2010. június 01., 10:182010. június 01., 10:18
Gazda József a Hét Krajcár Kiadó felkérésére állította össze 400 oldalas, legújabb kötetét, amely – mint a szerző fogalmazott – emlékdokumentum.
„A könyvben tulajdonképpen megélt sorsmozaikkockák olvashatók: visszaemlékezések arról, hogyan élték meg az emberek Erdély-szerte az utóbbi kilencven évet. Az 1970-es évek elejétől kezdve – ekkor kaptam meg legelső magnómat – emberek ezreinek a visszaemlékezéseit vettem hangszalagra” – fejtette ki a szerző, aki számos művészeti monográfiát, útirajzot és népi nemzetsors szociográfiát adott közre.
„A megpecsételt vég a Székelyföld folyóiratban részben már megjelent visszaemlékezések átdolgozása, kibővítése. A kötet első része tulajdonképpen az 1918-tól 1989-ig tartó korszak visszaemlékezésekből kibontakozó krónikája, a második rész pedig az erdélyi magyarság 1990 utáni történetének lényegbevágó, mindenkit érintő problémáira összpontosít, többek közt az elrománosítás folyamatára” – összegzett a szerző. Mint a kötet előszavában Ferenczes István írja, Gazda József könyve akár úgy is olvasható, akár egy családregény.
„Az ember beleőszül, amikor kútfőinek vallomásait olvassa erről a majdnem évszázadnyi időről, amely nemcsak az egyéni sorsokat törte kerékbe, de egy valamikori ép, egészséges, rendtartó, felemelt fővel járó közösség homlokát is lecsüggesztette. Az egyéni szenvedéseknél is tragikusabb a székelységnek mint közösségnek a vesszőfutása a világtörténelem »leggyalázatosabb« századában. A magyarság megmaradása ezer éven át a szláv–germán–latin tenger közepén maga volt a csoda.
Mintha Gabriel García Márquez Macondójának százéves magánya kelt volna életre e tájon, szemfényvesztőkkel, őrült álmokat kergetőkkel… Csak Gazda József hősei tudnák elmondani, még hány ezernyi önemésztő belső baj tetézi ezt a kívülről ránk uszított, majdnem évszázadnyi magányt” – írja a kötet előszavában Ferenczes István, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Módosul az alkalmazottak munkaidő-nyilvántartásának szabályozása az előadó-művészeti intézményeknél – jelentette be kedden a kulturális minisztérium.
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Látogatottsági adatok