
Fotó: Biró István
2011. június 03., 10:032011. június 03., 10:03
Szerinte a magyar könyvkiadás minden gazdasági nehézség ellenére talpon tudott maradni, ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy az erdélyi magyar emberek számára az írott szó, a nyomtatott könyv továbbra is érték, és nem luxuscikk. „Azt vallom, hogy a könyvkiadást nem lehet kitenni a piac kényének-kedvének, mert nem azért vannak könyvek, kulturális intézmények, hogy azok profitot termeljenek, hanem azért, hogy kulturális értéket teremtsenek. A mai alkalom 70 év után egy szimbolikus térfoglalás Kolozsváron, egy olyan városban, ahol a normalitás és az aberráció váltogatják egymást. Nekünk az a kötelességünk, hogy a viszonylagos normalitást megerősítsük itt, Kolozsváron” – tette hozzá a miniszter.
A 70 évvel ezelőtti első kolozsvári könyvhét után most először megszervezett eseményt Magyarországról a tervek szerint Csoóri Sándor költő, író nyitotta volna meg, ő azonban egészségi okokra hivatkozva távol maradt a rendezvénytől, levelét az egyik szervező, Szép Gyula, az RMDSZ főtitkárságának megbízottja olvasta fel. „Az első alkalommal megrendezett kolozsvári könyvhét díszvendége Móricz Zsigmond volt. 2011-ben, a nagy író után – szemérmesen mondom – én lehettem volna az. Mentségemre csak az szolgál, hogy ő akkor hatvankét esztendős volt, én pedig maholnap húszszal több. Szerettem volna önökkel lenni a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, mert ennek a városnak mindig különleges helye volt a nemzet életében. Ma is szellemi központ” – hangzott el. A megnyitón Dávid Gyula irodalomtörténész megkapta a Kolozsvár Társaság díját a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztéséért.
A szervezők vasárnapig várják programjaikra az érdeklődőket. A Mátyás király szülőháza előtti téren erdélyi és magyarországi kiadók könyveiből válogathatnak az érdeklődők, az ugyanott felállított színpadon pedig változatos koncertekre kerül sor, de néptánccsoportok is fellépnek. A téren több szerző dedikálja könyveit, a Kolozsvár Társaság székhelyén, a Sapientia-egyetemen, a Gaudeamus könyvesboltban, valamint a Bulgakov és Klausen kávéházakban pedig könyvbemutatókra, felolvasásokra kerül sor a négy nap alatt.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!