
2010. június 25., 12:192010. június 25., 12:19
Biszku Béla, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítója szerdán közölte, a Bűn és büntetlenség című film olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeken ő nem közszereplőként jelenik meg. Hangsúlyozta, az alkotást neki nem mutatták meg, nyilvános levetítéséhez nem járult, és továbbra sem járul hozzá. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, az Uránia Nemzeti Filmszínház azért állt el a film június 16-ára, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulójára tervezett díszbemutatójától, mert közlésük szerint a Biszku család perrel fenyegetett arra az esetre, ha a mozi hozzájárulásuk nélkül vetíti le az alkotást.
Ezután azonban Biszku Béla lányai, a bemutatónak végül otthont adó budapesti Menta Teraszon, megtekintették a dokumentumfilmet, majd a műsorra tűzését kérték az Urániától. Arról is tájékoztatták a készítőket, hogy szeretnék, ha édesapjuk politikai szerepét független bizottság tisztázná. A szervezők azonban nem fújnak visszavonulót. Novák Tamás csütörtökön úgy nyilatkozott: vállalják a vetítés kockázatát, és filmjüket készek bíróság előtt is megvédeni. Ugyanakkor hozzátette, hogy kíváncsiak Biszku Béla véleményére is.
A dokumentumfilmben Biszku – aki az elmúlt húsz évben nem adott interjút – elmondja: a mai napig ellenforradalomnak tekinti az 1956. októberi eseményeket, és nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt. Szavai szerint az ítéleteket nem ő, hanem a bíróságok hozták. Tagadja továbbá, hogy a büntetőeljárásokba belügyminiszterként beavatkozott, Nagy Imréről pedig azt mondja, „megérdemelte a sorsát”. Mint beszámoltunk, az alkotók azzal keresték meg Biszku Bélát, hogy szülőfalujáról, Márokpapiról kérdezzék, s csak a negyedik, utolsó találkozásukkor fedték fel, hogy újságírók, és valójában az 1956 utáni megtorlások legmagasabb rangú, még élő irányítójáról készítenek filmet. Novák elmondta, a politikus ezután először hozzájárult a film elkészültéhez, majd telefonon értesítette az alkotókat, hogy visszavonja hozzájárulását. Ők azonban nem álltak el a film bemutatásától.
Módosul az alkalmazottak munkaidő-nyilvántartásának szabályozása az előadó-művészeti intézményeknél – jelentette be kedden a kulturális minisztérium.
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.