
Fotó: A szerző felvétele
2008. október 24., 00:002008. október 24., 00:00
A drámairodalom egyik legismertebb kezdőmondatát – „Uraim! Azért kérettem önöket ide, mert egy igen kellemetlen hírt kell közölnöm: revizor jön hozzánk” – hallhatja a nagyváradi közönség a vasárnap esti premieren. Nyikolaj Vasziljevics Gogol A revizor című darabját ezúttal meghívott rendező, a Debreceni Csokonai Színházban dolgozó Árkosi Árpád képzelte a Körös-parti deszkákra – mint lapunknak elmondta, meglepetésekkel, de a darab hangulatának kárára menő modernizációs törekvések nélkül. A színdarabban a huszonhárom éves, vékonypénzű és léha Hlesztakovot egy járási kisvárosba sodorja a véletlen, ahol a kicsinyes, korrupt és megvesztegethető hivatalnokok a nyakukra küldött revizort sejtik személyében. Hlesztakov komikus fordulatok során jön rá helyzetére, és eljátssza szerepét – amíg meg nem érkezik a városba a valódi revizor.
„Elég botrányos dolgokat láthat a néző. Gogol a saját korának hivatalnokrétegét, a hatalom képviselőit leplezi le. Ám az alapvető emberi helyzetek nem változnak, hiszen a különböző társadalmi formákban a megalázottság vagy a kisemmizettség emberi sajátosság, mondhatni fajtafüggőség” – monda el Árkosi Árpád, aki az előadásban a gogoli szatíra eszközeit a jelenhez mérten adagolva arra törekedett, hogy korszerű, de megkérdőjelezhetetlenül autentikus Revizort állítson színre. A darab díszletei és a színészek jelmezei ennek megfelelően metaforikus gesztusokként értelmezhetők, a néző, anélkül vonatkoztathatja saját jelenére a dráma dialógusait és üzenetét, hogy túlságosan direkt utalásokat kapna erre.
Saját bevallása szerint a szatirikus látás- és kifejezésmód már akkortól közel állt Árkosi Árpádhoz, hogy a szegedi Egyetemi Színpadon saját írásait öntötte színdarab formájába. „Most érkezett el a Gogollal való találkozás ideje, A revizor valójában velem is szerencsésen összecseng” – mondta a rendező, aki szerint az alkotónak „magának is meg kell a darabban merítkeznie, vállalva akár gyarlóságait is”. Árkosi Árpád első ízben rendez Nagyváradon, A revizort viszonylag rövid, öthetes próbafolyamat után mutatják be. Mint megjegyezte, alkotáslélektani szempontból bizonyára alaposabb, átgondoltabb produkciók születhettek a hetvenes-nyolcvanas években, de az alkotóknak tudomásul kell venniük a mai, felgyorsult körülményeket. A nagyváradi bemutatón Hlesztakovot Dimény Levente, a polgármestert Dobos Imre, feleségét Fábián Enikő, a többi hivatalnokot és családtagjaikat Ababi Csilla, ifj. Kovács Levente, Kovács Enikő, Ács Tibor, Medgyesfalvy Sándor, Hajdu Géza, Pál Hunor, Herman Ferenc és Kiss Csaba játssza. A díszleteket Perovics Zoltán, a jelmezeket Florina Bellinda Birea tervezte, a zene Ari Nagy Sándor munkája.
A Bodolay Géza fordítása alapján készült előadást a nézők október 26-án 19 órától láthatják a nagyváradi filharmónia koncerttermében.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.