Harsányi Attila idén januárban, a Magyar Kultúra Napjához kötődő rendezvényen vehette át az aradi Kölcsey Egyesület 2025-ös évre megítélt Kölcsey-díját
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében Harsányi Attila színművész az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása, fejlesztése terén kifejtetett tevékenység elismeréseként osztanak ki évente. A miskolci születésű Jászai-, Kaszás Attila- és Príma-díjas művész a Miskolci Nemzeti Színház társulati tagja, de 2008, vagyis az alapítás évétől együttműködik az Aradi Kamaraszínházzal is. Több korszakos produkció, monodráma fűződik a nevéhez, melyekkel számos magyarországi, romániai és nemzetközi díjat nyert a szakmai fesztiválokon. Emberileg és szakmailag is újjászületett Aradon – mondta Harsányi Attila a Krónikának a Kölcsey-díj hétfő esti átvételekor.
2026. február 01., 15:002026. február 01., 15:00
– Milyen érzés itt, ezen a színpadon, amely annyi próbafolyamat és előadás helyszíne volt, díjazottként állni? – tettük fel a kérdést Harsányi Attila számára az Aradi Kamaraszínház székhelyét is jelentő Bábszínházban tartott ünnepségen.
– Az ember nehezen talál szavakat. Amikor 2008-ban felhívott Ernő (Tapasztó Ernő, a kamaraszínház alapító-igazgatója, rendezője – szerk. megj.), hogy – akkor Szegeden voltam, azt hiszem – ugorják már ide át, mert van egy előadás, amit látott tőlünk, és azt állítsuk színpadra, nem gondoltam, hogy tizennyolc év múlva itt fogok állni, arról nyilatkozva, hogy a Kölcsey Egyesület Kölcsey-díját ebben az évben nekem adják azért a tizennyolc évért, amit itt végigcsináltunk Ernővel, Fekete Rékával, a műszaki munkatársakkal, Ghițával, Ionicával, Horicával. Olyan, mint egy karácsony ajándék.
Két nagyon fontos város van az életemben, az egyik Arad, a másik Miskolc – a sorrend tulajdonképpen lényegtelen. Úgy jövök ide, mint egy másik családhoz, akármennyire pátoszosan is hangzik ez. Most éppen Ernőéktől jövök, ahol másfél órán keresztül egy kanapén a két gyerekkel játszottam, a harmadik pedig bent volt, mert altatta az édesanyja. Ismerem ezt a várost, rengeteget fejlődött. Amikor először ide botorkáltunk Szegedről, akkor még nem így nézett ki. Azóta hihetetlen sok pénzt fektettek az épületekbe, az utakba. Ez egy csoda hely!
– Bő tíz éve, 2015-ben megkapta az önkormányzattól az úgynevezett Kiváló polgár-oklevelet, most pedig a legrégebbi, legpatinásabb magyar civil szervezet elismerését vehette át. Milyen érzések fűződnek ehhez?
– Nem itt születtem, hanem egy másik országban, de minket azért sok minden összeköt, a nyelvtől kezdve a közös történelem, a magyarság. Hogy a határt hol húzták meg, az egy másik történelmi esemény eredménye. De én itt lettem valami, vagyis valaki.
Nagyon sokat köszönhetek ennek a városnak, természetesen elsősorban az Aradi Kamaraszínháznak. Az, hogy most már ekkora figyelmet szentelnek nekünk, a munkásságunknak, s nemcsak itt, hanem egész Romániában és Magyarországon, az valami elképesztő dolog.
Épp azon gondolkoztam, hogy tizennyolc éve állok ezen a színpadon, s hogy itt mi izzadságcsepp hullott le, mennyi szenvedély gyűlt fel... Az, ami minket összetartott, vagy ami miatt én itt állhatok, az csakis a makacsságunk, a vakmerőségünk, a kérlelhetetlenségünk, a könyörtelenségünk eredménye. Hogy mi itt akarunk valamit csinálni, egy színházi formát akarunk létrehozni, ami azt hiszem, hogy valamelyest sikerült is. Nemcsak a díjak igazolják ezt, hanem az, hogy nagyon komolyan vesznek minket most már ebben a szakmában, akármilyen fesztiválra megyünk.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Szoktam otthon viccelődni, hogy ha egyszer meghalok, akkor mindenképpen ide is hozzanak egy kicsit a hamvaimból, és szórják szét azok a helyeken, ahol a legtöbbet megfordultunk Ernővel. Elvonási tüneteim vannak, ha több hónapon keresztül nem jöhetek ide.
– A Miskolci Nemzeti Színház jelenti a kőszínházi szerepeket, a „nagyszínpadot”. Ehhez képest az Aradi Kamaraszínház a kísérletezés terepe?
– Nyilván óriási a különbség. Ott, ugye, ki van írva egy szereposztás, abba neked nincs beleszólásod: hogy mit játszol, mi a rendezői koncepció, mi a jelmez, a díszlet. Ez így is van rendjén egy kőszínházban, mert fejetlenség és anarchia lenne abból, ha minden színész beleszólna, hogy mit játsszon vagy milyen ruhát vegyem fel.
Ezt mind Rékával, a művészeti titkárral és Ernővel meg a többi munkatárssal találjuk ki: a fényektől kezdve a hangosításon keresztül mindent. Szerintem ez a legnagyobb boldogság egy alkotó ember életében, hogy van egy ilyen „gyerekkori homokozója”, ahol gyakorlatilag úgy játszik, ahogy jónak gondolja. Ez óriási nagy szabadságot ad.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.
A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!