2010. január 20., 09:562010. január 20., 09:56
„Sas Péter nálunk már lassan házi szerzőnek számít, de azt hiszem, ez a legszebb könyv, nemcsak a Sas Péter-írások, de a kiadó könyvei közül is, így méltó az 550. kiadványhoz” – mondta Kozma Mária. Sas Péter fő kutatási területe az erdélyi római katolikus egyház története, és Kós Károly élete mellett foglalkozik Kelemen Lajos levéltáros, történész valamint Debreczeni László költő munkásságával is.
„A most megjelent könyv monográfiának is nevezhető, azonban amint arról értesültünk, Sas Péter készül egy másikat is írni, amelynek ezt a címet is adja” – árulta el a főszerkesztő. A Kozma Mária és a könyv írója közötti beszélgetés során rengeteg érdekességre derült fény a leginkább építészetéről híres Kós Károlyról. Sas Péter szerint Kós Károly tulajdonképpen a székely építészetet teremtette meg.
Temesváron ismerkedett meg a szász kultúrával, visszaköltözve Kolozsvárra pedig találkozott a kalotaszegi építészettel, házaival, és ráébredt, micsoda kincs található azon a vidéken, akár balladákban, akár épületekben. „Kós Károly belátta, az erdélyiekhez saját nyelvükön kell hogy szóljon, és nemcsak szóban, de írásban, rajzaiban is. Kós Károly írás előtt rajzolt, a rajzok ugyanis már karaktert formáltak a szereplőknek, ő pedig nem tett mást, mint szót adott a szájukba” – mesélte Sas Péter. Kós Károly hatalmas áldozatot hozott azért, hogy Erdélyben maradhasson.
Nem szerette Budapestet, mindig is a nép fiának tekintette magát, és a nép gondolkodásával igyekezett azonosulni. Kós Károly a trianoni döntés után is józan, realista maradt, aki azt vallotta, az erdélyiek legfontosabb ösztöne: „mindent túlélni!” Noha ő már gondolkodott autonómiában, Kalotaszegi Köztársaságban, lobogót és érmét is rajzolt hozzá, nem hagyott fel elméletével, miszerint azzal kell valamit kezdeni, amit a sors hozott. Sas a jövőben szeretné összegyűjteni az összes Kósról szóló, illetve az ő tollából származó írást. A most megjelent kötetet tegnap Sepsiszentgyörgyön is bemutatták, ma Marosvásárhely, csütörtökön Kolozsvár következik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok