
Fotó: Szucher Ervin
Fényképkiállítással ünnepelte meg ötvenedik születésnapját az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei elnöke, Ábrám Zoltán.
2013. december 11., 19:242013. december 11., 19:24
Az orvos és egyetemi tanár régi szerelméhez, a fotográfiához tért vissza, melynek leginkább egyetemista éveiben hódolt. Akkoriban, amikor, saját bevallása szerint azért ragadott fényképezőgépet, hogy bebizonyítsa a kiszemelt női személynek, hogy ő is képes legalább olyan szép művészfotókat készíteni, mint annak az udvarlója.
Ábrám dupla sikert aratott: mind a párválasztásban, mind a fotográfiában legyőzte riválisát. Azon túl, hogy megszerezte a szeretett asszonyka kezét, bő negyed évszázaddal ezelőtt számos csoportos kiállításon vett részt, a ’89-es fordulat után pedig egyéni tárlatokon is megvillantotta tehetségét. A mostani, jubileumi kiállítás viszonylag hosszas szünet után született meg.
A fotóművészettel kacérkodó egyetemi oktató továbbá elmondta, hogy a kerek évforduló közeledtével szeretett volna valamit a család, illetve a közösség számára nyújtani. Előbb egy könyv megírásában gondolkodott előbb, majd beugrott a fotókiállítás ötlete, ahol nemcsak az általa látogatott tájak, városok, események felvételeit, de a család különböző pillanatait is bemutatta.
A szociofotótól a sportfotóig négy témakör szerint csoportosítva több mint negyven kép került a Bod Péter Tanulmányi Központ falaira. Az egyik mintha sehova sem tartozna, annyira különálló. Akár hétköznapi emlékképnek is nevezhető az a fotó, amelyen az egyetemalapító John Harvard szobra áll.
„Mert ki is volt és mit is csinált az életben ez a mindössze 35 esztendősen távozó Harvard? Mondhatnánk, hogy semmit. Pénzéből egyetemet létesített, ez volt élete főműve: adományozott” – mondta el Ábrám Zoltán, hozzátéve, hogy a vegyes fotótémákra épülő válogatás az ő esetében is Isten iránti hálájából, közössége és családja iránti szeretetéből fakadt. Képeiről Both Gyula, a helyi Marx József Fotóklub elnöke úgy fogalmazott, hogy „ha nem látjuk meg az emberben s a világban azt is, ami láthatatlan, akkor azt sem értjük meg belőle, ami látható”.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!