2010. június 08., 10:022010. június 08., 10:02
Az 1932-ben született, magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus pályája java részét Csáváson töltötte, 1987-es nyugdíjazásáig. Nem sokkal nyugalomba vonulása előtt zárta le a kötetet, amelynek a kéziratát a Kriterionnak adta át. A kiadó elfogadta, és 1989-re tervezte a megjelentetését, azonban a rendszerváltás elodázta a kiadását. 2002-ben jelent meg először, 2009-ben pedig kemény kötésben, tetszetősebb borítóval adták ki második ízben – Faragó Józsefnek az első kiadáshoz írt ajánlásával.
A könyv törzsanyagát a különbözőképpen osztályozott, esetenként kottával ellátott szövegek alkotják, kezdve az ölbeli gyerekeknek mondott dajkarímektől az értelemfejlesztő és szórakoztató játékokig. Találunk a kötetben időszámítást tanító, időjárásról szóló mondókákat, csúfolókat, kiszámolókat és kiolvasókat, énekes-táncos játékokat. A szövegeket képek egészítik ki, a gyermekjátékok tárgyi kellékeiről készült leírások és fotók. Ez utóbbi is hozzájárul ahhoz, hogy a kötetet haszonnal forgathatják más tájegységek pedagógusai is, ötletet bőséggel lehet meríteni belőle.
A betűrendes mutatóval ellátott, gazdag folklórgyűjteményt kismonográfia előzi meg. Veress Péter Ilona gyűjtőmunkája a Mezőcsávás községhez tartozó nyolc falu közül négyre terjedt ki: Csávásra, Mezőfelére, Mezőménesre és Galambodra. E négy falu rövid, monografikus leírását olvashatjuk a kötetben. A történelmi adatok ismertetése mellett szerző a népviselet, a népszokások változására is reflektál. Főleg ez utóbbi érdekli, hiszen a nagyobb gyerekek játékaira meghatározó a felnőttektől látott rituális cselekvések utánzása.
Ezek a fajta játékok keltették fel már kezdettől érdeklődését, mint írja, a gyermeki világra való rácsodálkozását személyes élmények váltották ki. „1963-ban egy nagy fa alatt olvastam. Jól láthattam és hallhattam a szomszédban játszó leánykák és fiúk közös játékát. Hallottam, ahogy végigjátszszák a vendégesdit, sütés-főzést, takarítást, majd a vendégek fogadását, az éretlen gyümölcsből készített ételek kínálgatását” – írja le egyik élményét, majd egy „temetési szertartást” mesél el. Mint írja, ezek a játékok tudatosították benne, hogy a játék korántsem szórakozás, hanem az életre való felkészülés egyik módja.
Veress Péter Ilonának szerencséje volt: olyan időszakban kezdett tanítani, mikor még hatalmas anyag állt rendelkezésére. Egy falusi pedagógusnak ma már kevés esélye lenne ilyen módon kiteljesíteni pályáját, az utóbbi évtizedekben gyökeresen megváltozott a falusi gyermekvilág is. A folklórkincs azonban még (viszsza)tanítható, akár szülő, akár pedagógus vállalkozik rá. Mindehhez jó kapaszkodót kínál Veress Péter Ilona könyve.
Szerző: R. P. I.
Veress Péter Ilona: Mezőcsávási gyermekfolklór, Kriterion Könyvkiadó, 2009
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok