Ezüst Medvét kapott Berlinben Tarr Béla filmje

A magyar művész alkotása a Berlinale versenyprogramjában, a nagyjátékfilmek mezőnyében szerepelt. Tarr Béla már korábban is vendégeskedett a rangos filmfesztiválon, ahová ezúttal Friedrich Nietzsche német filozófus és egy ló találkozását tovább szövő filmjével érkezett. Tarr Béla az Isabella Rossellini vezette nemzetközi zsűri kanadai tagjától, Guy Madden producertől vehette át a zsűri nagydíját. A magyar rendező meghajolt a díjátadó gála vendégei előtt, megköszönte a díjat, de nem állt a mikrofon mögé.

A díjkiosztó után tartott sajtótájékoztatón a művész úgy fogalmazott: „rendező vagyok, a munkám viszonylag egyszerű, képekben kell beszélnem a közönséggel, nem kenyerem annyira a beszéd. A film a kommunikáció a nézők és köztem”. A torinói lóról szólva elmondta: „Meg akartam mutatni, hogy szerintem ilyen a világ most. Egész biztos, hogy ez az utolsó Tarr-film, azt hiszem, ebben a filmben tényleg összefoglaltunk mindent, amiről úgy gondoltam, filmben kell elmondani. Ezután már csak ismételni lehetne. Teljesen mindegy, hogy kapott-e a film díjat, én befejeztem. Annál jobban szeretem a régi filmjeimet, hogy megismételjem őket. Ezt már A torinói ló forgatása előtt eldöntöttem” – fogalmazott. Tarr Béla beszélt arról, a jövőben olyan fiatalokat akar támogatni, akik új világot akarnak felépíteni. „De úgy tűnik, Magyarországon ez most kicsit nehezebbé vált” – mondta.

Téni Gábor, a film producere az MTI-nek elmondta, nagyon örülnek a díjnak, nagyon boldogok. A Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége, a FIPRESCI pénteken odaítélt fődíja, valamint a Berlinale nemzetközi zsűrijének nagydíja is rendkívül fontos és jelentős. Téni Gábor hozzáfűzte, nem fordult meg a fejükben, hogy díjat nyerjenek a filmmel, nem azért forgatták. Amikor elkezdtük, azt éreztük, hogy ez egy jó film lesz – mondta, megjegyezve hogy három évi munkájuk van az alkotásban.

Tarr Béla ezúttal is megszokott alkotótársával, Krasznahorkai Lászlóval dolgozott együtt, A torinói ló című filmben Derzsi János és Bók Erika játszotta a főszerepet. A film zenéjéről Víg Mihály gondoskodott, az operatőr Fred Kelemen volt. A magyar rendező nyolcadik játékfilmjét már 20-30 ország vásárolta meg, az elmúlásról szóló alkotás magyarországi bemutatóját várhatóan márciusban tartják.

A legjobb filmnek járó Arany Medve-díjat a Nadar and Simir: A Separation (Nadar és Simir, egy válás) iráni alkotás érdemelte ki, a négy kilogrammos medveszobrot Isabella Rossellini és Dieter Kosslick fesztiváligazgató nyújtotta át az alkotóknak. Aszgar Farhadi rendező munkája két Ezüst Medve-díjat is kapott, a film könnyek közt színpadra lépő női szereplőit jutalmazták a legjobb női szereplőnek járó díjjal, a férfi szereplők mezőnyében az iráni mű férfi szereplőgárdája kapott Ezüst Medve-díjat.

Az iráni dráma sikerével az iszlám köztársaság a díjkiosztó gálát is „uralta”. Dieter Kosslick az este folyamán üres széket helyezett a színpadra, ezzel jelképezve a zsűri hiányzó tagjának, az Iránban rendszerellenes propagandatevékenység címén elítélt Dzsafár Panahi rendezőnek a hiányát. Kosslick szerint Panahi értesült a mellette tartott szimpátiatüntetésről és felhívásokról is, Berlinbe eljutott üzenetében azt mondta, korábban magányosnak érezte magát, de most már úgy gondolja, semmilyen művész nem lehet magára hagyatott, ha ilyen család tagja. „Talán nem tehettünk sokat, de legalább neki segítettünk” – mondta a közönség előtt Dieter Kosslick.

A rendezők közül Ulrich Köhlert, a Schlafkrankheit (Álomkór) című német film direktorát tüntette ki Ezüst Medvével a zsűri, a díjat a testület német tagja, Nina Hoss színész-rendező adta át honfitársának.

Két Ezüst Medve-díjat is kiosztott a zsűri a kiemelkedő művészi teljesítményért, mindkettőt az El Premio (A díj) című film kapta. Az argentin katonai rezsim hajnalán, az 1970-es évek közepén játszódó alkotás operatőri és díszlettervezési munkája révén érdemelte ki a zsűri elismerését.

A legjobb forgatókönyv a The Forgiveness of Blood című, Albániában játszódó filmé lett, a zsűri Alfred Bauer-díját a Wer wenn nicht wir (Ki, ha nem mi) címet viselő német dráma kapta.

A legjobb elsőfilm egy háromtagú zsűri döntése alapján az On The Ice című alkotás lett, ebben a kategóriában még két különdíjat is odaítéltek, ezeket a The Guard, valamint a Die Vaterlosen című filmek kapták.

A rövidfilmekről döntő zsűri Arany Medvével jutalmazta a Paranmanjang (Éjszakai kapás) című dél-koreai filmet. Az alkotás érdekessége, hogy iPhone-készülékkel forgatták. A fesztivál szervezői kivételt tettek a dél-koreai készítőkkel, mert a megengedett 30 perc helyett a film 33 perces. Egy másik koreai alkotás, a Pu-Seo-Jin Bam (Rossz este) Ezüst Medvét kapott a rövidfilmek között. A Berlinale Shorts mezőnyében 25 rövidfilm, közte a magyar Kárpáti György Mór munkája, az Erdő volt versenyben a fődíjért.