Fotó: Biró István
2010. november 22., 09:362010. november 22., 09:36
„Az anyanyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem kultúránk, történelmünk lenyomata” – fűzte hozzá. A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megrendezett megnyitón Sipos Gábor, a rendezvényt szervező Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke elmondta, nem véletlenül adták A régiók tudománya – a tudományok régiói alcímet az előadás-sorozatnak, a témaválasztással már a jövő évi Hungarológia című konferenciára hangolnak.
„A Kárpát-medence egységes tudományos tér, az erdélyi tudományosság a magyar tudományosság elszakíthatatlan része, minden elismerést megérdemel” – jelentette ki Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul köszöntőbeszédében. A főkonzul a fennmaradás alapfeltételének nevezte a tudományos kutatásokat. „Fontos, hogy kapcsolódjunk a globális kutatási témákhoz” – mondta.
A köszöntőbeszédeket követően az előzetes tervek szerint Szegedy-Maszák Mihály Magyar és világirodalom című előadása nyitotta volna meg az előadások sorát, azonban a Széchenyi-díjas irodalomtörténész előadása betegség miatt elmaradt. A kétnapos konferencia első előadását így Pozsony Ferenc tartotta a programban szereplő Az erdélyi népi kultúra táji tagolódása című előadás helyett Székely kapuk szimbolikus mezőben címmel. Az előadásból kiderült, a ma székely kapuként ismert fedett kapukat korábban Európa-szerte a németek, a csehek, szlovákok és a románok ismerték, készítették.
A székely kapu, bár nem kizárólagosan székely produktum, egyedi díszítési motívumai vannak. Később ezek a kapuk elsősorban a Székelyföldön maradtak fenn. Ma már nemcsak a székelyföldi porták előtt, hanem közintézmények bejáratainál is láthatóak a székely kapuk. Ráadásul nemcsak a Székelyföldön, hanem Erdély más régióiban is megjelentek: Kolozsváron és Tordán is találkozhatunk székely kapukkal.
Az időközben identitáshordozóvá vált kapuk külföldön is megjelentek, többek közt a kanadai Vancouverben – ahová az 1956-os forradalom után elmenekült soproni diákok építették fel – és Argentína fővárosában, Buenos Airesben a Plaza Hungria téren – tudtuk meg Pozsony Ferenc előadásából. A pénteki nap további előadásokkal folytatódott, majd kiállításmegnyitókkal ért véget.
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben tudományos fórum előadásai szombaton Kolozsváron és Marosvásárhelyen hét szekcióban folytatódtak a bölcsészet, a természettudományok, az orvostudomány, a jog, a műszaki tudományok, a matematikai és informatika és nem utolsósorban az agrártudomány neves magyar tudósainak részvételével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok