2013. március 01., 07:462013. március 01., 07:46
A slam poetry története egyébként 1984-ben indult Amerikában, a rap és a költészet érdekes elegyeként lehetne meghatározni, lényegi vonása a verseny: az előadók közönség előtt mérik össze tudásukat. A nagy tömeg és a már az est elején kialakult felfokozott bulihangulat miatt a szervező Balázs Imre József költő, egyetemi tanár csak röviden beszélgetett felvezetésképpen a meghívottakkal, arra kérve őket, hogy mutatkozzanak be a közönségnek.
Simon Márton elmondta: tíz éve ír verseket, a slam poetry műfajával pedig az utóbbi egy évben kezdett komolyabban foglalkozni, de fordítóként is dolgozik. Első verseskötete 2010-ben jelent meg Dalok a magasföldszintről címmel.
Závada Péter azzal kezdte, hogy 15 éve működik a Süveg Márkkal (Saiid) közösen indított hiphopformációjuk, amelynek eddig két lemeze jelent meg – ezt a közönség hangos ovációval fogadta. 2012-ben jelent meg első verseskötete a budapesti Libri Kiadó gondozásában (Simon Márton szerkesztésében) Ahol megszakad címmel.
Pion István elmondta: neki egyelőre nincs önálló kötete, de idén napvilágot lát az első verseskötet Atlasz bírja címmel. Érdekessége egyébként az lesz, hogy a slam poetry műfaj sem fog hiányozni belőle, hiszen a szerző az első országos slam poetry bajnokságon vált ismertté szélesebb körökben. Erre egyébként a szerző utalt is, kifejtve, hogy két társával ellentétben ő a rapszövegeket is szereti leírva látni.
Závada elmondta: szétválasztja életében a két műfajt: a verset inkább leírva szereti látni, a rap- és a slamszövegeket pedig inkább élő szóban szereti előadni. Simon Márton ezzel szemben nem tett nagy különbséget a két műfaj között, mint mondta, olyan, mintha valaki ruhát vált, nem érzi skizofrénnek a helyzetet.
A felolvasás egyébként érdekes ívet mutatott, a szerzők először a jól ismert, népszerű slamszövegeket adták elő, amelyek jól rezonáltak a zsúfolt klubteremben, amikor azonban a komolyabb témákat boncolgató verseket kezdték el felolvasni, alábbhagyott a hangulat, akadtak filológusok, egyetemi tanárok is, akik hangosan beszélgetve kérdezgették, hogy mért nem jönnek inkább „vicces” szövegek. A végére aztán megint előkerültek a „pörgősebb” szerzemények, így jó hangulatban ért véget a felolvasás.
Október 2. és 5. között Románia lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a szemle Magyarország és Közép-Európa egyik legfontosabb kulturális eseménye.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.