Hirdetés

Finnországban is szeretik a „boldogsághormont termelő” csángómagyar néptáncokat

Tánctanítás Helsinkiben. Demokratikus körforma és az együttmozgás öröme jellemzi a moldvai csángó táncot •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Tánctanítás Helsinkiben. Demokratikus körforma és az együttmozgás öröme jellemzi a moldvai csángó táncot

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Moldvai csángómagyar táncokat oktatott nemrég Helsinkiben az ott élő magyarok meghívására Kádár Elemér. A Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógust – aki számos nemzetiségű embernek, megannyi európai országban, sőt Kínában is oktatta már ezeket a táncokat – friss finnországi tapasztalatairól és a táncoktatásról írt, nemrég megjelent kötetéről kérdeztük.

Kiss Judit

2024. március 13., 09:572024. március 13., 09:57

Helsinkiben, az ott élő magyaroknak, valamint finneknek is oktatott néptáncot március elején Kádár Elemér, a moldvai Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógus, akit annak apropóján hívott meg a Finnországi Magyarok Egyesülete és a Helsinkiben működő Liszt Intézet, hogy Körbe, körbe, karikába – segédanyag a moldvai táncok oktatásához címmel nemrég könyve jelent meg. Kádár Elemér megkeresésünkre arról beszélt, hogy milyen volt a fogadtatása a finn fővárosban az általa oktatott csángómagyar táncoknak.

Kádár Elemér, a moldvai Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógus (középen) Helsinkiben oktatott •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

Kádár Elemér, a moldvai Csángóföldön dolgozó néptáncpedagógus (középen) Helsinkiben oktatott

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

„Él Finnországban (is) pár kedves barátom, akik többnyire erdélyiek vagy erdélyi származásúak, a közös nevezőnk leginkább a néptánc, s akikkel főleg erdélyi nyári néptánctáborokban szoktam találkozni. De volt már egyszer olyan is, hogy én jártam Helsinkiben egy hagyományőrző rendezvényen, s akkor is meglátogattam a barátaimat, örültünk az alkalomnak, fenntartjuk a kapcsolatot.

Hirdetés

Ilyenformán viszonylag hamar eljutott hozzájuk is annak a híre, hogy megjelent itthon – a Romániai Magyar Néptáncegyesület gondozásában – egy általam összeállított oktatási segédanyag” – fejtette ki a néptáncpedagógus.

A könyv leginkább a moldvai csángómagyarok táncainak oktatási módszertanáról szól. De ezenfelül arról is, hogy miért jó az, ha a gyermekek a megfelelő korban népi gyermekjátékokat – ezen belül énekes körjátékokat – játszanak, majd ebből szervesen tovább lépve egyenes úton eljutnak a közép- és reneszánsz kori körtáncos örökségünkhöz, amit a magyar néprajzi csoportok közül a legnagyobb gazdagságban a moldvai csángómagyarok őriznek a mai napig.

„És hogy a »nagy titkot« is eláruljam: azért jó, mert ezen énekes-mozgásos tevékenységek során egészen hihetetlen módon és mértékben fejlődnek a gyermekek tanulási képességei, és ez a képességfejlesztés a mai, súlyosan mozgásszegény életmód káros mellékhatásai között egyre inkább elengedhetetlenül szükséges” – fejtette ki a néptáncpedagógus. Hozzátette, a néptáncosok elsősorban azért akarnak táncokat tanulni, hogy szórakozhassanak, de neki pedagógusként az is célja, hogy felhívja a kedves szülők figyelmét a „kütyüzombi” életmód veszélyeire, és adjon egy eszközt, amivel hatékonyan lehet ezek ellen küzdeni.

