Kolozsvár képzőművészeti alkotások tükrében és régi felvételeken is bemutatásra került a magyar napok keretében

Ilyen címmel több alkalommal is szerveztek már kiállítást, többek között 1959-ben Ditrói Ervin rendezett egyet a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A kiállításon bemutatott művek mind műgyűjteményekben található alkotások, több olyan kép van, ami soha sem volt kiállítva.

Székely Sebestyén György elmondta, a művek válogatásában elsődleges szempontjuk az volt, hogy az alkotásnak dokumentumértéke legyen, vagy olyan Kolozsvár-képet mutasson, amely egy ilyen tárlat keretében jól érvényesül. A kortárs művészeti alkotások válogatásakor arra is odafigyeltek, hogy minden művésztől csak egy munka kerüljön az anyagba. Gedeon Zoltán a kivétel, tőle két munka szerepel a kiállításon, az egyik műve ugyanis már szerepelt az 1959-es, Ditrói Ervin által szervezett tárlaton is. Székely szerint a kiállítással nem teljességre törekedtek, hanem szerették volna megmutatni Kolozsvárnak azt a sokszínűségét, amely történelmi, építészeti, etnikai és egyben kulturális, és amely a legnagyobb értéke a városnak.

A kortárs képzőművészeti alkotások mellett a régi Kolozsvárt is megismerhetik az érdeklődők az alig fél éve megnyílt PhotoART galéria kiállítása révén, amely Kolozsvár Főterét mutatja be 1860 és 1936 között készült felvételeken. Ezeket egészítik ki a méltatlanul elfeledett, nagy szakmai tudású kolozsvári fényképész, Szabó Dénes felvételei, amelyek 1941-ben, illetve 1943-ban készültek a Főtéren. A művész halála után a teljes Szabó Dénes-archívum szemétre került.

A képanyagot tisztázatlan körülmények között mentették meg, a mintegy 6000 negatívkocka, üveglemez jelenleg egy magánszemély tulajdonában van. Szabó Tamás kolozsvári fotóművész a megnyitón elmondta, hogy a PhotoART galéria elsődleges célja, hogy ezt a felbecsülhetetlen művészi és történelmi értéket megvásárolja, digitalizálja, bemutassa, és hozzáférhetővé tegye az érdeklődők számára. Elhangzott, hogy Szabó Dénes abban a korban a legfontosabb eseményeket dokumentálta, de színházi előadásokat is fényképezett.

A magyar napok részeként kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött kiállításmegnyitóra is sor került szerdán a Györkös Mányi Albert Emlékházban, a festőművész és klarinéttanár születésének 90. évfordulója alkalmából. Az 1993-ban elhunyt Györkös Mányi Albert festményeit bemutató kiállítás a néhai festő saját tulajdonában maradt alkotásait ismerteti. A rendezvényt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Dáné Tibor Kálmán vezette fel.

A kiállítás anyagát Kántor Lajos irodalomtörténész mutatta be. A megnyitó után, a kerekasztal-beszélgetés keretében felszólalt Guttman Mihály, a néhai festőművész barátja, aki közös élményeikre emlékezett vissza. Kiss János szintén néhai barátjára emlékezve elmondta, Györkös tudatosan megszervezte ezt az emlékházat.

A rendezvény részeként Munkácsi Dóra és Incze Róbert zenei előadásait is meghallgathatták az érdeklődők, illetve vetítésre kerül Xantus Gábor 1992-ben forgatott, 16 perces, Hó alatt álom című, Györkös Mányi Albertről készült portréfilmje. A kiállítás 2012. augusztus 31-éig, hétköznapokon 12–17 óra között látogatható.