Két Alien-folytatás között a legendás életművű Ridley Scott úgy gondolta, elérkezett az idő, hogy ő is előálljon egy eposzi léptékű, bibliai témájú filmmel.
2014. december 23., 15:352014. december 23., 15:35
Témául az Ószövetség egyik alapsztoriját, Mózes történetét választotta, amelyet korábban már rengetegszer megfilmesítettek, sőt a DreamWorks stúdió egész estés animációs filmet is készített belőle. Egy ilyen sokszor elmesélt történet kapcsán a legégetőbb kérdés az: képes-e egy ilyen kaliberű rendező valami újat belevinni a sztoriba, valami olyasmit, ami miatt a végeredmény, a film kiemelkedik a többi közül, és egyedivé válik?
Nos, a válasz az, hogy Scott nem igazán tudott olyan narratívát teremteni, amely miatt az Exodus: istenek és királyok a történet többi feldolgozása fölé emelkedne.
Pedig minden megvan: a sztárrendező mellett sztárszínészek gárdája, rengeteg pénz és elképesztő mennyiségű számítógépes trükk – a végeredmény mégsem több a jól ismert történet sablonos, 3D-s feldolgozásánál.
A sztori már Mózes felnőtt korában kezdődik, amikor a főhős még Széti fáraó kegyeltje, és a fáraó fogadott fiaként Egyiptom egyik legbefolyásosabb embere – ami miatt a fáraó fia, a trónörökös Ramszesz féltékennyé válik.
A sikeres hadvezérként és megfontolt államférfiként megnyilvánuló Mózes szociális érzékenységéről is tanúbizonyságot tesz, amikor ellátogat a rabszolgaként nyomorgó zsidók közé, feltérképezendő a helyzetüket. Itt azonban szembesítik azzal, hogy ő maga is ezen közösségből származik – és mivel néhány szemfüles kém révén ez az általa a zsidók helyzete miatt felelősségre vonni kívánt kormányzó fülébe jut, az immár fáraóvá koronázott Ramszesz is megtudja, így Mózesnek menekülnie kell.
A történet tehát semmiben sem tér el a Bibliából ismert legendától, akkurátusan, lépésről lépésre végig követi Mózes bibliaórákon is tanított életútját.
Ezért aztán semmi átlagon felülit nem nyújt – a nagyszabású, 3D-s számítógép-animációt hadd ne számítsuk már annak –, még annyi eredetiség és mélység sincs benne, mint Darren Aronofsky év eleji opuszában, a szintén bibliai történetet feldolgozó Noéban.
Az egyetlen, érdekesebb elem Mózes vívódása – hogy a klasszikust idézzük, alapvetően rühelli a prófétaságot, merthogy pályafutását ha nem is ateistaként, de szkeptikus szabadgondolkodóként kezdte. Csakhogy ezt a kétkedést, a vívódást is vázlatszerűen, kidolgozatlanul vitték vászonra. Akárcsak az összes karaktert: olyan egysíkúak és merevek, mint egy egyiptomi falfestmény figurái.
A történet is didaktikus, olyan, mintha valaki unott hangon olvasna fel a Bibliából. Az a rész pedig, amikor Mózes kisebbségvédelmi kiselőadást tart Ramszesznek, egyenesen kínos. Mint ahogy az is, hogy Isten akarnokoskodó kisfiú képében jelenik meg – ezt a poént sokkal kreatívabban már lelőtte az Erik, a viking.
A sztárgárda sem elég ahhoz, hogy elvigye a hátán a filmet – hiába jó színész Christian Bale, Sigourney Weaver, John Turturro vagy Joel Edgerton, ha egyszerűen nincs amit eljátszaniuk.
Így aztán az Exodus nem több egy átlagos Biblia-feldolgozásnál, amelyet a továbbiakban majd minden karácsonykor levetítenek majd a tévék, hogy jórészt senki által sem nézett programként háttérzörejt biztosítson a sült hal és a bejgli között.
Exodus – istenek és királyok (Exodus: Gods and Kings. Amerikai akciódráma, 2014, 150 perc). Rendezte: Ridley Scott. Szereplők: Christian Bale, Joel Edgerton, John Turturro, Aaron Paul, Ben Mendelsohn, Sigoruney Weaver, Ben Kingsley. Írta: Adam Cooper, Bill Collage. Kép: Dariusz Wolski. Zene: Alberto Iglesias.
Értékelés az 1-10-es skálán: 5
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!