2010. június 01., 10:182010. június 01., 10:18
Gazda József a Hét Krajcár Kiadó felkérésére állította össze 400 oldalas, legújabb kötetét, amely – mint a szerző fogalmazott – emlékdokumentum.
„A könyvben tulajdonképpen megélt sorsmozaikkockák olvashatók: visszaemlékezések arról, hogyan élték meg az emberek Erdély-szerte az utóbbi kilencven évet. Az 1970-es évek elejétől kezdve – ekkor kaptam meg legelső magnómat – emberek ezreinek a visszaemlékezéseit vettem hangszalagra” – fejtette ki a szerző, aki számos művészeti monográfiát, útirajzot és népi nemzetsors szociográfiát adott közre.
„A megpecsételt vég a Székelyföld folyóiratban részben már megjelent visszaemlékezések átdolgozása, kibővítése. A kötet első része tulajdonképpen az 1918-tól 1989-ig tartó korszak visszaemlékezésekből kibontakozó krónikája, a második rész pedig az erdélyi magyarság 1990 utáni történetének lényegbevágó, mindenkit érintő problémáira összpontosít, többek közt az elrománosítás folyamatára” – összegzett a szerző. Mint a kötet előszavában Ferenczes István írja, Gazda József könyve akár úgy is olvasható, akár egy családregény.
„Az ember beleőszül, amikor kútfőinek vallomásait olvassa erről a majdnem évszázadnyi időről, amely nemcsak az egyéni sorsokat törte kerékbe, de egy valamikori ép, egészséges, rendtartó, felemelt fővel járó közösség homlokát is lecsüggesztette. Az egyéni szenvedéseknél is tragikusabb a székelységnek mint közösségnek a vesszőfutása a világtörténelem »leggyalázatosabb« századában. A magyarság megmaradása ezer éven át a szláv–germán–latin tenger közepén maga volt a csoda.
Mintha Gabriel García Márquez Macondójának százéves magánya kelt volna életre e tájon, szemfényvesztőkkel, őrült álmokat kergetőkkel… Csak Gazda József hősei tudnák elmondani, még hány ezernyi önemésztő belső baj tetézi ezt a kívülről ránk uszított, majdnem évszázadnyi magányt” – írja a kötet előszavában Ferenczes István, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok