Két Alien-folytatás között a legendás életművű Ridley Scott úgy gondolta, elérkezett az idő, hogy ő is előálljon egy eposzi léptékű, bibliai témájú filmmel.
2014. december 23., 15:352014. december 23., 15:35
Témául az Ószövetség egyik alapsztoriját, Mózes történetét választotta, amelyet korábban már rengetegszer megfilmesítettek, sőt a DreamWorks stúdió egész estés animációs filmet is készített belőle. Egy ilyen sokszor elmesélt történet kapcsán a legégetőbb kérdés az: képes-e egy ilyen kaliberű rendező valami újat belevinni a sztoriba, valami olyasmit, ami miatt a végeredmény, a film kiemelkedik a többi közül, és egyedivé válik?
Nos, a válasz az, hogy Scott nem igazán tudott olyan narratívát teremteni, amely miatt az Exodus: istenek és királyok a történet többi feldolgozása fölé emelkedne.
Pedig minden megvan: a sztárrendező mellett sztárszínészek gárdája, rengeteg pénz és elképesztő mennyiségű számítógépes trükk – a végeredmény mégsem több a jól ismert történet sablonos, 3D-s feldolgozásánál.
A sztori már Mózes felnőtt korában kezdődik, amikor a főhős még Széti fáraó kegyeltje, és a fáraó fogadott fiaként Egyiptom egyik legbefolyásosabb embere – ami miatt a fáraó fia, a trónörökös Ramszesz féltékennyé válik.
A sikeres hadvezérként és megfontolt államférfiként megnyilvánuló Mózes szociális érzékenységéről is tanúbizonyságot tesz, amikor ellátogat a rabszolgaként nyomorgó zsidók közé, feltérképezendő a helyzetüket. Itt azonban szembesítik azzal, hogy ő maga is ezen közösségből származik – és mivel néhány szemfüles kém révén ez az általa a zsidók helyzete miatt felelősségre vonni kívánt kormányzó fülébe jut, az immár fáraóvá koronázott Ramszesz is megtudja, így Mózesnek menekülnie kell.
A történet tehát semmiben sem tér el a Bibliából ismert legendától, akkurátusan, lépésről lépésre végig követi Mózes bibliaórákon is tanított életútját.
Ezért aztán semmi átlagon felülit nem nyújt – a nagyszabású, 3D-s számítógép-animációt hadd ne számítsuk már annak –, még annyi eredetiség és mélység sincs benne, mint Darren Aronofsky év eleji opuszában, a szintén bibliai történetet feldolgozó Noéban.
Az egyetlen, érdekesebb elem Mózes vívódása – hogy a klasszikust idézzük, alapvetően rühelli a prófétaságot, merthogy pályafutását ha nem is ateistaként, de szkeptikus szabadgondolkodóként kezdte. Csakhogy ezt a kétkedést, a vívódást is vázlatszerűen, kidolgozatlanul vitték vászonra. Akárcsak az összes karaktert: olyan egysíkúak és merevek, mint egy egyiptomi falfestmény figurái.
A történet is didaktikus, olyan, mintha valaki unott hangon olvasna fel a Bibliából. Az a rész pedig, amikor Mózes kisebbségvédelmi kiselőadást tart Ramszesznek, egyenesen kínos. Mint ahogy az is, hogy Isten akarnokoskodó kisfiú képében jelenik meg – ezt a poént sokkal kreatívabban már lelőtte az Erik, a viking.
A sztárgárda sem elég ahhoz, hogy elvigye a hátán a filmet – hiába jó színész Christian Bale, Sigourney Weaver, John Turturro vagy Joel Edgerton, ha egyszerűen nincs amit eljátszaniuk.
Így aztán az Exodus nem több egy átlagos Biblia-feldolgozásnál, amelyet a továbbiakban majd minden karácsonykor levetítenek majd a tévék, hogy jórészt senki által sem nézett programként háttérzörejt biztosítson a sült hal és a bejgli között.
Exodus – istenek és királyok (Exodus: Gods and Kings. Amerikai akciódráma, 2014, 150 perc). Rendezte: Ridley Scott. Szereplők: Christian Bale, Joel Edgerton, John Turturro, Aaron Paul, Ben Mendelsohn, Sigoruney Weaver, Ben Kingsley. Írta: Adam Cooper, Bill Collage. Kép: Dariusz Wolski. Zene: Alberto Iglesias.
Értékelés az 1-10-es skálán: 5
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!