
Fotó: A szerző felvétele
2010. október 15., 09:302010. október 15., 09:30
– Hány kiadó érdeklődik a vásár iránt? A válság miatt kevesebb lesz az új könyv?
– A Mentor Kiadónál például a tavalyi 49-hez képest idén csak 13 új könyvünk jelent meg eddig. Év végéig a felét sem érjük el a tavalyi teljesítményünknek, mert nincs igény a könyvre. A kiadók és a kereskedők részéről ugyanolyan nagy az érdeklődés, mint korábban. Valószínűleg 40 fölött lesz az önálló kiadói standok száma. A többi erdélyi kiadó is sokkal kevesebb új könyvvel jön, mint eddig. Vannak, akik több támogatáshoz jutottak, de ez is csak a tervezett veszteséget fedezi. A nyereségtermeléshez el kellene adni a könyveket. Éppen azért jönnek a kereskedők és a kiadók Marosvásárhelyre, mert itt a vásár idején még van keletje a könyvnek. Ha esetleg idén nem lesz érdeklődés, akkor jövőre nem lesz vásár. Idén Mircea Cărtărescu lett volna a díszvendég – akinek Szőcs Géza fordításában jelent meg egyik könyve –, de végül egy másik rendezvényre megy. Magyarországról viszont két jeles író jön el egy irodalmi estre, november 11-én a Kultúrpalota kistermében Lackfi János és Háy János mutatkozik be. Az est témája a gyermek az új magyar irodalomban.
– Idén később szervezik meg a vásárt. Mi ennek az oka?
– Eddig november első hetének második felében került sor a könyvvásárra, így viszont egybeesett a város másik nemzetközi eseményével, az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm-fesztivállal. Ezt elkerülendő, idén november 11–13. között, a filmfesztivál utáni héten kerül sor a rendezvényünkre.
– Kevesebb támogatás jutott idén a vásárra?
– Nagyon nehezen kaptunk támogatást. Nagyon kevés pénzt adott a Maros Megyei Tanács és a vásárhelyi polgármesteri hivatal. Közben a Communitas Alapítvány is segített, Magyarországról az előző évekhez képest fele akkora összeget kaptunk. A román művelődési minisztérium kiemelt rendezvényként kezeli a vásárt.
– Az anyaországi kormányváltás után kialakult-e már az új könyvkiadás-támogatási rendszer?
– Visszafogottabb változatban működik a Nemzeti Kulturális Alap támogatási rendszere, nagyon kevés pénzt osztanak. Az erdélyi kiadók szemszögéből a legfájóbb az, hogy még mindig nem indult be a Márai-program – amely a könyvszakma és az alkotók támogatását, valamint a könyvtárak állományának frissítését célozná –, habár arról volt szó, hogy legkésőbb 2010 áprilisában beindul. A kormányváltás után elnapolták, mert át akarják értékelni a felvásárlási rendszer szempontjait. A mi esetünkben akár a kiadó halálát is jelentheti a késlekedés, és ez más kiadókra is érvényes.
– A Mentornál is voltak leépítések?
– Igen, nyolc személytől kellett megválnunk, és négyet félmunkaidővel foglalkoztatunk. Nyomdászok és szerkesztők, könyvesbolti eladók és adminisztratív munkát végzők is vannak a menesztettek között, olyan is, akivel 17 évig dolgoztunk együtt.
– Nemrég ért véget az igen rangos Frankfurti Könyvvásár. Erdélyi magyar író valaha kijuthat-e egy ilyen rendezvényre? A céh mit tehet annak érdekében, hogy ez megtörténjen?
– Egyértelmű, hogy mi nem jutunk ki a Frankfurti Könyvvásárra. Elsősorban azért nem, mert nagyon drága a részvétel. Régebben küldtünk egy-egy könyvet a magyar nemzeti standra. De most már ez sem működik. A céh semmit nem tehet a külföldi népszerűsítésért. Ez minden kiadó saját ügye. A nemzetközi vásárok lényege a kiadási jogok csereberéje. A kiadási, fordítási jogok eladása, értékesítése a kiadók dolga, nem a szakmai szövetségé. Mi még a magyar piacon sem tudunk jelen lenni, tehát egyelőre nincs esély arra, hogy a nyugati érdeklődő felfigyeljen ránk.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.