Finnországban is sokan kapcsolódtak be a csángómagyar táncokba •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

Finnországban is sokan kapcsolódtak be a csángómagyar táncokba

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Finnországi barátainak nagy része szülő, de nagyszülők és pedagógusok is vannak köztük, így érdekelte őket ez a módszer, ezért hívták meg Kádár Elemért, hogy tartson pár ilyen foglalkozást, mutassa be, miként is kell ezt csinálni. A néptáncpedagógus azt is kifejtette, hogy a fiatalok ugyanúgy és ugyanazért szeretik a moldvai táncokat Finnországban is, mint itthon:

nagyobb részük körtánc, nem kell hozzá partner, a szerkezet pedig könnyen megérthető, gyorsan megtanulható, egészen biztos a jó tánc- és sikerélmény, ráadásul közösségépítő jellege is van, ami diaszpórában különösen fontos.

A néptáncpedagógus rámutatott, a páros táncok is kötött szerkezetűek, formációs jellegűek, nincs – pontosabban van, de csak kis mértékben, a kötöttségeken belül – improvizáció, emiatt pár kísérleti jellegű csetlés-botlás után máris „termelődik a táncosban a boldogsághormon”.

Kádár Elemért finnországi tapasztalatai kapcsán arról kérdeztük, mi a benyomása a Helsinkiben élő magyarok közösségi életéről, mennyire tartják fontosnak az identitásuk megőrzését akár a néptáncok, népzene ismeretén keresztül is. Az észak-európai országban körülbelül 2500 magyar él, főleg délen, legtöbben Helsinkiben és Espooban. „Egy részük régóta itt él, letelepedett, de folyamatos a vándorlás: mindig jönnek újabbak, akik aztán többnyire pár év múlva odébbállnak. Ma már a fiatalok nagyon könnyedén váltanak hazát. De van egy régi, kemény mag, és a hozzájuk csatlakozott fiatalok, akik igyekeznek egymásnak és a vándoroknak is stabil kapaszkodót nyújtani” – fejtette ki Kádár Elemér.

A Finnországi Magyarok Egyesülete és a Helsinkiben működő Liszt Intézet szervezte a táncoktatást •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

A Finnországi Magyarok Egyesülete és a Helsinkiben működő Liszt Intézet szervezte a táncoktatást

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Az ezer tó országaként emlegetett országban élő magyaroknak működik egy nagyszerű munkát végző saját szervezetük, a Finnországi Magyarok Egyesülete, van Magyar Néptáncegyesület is és Helsinkiben is jelen van a Liszt Intézet. „A magyarok pedig, mint mindenütt, itt is két nagy táborba csoportosulnak: vannak a korszellemet érteni vélők, akik valahogy még nem tudják, hogy a folklór újra menő, és vannak, akik tudják ezt. Ezen utóbbiakkal találkoztam. Elsősorban a magyarokhoz jöttem, de a vegyes házasságok és baráti körök jóvoltából azért vannak a társaságban finnek, sőt más etnikumúak – török, kínai – is. Minden héten van magyar táncház és minden hónapban egyszer tartanak Helsinkiben magyar nyelvű istentiszteletet is, ezen most én is részt vettem, és cseppet sem meglepő módon itt is azokkal az emberekkel találkoztam, akik a táncházba is eljöttek” – mondta el a néptáncpedagógus. Úgy fogalmazott, a Finnországban élő magyarok közt

vannak, akiknek fontosak a gyökerek, ők keresik egymást, figyelnek egymásra, jó a közösség, de állandó félelemben élnek, hogy az unokák már nem fognak tudni magyarul, már nem akarják majd megismerni az óhazát, annak népét, kultúráját.

Kicsik és nagyon a finnországi táncoktatáson •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

Kicsik és nagyon a finnországi táncoktatáson

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Éppen emiatt a nyugdíjasok jelentős része végül visszatelepül a Kárpát-medencébe, remélve, hogy az unokák majd eljárnak hozzájuk látogatóba. A néptáncpedagógustól azt is megkérdeztük, hogy tapasztalata szerint Finnországban létezik-e a néptánchagyományok ápolása a finnek körében, vagy az ilyesmi egy észak-európai ember számára különlegesnek számít. „A finnek egy nagyon nehéz évezred után alig több, mint száz éve váltak önálló nemzetté. Emiatt a régi dolgok tisztelete náluk nem igazán jellemző: az számukra a nyomort, éhezést, küzdelmet jelképezi. Erdőlakó, rejtőzködő, bizalmatlan társaságból azonban kemény és hatékony munkával nagyon gyorsan jóléti társadalommá váltak, ma is a boldog jövő lehetőségét keresik, nem piszmognak a romantikus múltba fordulással” – fejtette ki Kádár Elemér.

