
Fotó: Gönczi Ákos
2009. augusztus 27., 10:282009. augusztus 27., 10:28
„Bár a két művész régóta ismeri egymást – jó barátok, osztálytársak voltak a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban, majd együtt diplomáztak a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1990-ben – művészetük, stílusuk teljesen más irányban bontakozott ki” – kezdte értékelőjét Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész kedden Daradics Árpád grafikusművész és Sánta Csaba szobrászművész közös tárlatának megnyitóján. A Szieszta du. fél 6-kor című Szeptember 10-éig megtekinthető kiállításra Sánta Csaba népművészeti ihletésű bronzalkotásaiból, Daradics pedig fotoprint technikával készült műveiből válogatott.
Daradics Árpád jelenleg Budapesten él, Sánta Csaba szülővárosában, Szovátán lakik, és Székelyudvarhelyen tanít, így, mint Vécsi Nagy Zoltán fogalmazott, útjaik térben szétváltak, de tovább is közös tárlatokon, művésztáborokban vettek részt. „Daradics rangos szakmai pályázatokat és ösztöndíjakat nyert meg, számos magyar és nemzetközi kiállításon vett részt. Sánta Csaba hírnevét azzal alapozta meg, hogy számos szoborral, domborművel gazdagította erdélyi köztereinket” – mondta Vécsi Nagy Zoltán. Sok más szobrász munkáit is Sánta öntötte bronzba, mivel Szovátán vállalkozásként öntőműhelyt működtet.
A közös tárlat is barátságukra utal. „Daradics képi mítoszai fanyar bájjal bírnak, a grafikus fesztelenül, szinte játékosan közelít témáihoz” – fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán. Szerinte mindkét művész egyfajta szellemi emelkedettségből eredő, szellemes könnyedség birtokában van. „A divatos, nagy ideákat a történelmi, művészeti és esztétikai trendeket, valamint az örökké újraéledő, nagy narratívákat tisztes távolságból szemlélik, és közben a maguk útját járják.
Képzőművészeti alkotásokról mesélni, azokat szavakba önteni általában botor vállalkozásnak minősül, de ezúttal Daradics Árpád grafikái valósággal kínálják, hogy elmondjuk: huszadik századi, inkább annak az első feléből való régi fotográfiákat maró iróniával alakít át. A fekete-fehér fotókat általában nagy piros (olykor piros-fehér-zöld vagy éppenséggel piros-sárga-kék) foltokkal, betétekkel tarkítja, és ezáltal gyökeresen megváltoztatja a hajdani katonafotók, családi fényképek, régi zsánerképek hangulatát, mondanivalóját” – mondta a művészettörténész.
Daradics Árpád a Krónikának elmondta, a felhasznált fotók legnagyobb része családja albumaiból került elő. „A fényképeket már a nyolcvanas években kezdtem gyűjteni, és akkor még a hagyományos eljárásokkal dolgoztam át azokat, sok technikát kombináltam. Majd persze jött a digitális eljárás, felgyorsult a folyamat, sokat egyszerűsödött” – mondta a művész. A grafikus szerint a szakma érdeklődéssel fogadta alkotásait. „Nyugaton sokkal nagyobb irántuk a lelkesedés, Keleten kissé gyanakodva nézegetik őket” – tette hozzá. Egyébként főleg reklámanyagok, plakátok készítéséből él Budapesten. Leginkább külföldről kap megrendeléseket.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.