2010. január 20., 09:562010. január 20., 09:56
„Sas Péter nálunk már lassan házi szerzőnek számít, de azt hiszem, ez a legszebb könyv, nemcsak a Sas Péter-írások, de a kiadó könyvei közül is, így méltó az 550. kiadványhoz” – mondta Kozma Mária. Sas Péter fő kutatási területe az erdélyi római katolikus egyház története, és Kós Károly élete mellett foglalkozik Kelemen Lajos levéltáros, történész valamint Debreczeni László költő munkásságával is.
„A most megjelent könyv monográfiának is nevezhető, azonban amint arról értesültünk, Sas Péter készül egy másikat is írni, amelynek ezt a címet is adja” – árulta el a főszerkesztő. A Kozma Mária és a könyv írója közötti beszélgetés során rengeteg érdekességre derült fény a leginkább építészetéről híres Kós Károlyról. Sas Péter szerint Kós Károly tulajdonképpen a székely építészetet teremtette meg.
Temesváron ismerkedett meg a szász kultúrával, visszaköltözve Kolozsvárra pedig találkozott a kalotaszegi építészettel, házaival, és ráébredt, micsoda kincs található azon a vidéken, akár balladákban, akár épületekben. „Kós Károly belátta, az erdélyiekhez saját nyelvükön kell hogy szóljon, és nemcsak szóban, de írásban, rajzaiban is. Kós Károly írás előtt rajzolt, a rajzok ugyanis már karaktert formáltak a szereplőknek, ő pedig nem tett mást, mint szót adott a szájukba” – mesélte Sas Péter. Kós Károly hatalmas áldozatot hozott azért, hogy Erdélyben maradhasson.
Nem szerette Budapestet, mindig is a nép fiának tekintette magát, és a nép gondolkodásával igyekezett azonosulni. Kós Károly a trianoni döntés után is józan, realista maradt, aki azt vallotta, az erdélyiek legfontosabb ösztöne: „mindent túlélni!” Noha ő már gondolkodott autonómiában, Kalotaszegi Köztársaságban, lobogót és érmét is rajzolt hozzá, nem hagyott fel elméletével, miszerint azzal kell valamit kezdeni, amit a sors hozott. Sas a jövőben szeretné összegyűjteni az összes Kósról szóló, illetve az ő tollából származó írást. A most megjelent kötetet tegnap Sepsiszentgyörgyön is bemutatták, ma Marosvásárhely, csütörtökön Kolozsvár következik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok