2013. március 26., 20:252013. március 26., 20:25
„Tiltakozunk a művészeti középdíjakba történt ismételt politikai beavatkozás és a szélsőséges nézetek állami elismerése ellen. (...) A József Attila-díj kapcsán a minisztérium idén is semmibe vette az általa felállított szakmai kuratórium javaslatait, és önkényesen megváltoztatta a díjazottak névsorát” – utal a nyílt levél szövege arra, hogy a szakmai kuratórium által javasolt listán két nevet cserélt ki a minisztérium.
A dokumentumot a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör, a Magyar Műfordítók Egyesülete és a Szépírók Társasága írt alá. Lapunk információi szerint az Erdélyi Magyar Írók Ligájának képviselői idén nem is kaptak meghívást a díjra javasló kuratóriumba, az idei díjazottak között így nem is szerepel erdélyi alkotó. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) január 1-jétől új rendszert vezetett be a művészeti középdíjak tekintélyének visszaállítása érdekében. A tárca több évtizedes szakmai múlttal rendelkező, a kortárs irodalom egészét lefedő írószervezeteket kért fel arra, hogy tegyenek javaslatokat a szakmai bizottságok tagjaira, és jelöljenek alkotókat a művészeti díjakra. „Az új rendszert a legtöbb szervezet elfogadta, ugyanakkor többen fenntartásukat fejezték ki, mert úgy látták, a miniszter a szokásjoggal ellentétben, a jogszabályok adta lehetőséggel visszaélve idén is önkényesen felülbírálhatja a szakmai bizottság demokratikus módon meghozott döntéseit. Félelmeik sajnos annak ellenére beigazolódtak, hogy a minisztérium a nyilvános szakmai tájékoztatón ígéretet tett arra, hogy maradéktalanul tiszteletben tartja a kuratóriumok döntését” – hangsúlyozták az aláírók. A négy szervezet leszögezte: mindaddig nem kívánnak részt venni a jelölési és döntési folyamatban, amíg valóban meg nem történik a művészeti középdíjak szakmai rehabilitációja az érintettek bevonásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok