
Fotó: Biró István
2010. november 22., 09:362010. november 22., 09:36
„Az anyanyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem kultúránk, történelmünk lenyomata” – fűzte hozzá. A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megrendezett megnyitón Sipos Gábor, a rendezvényt szervező Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke elmondta, nem véletlenül adták A régiók tudománya – a tudományok régiói alcímet az előadás-sorozatnak, a témaválasztással már a jövő évi Hungarológia című konferenciára hangolnak.
„A Kárpát-medence egységes tudományos tér, az erdélyi tudományosság a magyar tudományosság elszakíthatatlan része, minden elismerést megérdemel” – jelentette ki Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul köszöntőbeszédében. A főkonzul a fennmaradás alapfeltételének nevezte a tudományos kutatásokat. „Fontos, hogy kapcsolódjunk a globális kutatási témákhoz” – mondta.
A köszöntőbeszédeket követően az előzetes tervek szerint Szegedy-Maszák Mihály Magyar és világirodalom című előadása nyitotta volna meg az előadások sorát, azonban a Széchenyi-díjas irodalomtörténész előadása betegség miatt elmaradt. A kétnapos konferencia első előadását így Pozsony Ferenc tartotta a programban szereplő Az erdélyi népi kultúra táji tagolódása című előadás helyett Székely kapuk szimbolikus mezőben címmel. Az előadásból kiderült, a ma székely kapuként ismert fedett kapukat korábban Európa-szerte a németek, a csehek, szlovákok és a románok ismerték, készítették.
A székely kapu, bár nem kizárólagosan székely produktum, egyedi díszítési motívumai vannak. Később ezek a kapuk elsősorban a Székelyföldön maradtak fenn. Ma már nemcsak a székelyföldi porták előtt, hanem közintézmények bejáratainál is láthatóak a székely kapuk. Ráadásul nemcsak a Székelyföldön, hanem Erdély más régióiban is megjelentek: Kolozsváron és Tordán is találkozhatunk székely kapukkal.
Az időközben identitáshordozóvá vált kapuk külföldön is megjelentek, többek közt a kanadai Vancouverben – ahová az 1956-os forradalom után elmenekült soproni diákok építették fel – és Argentína fővárosában, Buenos Airesben a Plaza Hungria téren – tudtuk meg Pozsony Ferenc előadásából. A pénteki nap további előadásokkal folytatódott, majd kiállításmegnyitókkal ért véget.
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben tudományos fórum előadásai szombaton Kolozsváron és Marosvásárhelyen hét szekcióban folytatódtak a bölcsészet, a természettudományok, az orvostudomány, a jog, a műszaki tudományok, a matematikai és informatika és nem utolsósorban az agrártudomány neves magyar tudósainak részvételével.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.