Az előző két-három kötetéhez képest a Jung a gépteremben című új verseskötete más – mutatott rá Karácsonyi Zsolt kérdésére Balázs Imre József új könyvének bemutatóján, kedd este a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban.
2015. március 04., 20:072015. március 04., 20:07
Mint mondta, a 2006-os Vidrakönyv „a rockzenészek kifejezésével élve konceptalbum volt\", a 2009-es Fogak nyoma is ciklusokra volt tagolva, ehhez képest a Jung a gépteremben nincs részekre osztva. Vannak ugyan elvétve visszatérő motívumok, látszólag véletlenszerű visszacsengések, például a vidra motívuma is felbukkan néhányszor, ezeket azonban a könyv szerkesztőjével, Gáll Attilával gondosan elszórták a kötetben, mert nem akarták erőltetni a ciklusokra tagolást.
A Sétatér Kulturális Egyesület kiadásában megjelent kötet borítóján egyébként kék ledek és kábelrengeteg látható, ez nem véletlen, hiszen a gépterem a szerző elképzelésében is egyfajta szerverszobát jelent, nem pedig „olajos-fogaskerekes\" géptermet, mint ahogy sokan asszociáltak a cím hallatán.
Balázs Imre József előző kötete utáni első vers, A gépterem című hosszúvers volt, és már ekkor kialakult a fejében egy kötetterv, amelybe három hosszúverset szánt, a címe pedig szintén A gépterem lett volna. A másik két nagyobb lélegzetű poéma azonban sehogyan sem akart megszületni, időközben viszont megírta a kötet egyéb darabjait, köztük olyan verseket, mint A tudatgép megtisztítása, így nem véletlen, hogy a híres svájci pszichológus, Jung is bekerült a címbe. Már csak azért is, mert a már említett A gépterem című vers egy részét a szerző valóban megálmodta, Jung pedig sokat foglalkozott az álmok értelmezésével.
Balázs Imre József elárulta, hogy számára Jung álomértelmezése sokkal szimpatikusabb, mint Freudé, hiszen utóbbi mindent a szexuális vágyakra, és a gyerekkori traumákra vezet vissza, Jung pedig sokkal árnyaltabban gondolkodik. Ennek illusztrálására el is mesélt egy történetet, amelyet Jung írt le egy könyvében.
A két pszichológus egy Amerikába tartó hajóúton egymás álmait próbálta értelmezni. Jung elmesélte egy álmát, amelyben egy emeletes épület felső szintjéről haladt lefelé. A felső szint a legmodernebb berendezéssel bírt, azonban ahogy lejjebb ment, egyre régiesebb volt a bútorzat, a végén már kőből voltak a bútorok, a legalsó szinten pedig koponyákat talált.
Freud azonnal egy kérdést szegezett neki: „Carl Gustav, kit akarsz te megölni?\" Ezzel szemben Jung szerint ebben az álomban a ház az egyén maga, így tulajdonképpen saját magában szemlélődött lefelé haladva. Ez rímel arra az evolúcióbiológiai elméletre is, amely szerint az egyed fejlődése során megismétli a faj kialakulásának, fejlődésének stációit.
A verseskötetre az is nagy hatást gyakorolt, hogy az irodalomtörténészként is tevékeny Balázs Imre az utóbbi időben rengeteg szürreális szerző műveit olvasta, így saját kötetét is kissé szürreálisnak tartja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!