
Fotó: Gönczi Ákos
2009. augusztus 27., 10:282009. augusztus 27., 10:28
„Bár a két művész régóta ismeri egymást – jó barátok, osztálytársak voltak a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban, majd együtt diplomáztak a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1990-ben – művészetük, stílusuk teljesen más irányban bontakozott ki” – kezdte értékelőjét Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész kedden Daradics Árpád grafikusművész és Sánta Csaba szobrászművész közös tárlatának megnyitóján. A Szieszta du. fél 6-kor című Szeptember 10-éig megtekinthető kiállításra Sánta Csaba népművészeti ihletésű bronzalkotásaiból, Daradics pedig fotoprint technikával készült műveiből válogatott.
Daradics Árpád jelenleg Budapesten él, Sánta Csaba szülővárosában, Szovátán lakik, és Székelyudvarhelyen tanít, így, mint Vécsi Nagy Zoltán fogalmazott, útjaik térben szétváltak, de tovább is közös tárlatokon, művésztáborokban vettek részt. „Daradics rangos szakmai pályázatokat és ösztöndíjakat nyert meg, számos magyar és nemzetközi kiállításon vett részt. Sánta Csaba hírnevét azzal alapozta meg, hogy számos szoborral, domborművel gazdagította erdélyi köztereinket” – mondta Vécsi Nagy Zoltán. Sok más szobrász munkáit is Sánta öntötte bronzba, mivel Szovátán vállalkozásként öntőműhelyt működtet.
A közös tárlat is barátságukra utal. „Daradics képi mítoszai fanyar bájjal bírnak, a grafikus fesztelenül, szinte játékosan közelít témáihoz” – fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán. Szerinte mindkét művész egyfajta szellemi emelkedettségből eredő, szellemes könnyedség birtokában van. „A divatos, nagy ideákat a történelmi, művészeti és esztétikai trendeket, valamint az örökké újraéledő, nagy narratívákat tisztes távolságból szemlélik, és közben a maguk útját járják.
Képzőművészeti alkotásokról mesélni, azokat szavakba önteni általában botor vállalkozásnak minősül, de ezúttal Daradics Árpád grafikái valósággal kínálják, hogy elmondjuk: huszadik századi, inkább annak az első feléből való régi fotográfiákat maró iróniával alakít át. A fekete-fehér fotókat általában nagy piros (olykor piros-fehér-zöld vagy éppenséggel piros-sárga-kék) foltokkal, betétekkel tarkítja, és ezáltal gyökeresen megváltoztatja a hajdani katonafotók, családi fényképek, régi zsánerképek hangulatát, mondanivalóját” – mondta a művészettörténész.
Daradics Árpád a Krónikának elmondta, a felhasznált fotók legnagyobb része családja albumaiból került elő. „A fényképeket már a nyolcvanas években kezdtem gyűjteni, és akkor még a hagyományos eljárásokkal dolgoztam át azokat, sok technikát kombináltam. Majd persze jött a digitális eljárás, felgyorsult a folyamat, sokat egyszerűsödött” – mondta a művész. A grafikus szerint a szakma érdeklődéssel fogadta alkotásait. „Nyugaton sokkal nagyobb irántuk a lelkesedés, Keleten kissé gyanakodva nézegetik őket” – tette hozzá. Egyébként főleg reklámanyagok, plakátok készítéséből él Budapesten. Leginkább külföldről kap megrendeléseket.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.