Az író kolozsvári dolgozósarka, amelynek tárgyai ezután Csíkszeredában lesznek láthatóak.
Fotó: TVR Magyar Adás
Emléktermet rendeznek be szülővárosában, Csíkszeredában a tizenegy éve elhunyt író, Fodor Sándor tiszteletére személyes tárgyaiból. Az íróról elnevezett reprezentatív emléksarokban várja majd a közönséget május 11–14 között a Csíkszeredai Könyvvásár néhány rendezvénye, könyvbemutatója az Erőss Zsolt Arénában, később pedig a városházán rendeznek be Fodor Sándor-termet. A könyvvásár keretében vetítik le ugyanakkor az íróról készült friss dokumentumfilmet, amelyről Daczó Katalin rendezőt faggattuk.
2023. május 07., 11:402023. május 07., 11:40
Az íróról elnevezett reprezentatív emléksarokban várja majd a közönséget május 11–14. között a Csíkszeredai Könyvvásár néhány rendezvénye, könyvbemutatója az Erőss Zsolt Arénában, később pedig a városházán rendeznek be Fodor Sándor-termet. A szemle idejére emléksarkot rendeznek be Fodor Sándor személyes tárgyaival ebben a teremben.
Fodor Sándor a riporterek kedvence volt
A Fodor Sándor-terem új miliőben fogadja majd a könyvek szerelmeseit, a terem megnyitóján tulajdonképpen az emléksarkot is felavatják, ami egyben az író „hazatérésének” ceremóniája lesz. Az olvasók beülhetnek az író karosszékébe, olvashatnak az íróasztalánál, megérinthetik a Csipike írójának személyes tárgyait.
Fodor Sándor egykori kolozsvári otthonából Csíkszeredába szállították a hagyaték egy részét, többek között díszpolgári oklevelét is. Az írót Csíkszereda díszpolgárává avatták, a rendszerváltás után a város első díszpolgárainak egyike volt
Fotó: TVR Magyar Adás
Az eseményen részt vesz az író lánya, Fodor Eszter, valamint Fodor Sándor csíkszeredai pályatársaként, barátjaként Molnár Vilmos szerkesztő, a Román Televízió Magyar Adásának munkatársaként Daczó Katalin újságíró, valamint Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere. A beszélgetést Székedi Ferenc közíró moderálja. Daczó Katalin Fodor Sándor emlékezete című dokumentumfilmje két részes: az első, A Fehérfenyőtől a műfordításokig című rész 39, a második, A hazatérés című 38 perces.
A kétrészes riportban életének legfontosabb helyszíneit keressük fel Csíksomlyón/Csíkszeredában és Kolozsváron, a film első részében az alkotó emberrel és életterével ismerkedhetnek meg a nézők: a novellaíróval, a Csipike szerzőjével és a műfordítóval. A második rész az író csíki kötődéseit, valamint jelképes hazatérését mutatja be” – olvasható az alkotás ismertetőjében.
Archív anyagok és mai emlékezet
Daczó Katalint arról kérdeztük, hogy a nemrég elkészült alkotást milyen archív anyagok alapján készítette, valamint, hogy milyen kép rajzolódik ki a filmben az íróról.
A film első részében leginkább magáról az íróról meg a műveiről van szó, de már abban felmerül az írói hagyaték kérdése. Fodor Sándor több mint tíz éve meghalt, viszont nem nyúltak addig a szobájához, a tárgyaihoz, amíg élt az özvegye, Fodor Éva festőművész. Mivel tavaly a művésznő is elhunyt, az utódoknak dönteniük kellett a hagyatékról.
Fodor Sándor (jobbra) a szüleivel Csíksomlyón
Fotó: Archív/Fodor Eszter tulajdona
„Fodor Eszter fontosnak tartotta, hogy a hagyaték egy része a szülővárosban, Csíkszeredában találjon otthonra” – mondta el a rendező. Kifejtette, hogy a Magyar Adás archívumában több Fodor Sándor-interjú is fennmaradt, leginkább a hetvenes-nyolcvanas évekből, és Daczó Katalin saját bevallása szerint ezekhez az archív anyagokhoz próbálta illeszteni a mai emlékezetet. A filmben többek között Vallasek Júlia kolozsvári irodalomtörténész beszél Fodor Sándor munkásságáról, ugyanakkor rokonok, barátok és ismerősök is megszólalnak.
Ehhez remek régi – többek között Csáki Zoltán és Gálfalvi Zsolt által készített – beszélgetések álltak rendelkezésünkre” – mondta el a rendező, aki szerint
Ilyen például Az ígéret földje című regény, vagy a Bimbi tábornok című kisregény, amelyről a filmben Vallasek Júlia úgy fogalmaz, hogy egyes elemzők szerint az életmű csúcsa. „Mindenképpen olyan derűs, okos, optimista kép a világról, amit szerintem bármilyen generációnak jó lenne újraolvasni" – hívta fel a figyelmet az irodalomtörténész. Daczó Katalin arról is beszélt, hogy személyesen ismerte Fodor Sándort, volt alkalma újságíróként interjút készíteni vele, emellett 2006-ban rendeztek egy iskolatörténeti kiállítást Csíksomlyón, amihez az író a csíkszeredai gimnázium diákjaként viselt diáksapkájával járult hozzá. Ez ma a Csíki Székely Múzeum várostörténeti kiállításán látható.
A tervek szerint az alkotás a Fodor Sándorról elnevezendő, a város központjához közel fekvő, eddig ifjúsági park néven ismert helyszínen lesz látható.
Csíkból Kolozsvárra: „otthonról” „haza”
„A film készítéséhez eléggé belemélyedtem a témába, újraolvastam a könyveit, meghallgattam a vele készült interjúkat, láthattam a tárgyait, az íróasztalát Kolozsváron, mindazt, amit most már Csíkszeredában is fognak látni az érdeklődők. Fodor Sándorról az a kép alakult ki bennem, hogy jóságos, bölcs, néha kissé naiv, aki mindvégig megőrzött egy részt gyermeki énjéből is” – mutatott rá a rendező.
„Hát lehet az embernek két, igazi „otthona”?! Úgy látszik, lehet” – fogalmazott Fodor Sándor. Most, halála után 11 évvel az író ismét „otthonra talál” Csíkszeredában.
Fotó: TVR Magyar Adás
„Fodor Sándor neve minden magyar olvasó számára ismert. Megszokhattuk, hogy az utóbbi bő 50 esztendőben Csipikével együtt növünk óriás törpékké, hogy aztán Fodor Sándor kisregényeivel és nagyregényeivel, a hazulról haza írott leveleivel megértsük az alkotói nagyságát, visszapillantsunk egy önkényuralmi korszakra, vagy éppen megértsük ennek az átkos időszaknak a gyermekirodalomba bújtatott mögöttes tartalmát. A Csíkszeredában született író, műfordító immár tizenegy éve nincs köztünk bölcsességével, közvetlenségével, humorával. De velünk van a műveivel, a vele készült interjúkkal, és tovább él immár a szülővárosában létrejövő Fodor Sándor-emléksarok jóvoltából is” – olvasható a Csíkszeredai Könyvvásár szervezőinek közleményében.
Több kezdeményezést is indítottak, hogy emléket állítsanak Fodor Sándor írónak Csíkszeredában. Ezek közül több is megvalósul szerdán: emlékplakettet lepleznek le az író tiszteletére a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében, valamint Fodor Sándor-nagymonográfiát is bemutatnak.
Életének 95. évében elhunyt Fodor Nagy Éva festőművész, író, Fodor Sándor író özvegye – adta hírül a Kolozsvári Rádió.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!