyitották meg novemberben.
2014. december 18., 19:162014. december 18., 19:16
A nagyszabású kiállítást első ízben Budapesten mutatták be 2012-ben, a tárlat a magyarországi siker után erdélyi vándorútra indult: Sepsiszentgyörgy után még hét romániai városba jutott el, méltó módon megemlékezve a Kós Károly emlékév keretében a sokoldalú mester életpályájának egyik meghatározó időszakáról.
„Nem annyira az eredeti műtárgyakon van a hangsúly, hisz tervrajzokat is állítunk ki és persze, maketteket is. Inkább az a cél, hogy Kós Károly korszerűségét mutassuk be, azt, hogy munkássága miként íródik be az európai áramlatokba. Abban az időben az art nouveau abszolút forradalmi irányzatnak tűnt és nem üres modernizmus volt, hanem egy adott nép hagyományait dolgozta fel Kós, nemzetközivé téve azokat\" – mondta el a tárlat nagyszebeni megnyitóján Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
Hozzátette, hogy az út, amit Kós Károly járt be építészetben, rokon a Bartók- és Kodály-félr úttal – ők a nép zenéjét, Kós a népi építészetet szintetizálta, emelte fel nemzetközi szintre.
A nagyszabású tárlat vándorútjának kilenc helyszínén – Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben, illetve Nagyszebenben – eddig közel tízezren voltak kíváncsiak a rendhagyó módon tálalt munkákra.
Kós Károly (1883–1977) építész, grafikus, író, ideológus, politikus, intézményszervező és mezőgazdász sokoldalú munkásságáról azt is szokták mondani, hogy a 20. századba oltott reneszánsz emberként dolgozott. Budapestet leszámítva Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön valósult meg a legtöbb épületterve, és legszebbikükben, a Székely Nemzeti Múzeum általa tervezett főépületében őrzik politikai írásait, valamint maga faragta dohányszelencéjét és szemüvegét is.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!