
A magyar szecesszió legnevesebb épülete a marosvásárhelyi Kultúrpalota – hangzott el többek között a százéves épületről szóló könyv bemutatóján.
2013. szeptember 02., 18:132013. szeptember 02., 18:13
2013. szeptember 02., 18:142013. szeptember 02., 18:14
A Vásárhelyi Forgatag keretében megtartott rendezvényen bemutatott A marosvásárhelyi Kultúrpalota 1908–1913 című kötet lényegében az első átfogó szakmai kiadvány, amely az épületről szól. A Kultúrpalota kisterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik a Marosvásárhely ékességének számító épület történetére voltak kíváncsiak.
„Az évtizedeken át halogatott feladat most, az épület százéves évfordulóján kötelességgé vált” – mutatott rá a kötet szerkesztője, Oniga Erika művészettörténész. A gazdagon illusztrált könyv szövegeit Keserü Katalin, Oniga Erika és Várallyay Réka művészettörténészek írták, a fotókat Plájás István készítette. A könyv egyrészt építészeti szempontból mutatja be a Kultúrpalotát, de megtaláljuk a kiadványban az épület reprezentatív termeinek ismertetését, valamint a palotába beköltözött intézményekről is szó esik.
„Ez a százéves épület is mutatja, mit jelent, ha egy városvezető nem a mának él vagy a holnapnak, hanem hosszú távra tervez. Ilyen volt Bernády György polgármester, aki olyat alkotott Marosvásárhelyen, ami méltán nevezhető a magyar szecesszió legnevesebb épületének” – mondta Soós Zoltán a Vásárhelyi Forgatag fesztiváligazgatója. Az épületet Bernády felkérésére a budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, építésének eredetileg 400 ezer korona volt a tervezett költségvetése, a végösszeg azonban kétmillió koronára rúgott.
A Kultúrpalotát építtető polgármestert méltatta a Dr. Bernády György Alapítvány kuratóriumának elnöke, Borbély László is. „Újból és újból rá kell, hogy jöjjek, milyen nagy ember volt. Bernády igen makacs volt, sokat veszekedett a tanácstagokkal, mert azok úgy gondolták, nem bírja meg a város költségvetése a palota felépítését. Bernády azonban kitartott” – mutatott rá Borbély László.
Szász Cs. Emese
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!