Csángómagyar körtánc. A Szeret Néptáncegyüttes a Bákó megyei Lábnyikon •  Fotó: Turbuc Maria Galéria

Csángómagyar körtánc. A Szeret Néptáncegyüttes a Bákó megyei Lábnyikon

Fotó: Turbuc Maria

Ennek ellenére akad a finnek közt, aki azt gondolja, hogy fontos a régi dolgok ismerete, tisztelete. Jelentős néprajzi múzeumaik, gyűjteményeik vannak, sokan a régimódi, hagyományos ételeiket készítik az ünnepnapokon, s azon kevesek, akinek van, néha felveszik a népviseletüket és régi szertartásokat próbálnak feleleveníteni pl. a napfordulók idején stb.

„Hagyományos életmódról azonban érdemben ma már csak a számik (lappok) esetében beszélhetünk, de ők a messzi északon élnek, egy déli finn alig tud róluk többet, mint mi.

Emiatt aztán a néphagyományok, zene, tánc iránt csak egy kisebb, de lelkes közösség érdeklődik, a nagytöbbség inkább »halad a korral«” – fejtette ki Kádár Elemér. Hozzátette, a magyar táncházmozgalomnak megfelelő finn kezdeményezés még nem jött létre, és annak lehetőségét, hogy adatközlőktől közvetlenül tanulhassanak saját folklórt, már elszalasztották.

Kádár Elemér könyve szakmai körökben is fontos oktatási anyagnak számít. Feltettük a kérdést: a tánc műfaja nyilván tulajdonképpen „leírhatatlan”, de a kötetbe szedett ismeretanyag meglétének melyek a legfontosabb hozadékai. „Idestova harminc éve tanulom és tanítom a néptáncokat. A moldvai csángómagyarok táncaival kapcsolatosan régóta foglalkoztatott már egy sor szakmai kérdés, amelyekre a meglévő szakirodalomban, vagy a szakemberekkel beszélgetve nem kaptam kielégítő választ. Martin György felismert pár alapigazságot a gyűjtései során az ötvenes évek elején, azóta mindenki őt idézi, újabb, alaposabb elemzés azonban nem született eddig. Ezért vagyok most itt, Moldvában, ezért kutatom a témát, hogy végre válaszokat találjak és adhassak” – magyarázta a néptáncpedagógus. Ezzel párhuzamosan igyekszik arra vonatkozóan is hasznos tanácsokat adni, hogy kinek, mikor és mit érdemes tanítani, meg főleg miként – hogy az a tanítás hasznos és hatékony legyen. „Erről szól a könyvem, és minden bizonnyal további bővített kiadások követik majd ezt az elsőt, hiszen a kutatás folyamatban van, számos, egyelőre még rejtett részlet várja a felderítést” – mondta a szakember.

A csángó táncnak érthető és követhető a szerkezete, izgalmas, keleties-régies, lendületes zene kíséri •  Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete Galéria

A csángó táncnak érthető és követhető a szerkezete, izgalmas, keleties-régies, lendületes zene kíséri

Fotó: Nagy Gábor Bigus/Finnországi Magyarok Egyesülete

Kádár Elemért arról is kérdeztük, hogy más, külföldi nyelvterületen vagy nem magyar, nem román ajkúaknak oktatott-e moldvai néptáncot, és ha igen, mik a tapasztalatai, hogyan fogadják a más kultúrákhoz tartozók ezt a táncot.

