Az előző két-három kötetéhez képest a Jung a gépteremben című új verseskötete más – mutatott rá Karácsonyi Zsolt kérdésére Balázs Imre József új könyvének bemutatóján, kedd este a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban.
2015. március 04., 20:072015. március 04., 20:07
Mint mondta, a 2006-os Vidrakönyv „a rockzenészek kifejezésével élve konceptalbum volt\", a 2009-es Fogak nyoma is ciklusokra volt tagolva, ehhez képest a Jung a gépteremben nincs részekre osztva. Vannak ugyan elvétve visszatérő motívumok, látszólag véletlenszerű visszacsengések, például a vidra motívuma is felbukkan néhányszor, ezeket azonban a könyv szerkesztőjével, Gáll Attilával gondosan elszórták a kötetben, mert nem akarták erőltetni a ciklusokra tagolást.
A Sétatér Kulturális Egyesület kiadásában megjelent kötet borítóján egyébként kék ledek és kábelrengeteg látható, ez nem véletlen, hiszen a gépterem a szerző elképzelésében is egyfajta szerverszobát jelent, nem pedig „olajos-fogaskerekes\" géptermet, mint ahogy sokan asszociáltak a cím hallatán.
Balázs Imre József előző kötete utáni első vers, A gépterem című hosszúvers volt, és már ekkor kialakult a fejében egy kötetterv, amelybe három hosszúverset szánt, a címe pedig szintén A gépterem lett volna. A másik két nagyobb lélegzetű poéma azonban sehogyan sem akart megszületni, időközben viszont megírta a kötet egyéb darabjait, köztük olyan verseket, mint A tudatgép megtisztítása, így nem véletlen, hogy a híres svájci pszichológus, Jung is bekerült a címbe. Már csak azért is, mert a már említett A gépterem című vers egy részét a szerző valóban megálmodta, Jung pedig sokat foglalkozott az álmok értelmezésével.
Balázs Imre József elárulta, hogy számára Jung álomértelmezése sokkal szimpatikusabb, mint Freudé, hiszen utóbbi mindent a szexuális vágyakra, és a gyerekkori traumákra vezet vissza, Jung pedig sokkal árnyaltabban gondolkodik. Ennek illusztrálására el is mesélt egy történetet, amelyet Jung írt le egy könyvében.
A két pszichológus egy Amerikába tartó hajóúton egymás álmait próbálta értelmezni. Jung elmesélte egy álmát, amelyben egy emeletes épület felső szintjéről haladt lefelé. A felső szint a legmodernebb berendezéssel bírt, azonban ahogy lejjebb ment, egyre régiesebb volt a bútorzat, a végén már kőből voltak a bútorok, a legalsó szinten pedig koponyákat talált.
Freud azonnal egy kérdést szegezett neki: „Carl Gustav, kit akarsz te megölni?\" Ezzel szemben Jung szerint ebben az álomban a ház az egyén maga, így tulajdonképpen saját magában szemlélődött lefelé haladva. Ez rímel arra az evolúcióbiológiai elméletre is, amely szerint az egyed fejlődése során megismétli a faj kialakulásának, fejlődésének stációit.
A verseskötetre az is nagy hatást gyakorolt, hogy az irodalomtörténészként is tevékeny Balázs Imre az utóbbi időben rengeteg szürreális szerző műveit olvasta, így saját kötetét is kissé szürreálisnak tartja.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!