Fotó: Gönczi Ákos
2009. augusztus 27., 10:282009. augusztus 27., 10:28
„Bár a két művész régóta ismeri egymást – jó barátok, osztálytársak voltak a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban, majd együtt diplomáztak a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1990-ben – művészetük, stílusuk teljesen más irányban bontakozott ki” – kezdte értékelőjét Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész kedden Daradics Árpád grafikusművész és Sánta Csaba szobrászművész közös tárlatának megnyitóján. A Szieszta du. fél 6-kor című Szeptember 10-éig megtekinthető kiállításra Sánta Csaba népművészeti ihletésű bronzalkotásaiból, Daradics pedig fotoprint technikával készült műveiből válogatott.
Daradics Árpád jelenleg Budapesten él, Sánta Csaba szülővárosában, Szovátán lakik, és Székelyudvarhelyen tanít, így, mint Vécsi Nagy Zoltán fogalmazott, útjaik térben szétváltak, de tovább is közös tárlatokon, művésztáborokban vettek részt. „Daradics rangos szakmai pályázatokat és ösztöndíjakat nyert meg, számos magyar és nemzetközi kiállításon vett részt. Sánta Csaba hírnevét azzal alapozta meg, hogy számos szoborral, domborművel gazdagította erdélyi köztereinket” – mondta Vécsi Nagy Zoltán. Sok más szobrász munkáit is Sánta öntötte bronzba, mivel Szovátán vállalkozásként öntőműhelyt működtet.
A közös tárlat is barátságukra utal. „Daradics képi mítoszai fanyar bájjal bírnak, a grafikus fesztelenül, szinte játékosan közelít témáihoz” – fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán. Szerinte mindkét művész egyfajta szellemi emelkedettségből eredő, szellemes könnyedség birtokában van. „A divatos, nagy ideákat a történelmi, művészeti és esztétikai trendeket, valamint az örökké újraéledő, nagy narratívákat tisztes távolságból szemlélik, és közben a maguk útját járják.
Képzőművészeti alkotásokról mesélni, azokat szavakba önteni általában botor vállalkozásnak minősül, de ezúttal Daradics Árpád grafikái valósággal kínálják, hogy elmondjuk: huszadik századi, inkább annak az első feléből való régi fotográfiákat maró iróniával alakít át. A fekete-fehér fotókat általában nagy piros (olykor piros-fehér-zöld vagy éppenséggel piros-sárga-kék) foltokkal, betétekkel tarkítja, és ezáltal gyökeresen megváltoztatja a hajdani katonafotók, családi fényképek, régi zsánerképek hangulatát, mondanivalóját” – mondta a művészettörténész.
Daradics Árpád a Krónikának elmondta, a felhasznált fotók legnagyobb része családja albumaiból került elő. „A fényképeket már a nyolcvanas években kezdtem gyűjteni, és akkor még a hagyományos eljárásokkal dolgoztam át azokat, sok technikát kombináltam. Majd persze jött a digitális eljárás, felgyorsult a folyamat, sokat egyszerűsödött” – mondta a művész. A grafikus szerint a szakma érdeklődéssel fogadta alkotásait. „Nyugaton sokkal nagyobb irántuk a lelkesedés, Keleten kissé gyanakodva nézegetik őket” – tette hozzá. Egyébként főleg reklámanyagok, plakátok készítéséből él Budapesten. Leginkább külföldről kap megrendeléseket.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.