2010. január 20., 09:562010. január 20., 09:56
„Sas Péter nálunk már lassan házi szerzőnek számít, de azt hiszem, ez a legszebb könyv, nemcsak a Sas Péter-írások, de a kiadó könyvei közül is, így méltó az 550. kiadványhoz” – mondta Kozma Mária. Sas Péter fő kutatási területe az erdélyi római katolikus egyház története, és Kós Károly élete mellett foglalkozik Kelemen Lajos levéltáros, történész valamint Debreczeni László költő munkásságával is.
„A most megjelent könyv monográfiának is nevezhető, azonban amint arról értesültünk, Sas Péter készül egy másikat is írni, amelynek ezt a címet is adja” – árulta el a főszerkesztő. A Kozma Mária és a könyv írója közötti beszélgetés során rengeteg érdekességre derült fény a leginkább építészetéről híres Kós Károlyról. Sas Péter szerint Kós Károly tulajdonképpen a székely építészetet teremtette meg.
Temesváron ismerkedett meg a szász kultúrával, visszaköltözve Kolozsvárra pedig találkozott a kalotaszegi építészettel, házaival, és ráébredt, micsoda kincs található azon a vidéken, akár balladákban, akár épületekben. „Kós Károly belátta, az erdélyiekhez saját nyelvükön kell hogy szóljon, és nemcsak szóban, de írásban, rajzaiban is. Kós Károly írás előtt rajzolt, a rajzok ugyanis már karaktert formáltak a szereplőknek, ő pedig nem tett mást, mint szót adott a szájukba” – mesélte Sas Péter. Kós Károly hatalmas áldozatot hozott azért, hogy Erdélyben maradhasson.
Nem szerette Budapestet, mindig is a nép fiának tekintette magát, és a nép gondolkodásával igyekezett azonosulni. Kós Károly a trianoni döntés után is józan, realista maradt, aki azt vallotta, az erdélyiek legfontosabb ösztöne: „mindent túlélni!” Noha ő már gondolkodott autonómiában, Kalotaszegi Köztársaságban, lobogót és érmét is rajzolt hozzá, nem hagyott fel elméletével, miszerint azzal kell valamit kezdeni, amit a sors hozott. Sas a jövőben szeretné összegyűjteni az összes Kósról szóló, illetve az ő tollából származó írást. A most megjelent kötetet tegnap Sepsiszentgyörgyön is bemutatták, ma Marosvásárhely, csütörtökön Kolozsvár következik.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.