Közös vándorkiállítással emlékezett meg a „20. századi reneszánsz emberről” Budapest Főváros Levéltára és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum – a Kós Károly világa, 1912 című tárlatot kilencedik alkalommal Nagyszebenben nyitották meg novemberben.
2014. december 18., 19:162014. december 18., 19:16
A nagyszabású kiállítást első ízben Budapesten mutatták be 2012-ben, a tárlat a magyarországi siker után erdélyi vándorútra indult: Sepsiszentgyörgy után még hét romániai városba jutott el, méltó módon megemlékezve a Kós Károly emlékév keretében a sokoldalú mester életpályájának egyik meghatározó időszakáról.
„Nem annyira az eredeti műtárgyakon van a hangsúly, hisz tervrajzokat is állítunk ki és persze, maketteket is. Inkább az a cél, hogy Kós Károly korszerűségét mutassuk be, azt, hogy munkássága miként íródik be az európai áramlatokba. Abban az időben az art nouveau abszolút forradalmi irányzatnak tűnt és nem üres modernizmus volt, hanem egy adott nép hagyományait dolgozta fel Kós, nemzetközivé téve azokat\" – mondta el a tárlat nagyszebeni megnyitóján Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
Hozzátette, hogy az út, amit Kós Károly járt be építészetben, rokon a Bartók- és Kodály-félr úttal – ők a nép zenéjét, Kós a népi építészetet szintetizálta, emelte fel nemzetközi szintre.
A nagyszabású tárlat vándorútjának kilenc helyszínén – Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben, illetve Nagyszebenben – eddig közel tízezren voltak kíváncsiak a rendhagyó módon tálalt munkákra.
Kós Károly (1883–1977) építész, grafikus, író, ideológus, politikus, intézményszervező és mezőgazdász sokoldalú munkásságáról azt is szokták mondani, hogy a 20. századba oltott reneszánsz emberként dolgozott. Budapestet leszámítva Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön valósult meg a legtöbb épületterve, és legszebbikükben, a Székely Nemzeti Múzeum általa tervezett főépületében őrzik politikai írásait, valamint maga faragta dohányszelencéjét és szemüvegét is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!