
2010. május 19., 15:312010. május 19., 15:31
Az est során Vetési Nándor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem színészképző szakának mesteris hallgatója olvasott fel Gáll Ernő naplójából. A szervező diákok felkutatták Gáll Ernő egykori diákjait, akik videofelvételen mondták el egykori tanárukhoz fűződő élményeiket, emlékeiket.
Elsőként a Balázs Sándor íróval készült felvételt vetítették le, majd Csép Sándor politikus és Ungvári Zrínyi Imre, a BBTE filozófia karának tanárai emlékeztek Gáll Ernőre. A megemlékezést Gáll Ernő írógépéből és más személyes tárgyaiból összeállított kiállítással tették teljessé a szervezők.
Gáll Éva, a filozófus özvegye érdekes részleteket mesélt néhai férje életéből. Többek közt beszélt arról is, hogyan játszotta ki Gáll a kommunista cenzúrát a Korunk szerkesztőjeként, miközben folytonosan kompromisszumokat kellett kötnie. Mint mesélte, a folyóirat első négy oldala az államvezetés által előírt kötelező propagandapenzumot tartalmazta, az igazi Korunk az 5–6. oldaltól kezdődött.
Elmondta többek közt azt is, hogy Gáll Ernő a második világháborúban megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort. Ennek kapcsán elmesélte a 14 éves korától meggyőződéses baloldali filozófus első találkozását a szovjet hadsereggel. Gáll – aki frissen szabadult a koncentrációs táborból, és útravalóul kapott ki, csomagjával érkezett a városba – a pályaudvaron látott meg két szovjet katonát, elindult feléjük, hogy megölelje őket, erre a két orosz szó nélkül elvette a csomagját és elkergette a megdöbbent Gáll Ernőt. A filozófus özvegye végül elmesélte azt is, hogyan hallgatta le őket az akkori román titkosszolgálat, a kilencvenes években birtokába került szekus dosszié hat kötete gyakorlatilag a filozófus minden egyes beszélgetését szóról szóra rögzítette.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.