2010. május 19., 15:312010. május 19., 15:31
Az est során Vetési Nándor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem színészképző szakának mesteris hallgatója olvasott fel Gáll Ernő naplójából. A szervező diákok felkutatták Gáll Ernő egykori diákjait, akik videofelvételen mondták el egykori tanárukhoz fűződő élményeiket, emlékeiket.
Elsőként a Balázs Sándor íróval készült felvételt vetítették le, majd Csép Sándor politikus és Ungvári Zrínyi Imre, a BBTE filozófia karának tanárai emlékeztek Gáll Ernőre. A megemlékezést Gáll Ernő írógépéből és más személyes tárgyaiból összeállított kiállítással tették teljessé a szervezők.
Gáll Éva, a filozófus özvegye érdekes részleteket mesélt néhai férje életéből. Többek közt beszélt arról is, hogyan játszotta ki Gáll a kommunista cenzúrát a Korunk szerkesztőjeként, miközben folytonosan kompromisszumokat kellett kötnie. Mint mesélte, a folyóirat első négy oldala az államvezetés által előírt kötelező propagandapenzumot tartalmazta, az igazi Korunk az 5–6. oldaltól kezdődött.
Elmondta többek közt azt is, hogy Gáll Ernő a második világháborúban megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort. Ennek kapcsán elmesélte a 14 éves korától meggyőződéses baloldali filozófus első találkozását a szovjet hadsereggel. Gáll – aki frissen szabadult a koncentrációs táborból, és útravalóul kapott ki, csomagjával érkezett a városba – a pályaudvaron látott meg két szovjet katonát, elindult feléjük, hogy megölelje őket, erre a két orosz szó nélkül elvette a csomagját és elkergette a megdöbbent Gáll Ernőt. A filozófus özvegye végül elmesélte azt is, hogyan hallgatta le őket az akkori román titkosszolgálat, a kilencvenes években birtokába került szekus dosszié hat kötete gyakorlatilag a filozófus minden egyes beszélgetését szóról szóra rögzítette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok