Az író kolozsvári dolgozósarka, amelynek tárgyai ezután Csíkszeredában lesznek láthatóak.
Fotó: TVR Magyar Adás
Emléktermet rendeznek be szülővárosában, Csíkszeredában a tizenegy éve elhunyt író, Fodor Sándor tiszteletére személyes tárgyaiból. Az íróról elnevezett reprezentatív emléksarokban várja majd a közönséget május 11–14 között a Csíkszeredai Könyvvásár néhány rendezvénye, könyvbemutatója az Erőss Zsolt Arénában, később pedig a városházán rendeznek be Fodor Sándor-termet. A könyvvásár keretében vetítik le ugyanakkor az íróról készült friss dokumentumfilmet, amelyről Daczó Katalin rendezőt faggattuk.
2023. május 07., 11:402023. május 07., 11:40
Az íróról elnevezett reprezentatív emléksarokban várja majd a közönséget május 11–14. között a Csíkszeredai Könyvvásár néhány rendezvénye, könyvbemutatója az Erőss Zsolt Arénában, később pedig a városházán rendeznek be Fodor Sándor-termet. A szemle idejére emléksarkot rendeznek be Fodor Sándor személyes tárgyaival ebben a teremben.
Fodor Sándor a riporterek kedvence volt
A Fodor Sándor-terem új miliőben fogadja majd a könyvek szerelmeseit, a terem megnyitóján tulajdonképpen az emléksarkot is felavatják, ami egyben az író „hazatérésének” ceremóniája lesz. Az olvasók beülhetnek az író karosszékébe, olvashatnak az íróasztalánál, megérinthetik a Csipike írójának személyes tárgyait.
Fodor Sándor egykori kolozsvári otthonából Csíkszeredába szállították a hagyaték egy részét, többek között díszpolgári oklevelét is. Az írót Csíkszereda díszpolgárává avatták, a rendszerváltás után a város első díszpolgárainak egyike volt
Fotó: TVR Magyar Adás
Az eseményen részt vesz az író lánya, Fodor Eszter, valamint Fodor Sándor csíkszeredai pályatársaként, barátjaként Molnár Vilmos szerkesztő, a Román Televízió Magyar Adásának munkatársaként Daczó Katalin újságíró, valamint Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere. A beszélgetést Székedi Ferenc közíró moderálja. Daczó Katalin Fodor Sándor emlékezete című dokumentumfilmje két részes: az első, A Fehérfenyőtől a műfordításokig című rész 39, a második, A hazatérés című 38 perces.
A kétrészes riportban életének legfontosabb helyszíneit keressük fel Csíksomlyón/Csíkszeredában és Kolozsváron, a film első részében az alkotó emberrel és életterével ismerkedhetnek meg a nézők: a novellaíróval, a Csipike szerzőjével és a műfordítóval. A második rész az író csíki kötődéseit, valamint jelképes hazatérését mutatja be” – olvasható az alkotás ismertetőjében.
Archív anyagok és mai emlékezet
Daczó Katalint arról kérdeztük, hogy a nemrég elkészült alkotást milyen archív anyagok alapján készítette, valamint, hogy milyen kép rajzolódik ki a filmben az íróról.
A film első részében leginkább magáról az íróról meg a műveiről van szó, de már abban felmerül az írói hagyaték kérdése. Fodor Sándor több mint tíz éve meghalt, viszont nem nyúltak addig a szobájához, a tárgyaihoz, amíg élt az özvegye, Fodor Éva festőművész. Mivel tavaly a művésznő is elhunyt, az utódoknak dönteniük kellett a hagyatékról.
Fodor Sándor (jobbra) a szüleivel Csíksomlyón
Fotó: Archív/Fodor Eszter tulajdona
„Fodor Eszter fontosnak tartotta, hogy a hagyaték egy része a szülővárosban, Csíkszeredában találjon otthonra” – mondta el a rendező. Kifejtette, hogy a Magyar Adás archívumában több Fodor Sándor-interjú is fennmaradt, leginkább a hetvenes-nyolcvanas évekből, és Daczó Katalin saját bevallása szerint ezekhez az archív anyagokhoz próbálta illeszteni a mai emlékezetet. A filmben többek között Vallasek Júlia kolozsvári irodalomtörténész beszél Fodor Sándor munkásságáról, ugyanakkor rokonok, barátok és ismerősök is megszólalnak.
Ehhez remek régi – többek között Csáki Zoltán és Gálfalvi Zsolt által készített – beszélgetések álltak rendelkezésünkre” – mondta el a rendező, aki szerint
Ilyen például Az ígéret földje című regény, vagy a Bimbi tábornok című kisregény, amelyről a filmben Vallasek Júlia úgy fogalmaz, hogy egyes elemzők szerint az életmű csúcsa. „Mindenképpen olyan derűs, okos, optimista kép a világról, amit szerintem bármilyen generációnak jó lenne újraolvasni" – hívta fel a figyelmet az irodalomtörténész. Daczó Katalin arról is beszélt, hogy személyesen ismerte Fodor Sándort, volt alkalma újságíróként interjút készíteni vele, emellett 2006-ban rendeztek egy iskolatörténeti kiállítást Csíksomlyón, amihez az író a csíkszeredai gimnázium diákjaként viselt diáksapkájával járult hozzá. Ez ma a Csíki Székely Múzeum várostörténeti kiállításán látható.
A tervek szerint az alkotás a Fodor Sándorról elnevezendő, a város központjához közel fekvő, eddig ifjúsági park néven ismert helyszínen lesz látható.
Csíkból Kolozsvárra: „otthonról” „haza”
„A film készítéséhez eléggé belemélyedtem a témába, újraolvastam a könyveit, meghallgattam a vele készült interjúkat, láthattam a tárgyait, az íróasztalát Kolozsváron, mindazt, amit most már Csíkszeredában is fognak látni az érdeklődők. Fodor Sándorról az a kép alakult ki bennem, hogy jóságos, bölcs, néha kissé naiv, aki mindvégig megőrzött egy részt gyermeki énjéből is” – mutatott rá a rendező.
„Hát lehet az embernek két, igazi „otthona”?! Úgy látszik, lehet” – fogalmazott Fodor Sándor. Most, halála után 11 évvel az író ismét „otthonra talál” Csíkszeredában.
Fotó: TVR Magyar Adás
„Fodor Sándor neve minden magyar olvasó számára ismert. Megszokhattuk, hogy az utóbbi bő 50 esztendőben Csipikével együtt növünk óriás törpékké, hogy aztán Fodor Sándor kisregényeivel és nagyregényeivel, a hazulról haza írott leveleivel megértsük az alkotói nagyságát, visszapillantsunk egy önkényuralmi korszakra, vagy éppen megértsük ennek az átkos időszaknak a gyermekirodalomba bújtatott mögöttes tartalmát. A Csíkszeredában született író, műfordító immár tizenegy éve nincs köztünk bölcsességével, közvetlenségével, humorával. De velünk van a műveivel, a vele készült interjúkkal, és tovább él immár a szülővárosában létrejövő Fodor Sándor-emléksarok jóvoltából is” – olvasható a Csíkszeredai Könyvvásár szervezőinek közleményében.
Több kezdeményezést is indítottak, hogy emléket állítsanak Fodor Sándor írónak Csíkszeredában. Ezek közül több is megvalósul szerdán: emlékplakettet lepleznek le az író tiszteletére a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében, valamint Fodor Sándor-nagymonográfiát is bemutatnak.
Életének 95. évében elhunyt Fodor Nagy Éva festőművész, író, Fodor Sándor író özvegye – adta hírül a Kolozsvári Rádió.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!