„Ha mi, erdélyi néptáncosok külföldre megyünk fellépni és a szervezők táncoktatást is kérnek tőlünk helyi érdeklődők számára, akkor többnyire a moldvai táncokat vetjük be. Hiszen ilyenkor különösen fontos, hogy gyorsan megszülessen a sikerélmény

és nincs rá egy hosszú hétvégénk, hogy a gazdag motívumanyagot, az ebből való improvizálást, az erdélyi táncokhoz elengedhetetlen vezetés-követés, forgatás technikáját megtanulják” – mondta a néptáncpedagógus. Hozzátette, ilyenképpen tanított már moldvai táncokat majd’ egész Európában, de még Kínában is. Ezenfelül mindenféle néptánctáborokban, ahol az esti táncházakban terítékre kerülnek a moldvai táncok, de a fesztiválokon, rendszeres városi táncházakban is sokszor kap felkérést arra, hogy vezesse a táncot.

„A kezdetektől tanítok a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által szervezett Moldvai Népzene- és Néptánctáborban is. Tény, hogy mindezeken a helyszíneken főleg magyar és sokkal kisebb számú román fiatal tanulja a táncokat, de azért volt köztük az évek során francia, spanyol, amerikai és japán érdeklődő is. A tapasztalat az, hogy az oxitánok, baszkok, lengyelek, a skandináv és a balti népek, de a közel- és távolkeletiek is általában nagyon szeretik, ami nem véletlen” – fejtette ki. Hozzátette, a nyugat-európaiaknak ma már elég kevés maradt meg a táncaikból, Keleten ellenben van ilyen tánc ma is bőven, de ők meg éppen emiatt szeretik – úgy vannak vele, mintha csak a szomszéd falu táncait járnák.

„Ha szórakozásról van szó, ezekkel a táncokkal nem lehet kapu mellé lőni. A rendkívül demokratikus körforma, az együttmozgás öröme, az érthető és követhető szerkezet, a nagyon izgalmas, keleties-régies, lendületes zene garancia a sikerélményre” – ecsetelte Kádár Elemér.

Mint sorolta, volt már táncoktató Magyarországon egy beöltözős mulatságon, ahol a Gyűrűk Ura volt a téma, ők pedig sepsiszentgyörgyi zenész barátaival moldvai folklór-alapokon oldották meg a feladatot. „Hatalmas siker volt! Ezeket a táncokat a már felsorolt okok miatt azok a mai fiatalok is szeretik, akik amúgy nem néptáncrajongók. Helsinkiben a vendéglátóim egyszeri alkalomnak szánták az én látogatásomat, de amint a betervezett foglalkozások végére értünk, azonnal ott helyben eldöntötték, hogy ennek kell egy terjedelmesebb folytatás, és már körvonalazódik egy májusi, második látogatás. Azt gondolom, ez a tény önmagáért beszél” – összegzett a néptáncpedagógus.

korábban írtuk

Csángó elöljáró: van egy kis haladás a jászvásári püspökséggel való jó együttműködés irányában
Csángó elöljáró: van egy kis haladás a jászvásári püspökséggel való jó együttműködés irányában

Vannak apró előrelépések, melyek a jó együttműködés irányába mutatnak a jászvásári (Iași) római katolikus püspökség és a katolikus vallású moldvai csángók képviselői között – jelentette ki pénteken a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke.

korábban írtuk

Székely és csángó szótárakkal gazdagodott az Európai Történelem Háza
Székely és csángó szótárakkal gazdagodott az Európai Történelem Háza

Kisebbségi nyelvű szótárakat adományozott a Nyelvek Európai Napján a brüsszeli Európai Történelem Házának az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupja és a FUEN – tájékoztat Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
2026. október 10., szombat

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat

Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat
2026. október 07., szerda

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba

Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba
2026. október 02., péntek

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten

Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten
Hirdetés
2026. szeptember 30., szerda

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat

Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat
2026. szeptember 29., kedd

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban

Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban
2026. szeptember 28., hétfő

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész

Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész
Hirdetés
Hirdetés