A Kontinental '25 stábja a Berlinale színpadán
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Még egy éve sincs, hogy feltettem a kérdést Emmanuel Pârvu a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott, a Duna-deltában játszódó és forgatott Három kilométer a világ végéig című filmje kapcsán: értenek minket a nagyvilágban? A rendező erősen társadalomkritikus, a romániai valóságot bemutató alkotása kapcsán joggal merült fel bennem, hogy a Riviéra állva tapsoló közönsége legalább sejt-e valamit a film sajátos vonatkozásaiból. Radu Jude szerdán, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott filmje kapcsán azonban már eszembe sem jutott feltenni ezt a kérdést. Tulajdonképpen a rendező maga válaszolta meg, amikor köszönetet mondott a fesztivál szervezőinek azért, hogy egy ilyen kis, független film is bekerülhetett a programba. Majd gyorsan hozzátette, hogy kis film – de Románia számára nagy.
2025. február 20., 18:332025. február 20., 18:33
2025. február 21., 01:082025. február 21., 01:08
Javában zajlik a 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, ismertebb nevén a Berlinale, ahol Radu Jude – aki a Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban című alkotásával már 2021-ben elnyerte az Arany Medvét – mondhatni visszajáró vendégnek számít. Idén azonban nem csak ő léphetett a vörös szőnyegre Kontinental ’25 című filmjével, hanem magával vitt egy erdélyi színésznőt, Tompa Esztert is, aki az alkotás főszereplője. Jó volt látni az erdélyi színésznőt azon a vörös szőnyegen, ahol idén többek között Ethan Hawke, Marion Cotillard és Benedict Cumberbatch is végigvonult.
Autogramokat kértek, fotózkodtak, majd a fesztiválpalota impozáns termében velük együtt nézték végig a ropogós román alkotást. A román rendező hozta a tőle megszokott társadalomkritikát, már-már szatirikus hangvételt – csakhogy az idei filmje valahogy még inkább a romániai, pontosabban az erdélyi, sőt erdélyi magyar néző szívéhez szólt, hiszen nem csupán egyetemes témákat dolgoz fel, hanem a kolozsvári mindennapokat mutatja be.
Tompa Eszter neve nem ismeretlen Németországban, az erdélyi származású színésznő sok ottani produkcióban játszik
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Azt hiszem, Jude tudatában volt annak, hogy ezt a filmet nem mindenki fogja érteni. Talán nem is feltétlenül akarta, hogy értsék. Valószínűleg fel sem merült a kérdés, hogy a berlini fesztiválpalota közönsége érti-e, miért szerepelnek Simion és Ciucă választási plakátjai egy-egy pillanatra háttérben, vagy hogy a főhős vitája az édesanyjával – arról, hogy Orbán Magyarországa jó hely-e vagy sem – értelmezhető-e számukra.
Bár a film története egy atlétából a létbizonytalanságba sodródott férfira és egy bírósági végrehajtóra, annak drámájára, morális kérdéseire fokuszál, egy erdélyi nézőnek ennél többet ad. Hogyne adna többet, amikor
Egyszerre különös és jóleső viszontlátni a kolozsvári helyszíneket: a teret, ahol reggel elhaladok munkába menet, a Fellegvár lépcsőit, ahol – akárcsak a főhősnő – én is rúgtam be diákként, a Mega Image boltot, ahol kenyeret szoktam venni. De a film ennél is többet ad, mert ott forgott körülöttünk, ott zajlik körülöttünk.
És igen, jó érzés volt látni mindennek középpontjában egy erdélyi származású színésznőt, aki bár Németországban (is) él, az ember olykor látja őt Kolozsvár utcáin, a színház büféjében vagy egy-egy kulturális rendezvényen.
Másfelől szinte vicces volt olvasni az első nemzetközi kritikákat, amelyek főként azt emelték ki, hogy a film Roberto Rossellini 1951-es Európa ’51 című alkotásának újragondolása – amit egyébként a film plakátja is sugall. Erdélyi, kolozsvári szemmel nézve ez az alkotás egészen más.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Hosszan lehetne sorolni, mit értenek vagy nem értenek ebből a filmből a nem romániai, nem erdélyi nézők. De nem ez a lényeg. Hanem hogy mi mit értünk belőle, nekünk mit ad, és az, hogy miért nevetünk rajta annyira jóízűen. Egyébként éppen ebből jöttem rá, hogy a bemutatón milyen sok romániai honfitársunk volt jelen: a legnagyobb kacajok irányáról hamar kiderült, hogy ott bizony román vagy épp erdélyi magyar társaságok ültek.
A morális probléma köré épített, sok szempontból megrendítő történet, amely görbe tükröt tart a romániai mindennapok elé, rávilágítva az ország számos visszásságára, nemcsak drámaként és szatíraként működik, hanem komédiaként is. Különösen szép, ahogy Jude a humort nem a szegény és elmaradott Románia sztereotipikus sajátosságaira építi, hanem ezektől eltávolodva, frappáns helyzeteket teremtve nevettet.
Ugyanakkor a modern világ kritikája erőteljesen kihallatszik belőle – legyen szó a mai Romániáról, Kolozsvárról, az ingatlanfejlesztők visszás ügyleteiről vagy a közalkalmazottak tehetetlenségéről. Sokan fogják leírni a film kapcsán, hogy ezeket már feldolgozták milliószor, hogy a film nem ad semmi újat.
Radu Judenek népes rajongótábora van
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A filmben van „bozgorozás”, szóba kerül Trianon, és olyan beszélgetéseket hallunk, amelyek a két nemzet különös kapcsolatára reflektálnak. De ahogy a film a főhős dilemmájára és morális problémájára sem kínál megoldást, megnyugvást, úgy a közel kétórás alkotás a mindennapi „bajainkat” sem próbálja megoldani. Nem is teheti. És épp ez a lényege.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!