Közös vándorkiállítással emlékezett meg a „20. századi reneszánsz emberről” Budapest Főváros Levéltára és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum – a Kós Károly világa, 1912 című tárlatot kilencedik alkalommal Nagyszebenben nyitották meg novemberben.
2014. december 18., 19:162014. december 18., 19:16
A nagyszabású kiállítást első ízben Budapesten mutatták be 2012-ben, a tárlat a magyarországi siker után erdélyi vándorútra indult: Sepsiszentgyörgy után még hét romániai városba jutott el, méltó módon megemlékezve a Kós Károly emlékév keretében a sokoldalú mester életpályájának egyik meghatározó időszakáról.
„Nem annyira az eredeti műtárgyakon van a hangsúly, hisz tervrajzokat is állítunk ki és persze, maketteket is. Inkább az a cél, hogy Kós Károly korszerűségét mutassuk be, azt, hogy munkássága miként íródik be az európai áramlatokba. Abban az időben az art nouveau abszolút forradalmi irányzatnak tűnt és nem üres modernizmus volt, hanem egy adott nép hagyományait dolgozta fel Kós, nemzetközivé téve azokat\" – mondta el a tárlat nagyszebeni megnyitóján Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
Hozzátette, hogy az út, amit Kós Károly járt be építészetben, rokon a Bartók- és Kodály-félr úttal – ők a nép zenéjét, Kós a népi építészetet szintetizálta, emelte fel nemzetközi szintre.
A nagyszabású tárlat vándorútjának kilenc helyszínén – Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben, illetve Nagyszebenben – eddig közel tízezren voltak kíváncsiak a rendhagyó módon tálalt munkákra.
Kós Károly (1883–1977) építész, grafikus, író, ideológus, politikus, intézményszervező és mezőgazdász sokoldalú munkásságáról azt is szokták mondani, hogy a 20. századba oltott reneszánsz emberként dolgozott. Budapestet leszámítva Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön valósult meg a legtöbb épületterve, és legszebbikükben, a Székely Nemzeti Múzeum általa tervezett főépületében őrzik politikai írásait, valamint maga faragta dohányszelencéjét és szemüvegét is.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
szóljon hozzá!