2010. június 01., 10:182010. június 01., 10:18
Gazda József a Hét Krajcár Kiadó felkérésére állította össze 400 oldalas, legújabb kötetét, amely – mint a szerző fogalmazott – emlékdokumentum.
„A könyvben tulajdonképpen megélt sorsmozaikkockák olvashatók: visszaemlékezések arról, hogyan élték meg az emberek Erdély-szerte az utóbbi kilencven évet. Az 1970-es évek elejétől kezdve – ekkor kaptam meg legelső magnómat – emberek ezreinek a visszaemlékezéseit vettem hangszalagra” – fejtette ki a szerző, aki számos művészeti monográfiát, útirajzot és népi nemzetsors szociográfiát adott közre.
„A megpecsételt vég a Székelyföld folyóiratban részben már megjelent visszaemlékezések átdolgozása, kibővítése. A kötet első része tulajdonképpen az 1918-tól 1989-ig tartó korszak visszaemlékezésekből kibontakozó krónikája, a második rész pedig az erdélyi magyarság 1990 utáni történetének lényegbevágó, mindenkit érintő problémáira összpontosít, többek közt az elrománosítás folyamatára” – összegzett a szerző. Mint a kötet előszavában Ferenczes István írja, Gazda József könyve akár úgy is olvasható, akár egy családregény.
„Az ember beleőszül, amikor kútfőinek vallomásait olvassa erről a majdnem évszázadnyi időről, amely nemcsak az egyéni sorsokat törte kerékbe, de egy valamikori ép, egészséges, rendtartó, felemelt fővel járó közösség homlokát is lecsüggesztette. Az egyéni szenvedéseknél is tragikusabb a székelységnek mint közösségnek a vesszőfutása a világtörténelem »leggyalázatosabb« századában. A magyarság megmaradása ezer éven át a szláv–germán–latin tenger közepén maga volt a csoda.
Mintha Gabriel García Márquez Macondójának százéves magánya kelt volna életre e tájon, szemfényvesztőkkel, őrült álmokat kergetőkkel… Csak Gazda József hősei tudnák elmondani, még hány ezernyi önemésztő belső baj tetézi ezt a kívülről ránk uszított, majdnem évszázadnyi magányt” – írja a kötet előszavában Ferenczes István, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok