
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Kós András-emlékkiállítás, Incze Mózes-tárlat, Tóth Szűcs Ilona és Tóth László alkotásait bemutató retrospektív kiállítás és több helytörténeti tárlat is nyílik a hétvégén a kincses városban, a 15. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) keretében.
2024. augusztus 16., 16:282024. augusztus 16., 16:28
A Kárpát-medence egyik legnagyobb magyar kulturális seregszemléjén hagyományosan a hétvégén, a KMN előrendezvényeiként nyitják meg a kiállításokat a Bánffy-palotában lévő Kolozsvári Művészeti Múzeumban. A szervezők által közzétett ismertető szerint
A 14 éve elhunyt erdélyi szobrászművész, Kós Károly építész és író fiának munkáiból leánya, Kós Katalin, Portik Blénessy Ágota és Szebeni Zsuzsanna kurátorok hoztak létre az életmű egészét felölelő gyűjteményes kiállítást. Az anyag magját a művész által válogatott és a Farkas utcai református templomnak adományozott alkotások képezik, melyek más, az életmű bemutatásához megkerülhetetlen alkotásokkal egészülnek ki.
A baróti születésű, világhírű művész tárlatának kurátora Bordás Beáta. A kiállított anyag azt tükrözi, ahogy a művész a jelenidő folyton változó képének a hosszabb távon fennálló struktúrával való viszonyának egybeláttatásával foglalkozik.
mely a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központból érkezik Kolozsvárra. A kiállítás az 1960-70-es évekbeli kolozsvári művészeti élet ikonikus művészpárjának körülbelül száz műalkotását mutatja be, egyszerre tárva a közönség elé a két kiemelkedő, lezárt életművet. A tárlatot több mint 120 reprodukciót tartalmazó háromnyelvű album kíséri, kurátorai Bordás Beáta és Portik Blénessy Ágota.
Vasárnap nyitják meg a Főtér - Kolozsvár központi terének 125 éve képeslapokon című kiállítást, amely Bense Jenő és Gergely Balázs gyűjtők képeslapjain keresztül láttatja Kolozsvár ikonikus terének alakulását. A tárlaton a Főtér és az azt övező épületek, az egykori és ma is ott álló köztéri alkotások, a térről belátható utcarészletek elevenednek meg 1896-tól kezdődően, sajátos áttekintését nyújtva a képeslapkészítés történetéről is.
Kolozsvár másik ikonikus helyéről, a Házsongárdi temetőről is nyílik kiállítás. A Szabók bástyájában pénteken nyíló tárlat alapját a sírkert 2022-ben kezdődött digitális felmérése és dokumentálása adta. Az Atlas Házsongárd projekt lehetővé teszi a sírkert történelmi részének virtuális bejárását, újszerű megismerését, a milliméternyi pontossággal rögzített részletek – feliratok, művészi faragások – azonosítását. A tárlat a projekt keretében összegyűjtött anyagból mutat be részleteket. A kiállítások az augusztus 18. és 25. között zajló 15. KMN teljes időtartama alatt látogathatók.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
szóljon hozzá!