2010. június 01., 10:182010. június 01., 10:18
Gazda József a Hét Krajcár Kiadó felkérésére állította össze 400 oldalas, legújabb kötetét, amely – mint a szerző fogalmazott – emlékdokumentum.
„A könyvben tulajdonképpen megélt sorsmozaikkockák olvashatók: visszaemlékezések arról, hogyan élték meg az emberek Erdély-szerte az utóbbi kilencven évet. Az 1970-es évek elejétől kezdve – ekkor kaptam meg legelső magnómat – emberek ezreinek a visszaemlékezéseit vettem hangszalagra” – fejtette ki a szerző, aki számos művészeti monográfiát, útirajzot és népi nemzetsors szociográfiát adott közre.
„A megpecsételt vég a Székelyföld folyóiratban részben már megjelent visszaemlékezések átdolgozása, kibővítése. A kötet első része tulajdonképpen az 1918-tól 1989-ig tartó korszak visszaemlékezésekből kibontakozó krónikája, a második rész pedig az erdélyi magyarság 1990 utáni történetének lényegbevágó, mindenkit érintő problémáira összpontosít, többek közt az elrománosítás folyamatára” – összegzett a szerző. Mint a kötet előszavában Ferenczes István írja, Gazda József könyve akár úgy is olvasható, akár egy családregény.
„Az ember beleőszül, amikor kútfőinek vallomásait olvassa erről a majdnem évszázadnyi időről, amely nemcsak az egyéni sorsokat törte kerékbe, de egy valamikori ép, egészséges, rendtartó, felemelt fővel járó közösség homlokát is lecsüggesztette. Az egyéni szenvedéseknél is tragikusabb a székelységnek mint közösségnek a vesszőfutása a világtörténelem »leggyalázatosabb« századában. A magyarság megmaradása ezer éven át a szláv–germán–latin tenger közepén maga volt a csoda.
Mintha Gabriel García Márquez Macondójának százéves magánya kelt volna életre e tájon, szemfényvesztőkkel, őrült álmokat kergetőkkel… Csak Gazda József hősei tudnák elmondani, még hány ezernyi önemésztő belső baj tetézi ezt a kívülről ránk uszított, majdnem évszázadnyi magányt” – írja a kötet előszavában Ferenczes István, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok