Az író kolozsvári dolgozósarka, amelynek tárgyai ezután Csíkszeredában lesznek láthatóak.
Fotó: TVR Magyar Adás
Emléktermet rendeznek be szülővárosában, Csíkszeredában a tizenegy éve elhunyt író, Fodor Sándor tiszteletére személyes tárgyaiból. Az íróról elnevezett reprezentatív emléksarokban várja majd a közönséget május 11–14 között a Csíkszeredai Könyvvásár néhány rendezvénye, könyvbemutatója az Erőss Zsolt Arénában, később pedig a városházán rendeznek be Fodor Sándor-termet. A könyvvásár keretében vetítik le ugyanakkor az íróról készült friss dokumentumfilmet, amelyről Daczó Katalin rendezőt faggattuk.
2023. május 07., 11:402023. május 07., 11:40
Az íróról elnevezett reprezentatív emléksarokban várja majd a közönséget május 11–14. között a Csíkszeredai Könyvvásár néhány rendezvénye, könyvbemutatója az Erőss Zsolt Arénában, később pedig a városházán rendeznek be Fodor Sándor-termet. A szemle idejére emléksarkot rendeznek be Fodor Sándor személyes tárgyaival ebben a teremben.
Fodor Sándor a riporterek kedvence volt
A Fodor Sándor-terem új miliőben fogadja majd a könyvek szerelmeseit, a terem megnyitóján tulajdonképpen az emléksarkot is felavatják, ami egyben az író „hazatérésének” ceremóniája lesz. Az olvasók beülhetnek az író karosszékébe, olvashatnak az íróasztalánál, megérinthetik a Csipike írójának személyes tárgyait.
Fodor Sándor egykori kolozsvári otthonából Csíkszeredába szállították a hagyaték egy részét, többek között díszpolgári oklevelét is. Az írót Csíkszereda díszpolgárává avatták, a rendszerváltás után a város első díszpolgárainak egyike volt
Fotó: TVR Magyar Adás
Az eseményen részt vesz az író lánya, Fodor Eszter, valamint Fodor Sándor csíkszeredai pályatársaként, barátjaként Molnár Vilmos szerkesztő, a Román Televízió Magyar Adásának munkatársaként Daczó Katalin újságíró, valamint Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere. A beszélgetést Székedi Ferenc közíró moderálja. Daczó Katalin Fodor Sándor emlékezete című dokumentumfilmje két részes: az első, A Fehérfenyőtől a műfordításokig című rész 39, a második, A hazatérés című 38 perces.
A kétrészes riportban életének legfontosabb helyszíneit keressük fel Csíksomlyón/Csíkszeredában és Kolozsváron, a film első részében az alkotó emberrel és életterével ismerkedhetnek meg a nézők: a novellaíróval, a Csipike szerzőjével és a műfordítóval. A második rész az író csíki kötődéseit, valamint jelképes hazatérését mutatja be” – olvasható az alkotás ismertetőjében.
Archív anyagok és mai emlékezet
Daczó Katalint arról kérdeztük, hogy a nemrég elkészült alkotást milyen archív anyagok alapján készítette, valamint, hogy milyen kép rajzolódik ki a filmben az íróról.
A film első részében leginkább magáról az íróról meg a műveiről van szó, de már abban felmerül az írói hagyaték kérdése. Fodor Sándor több mint tíz éve meghalt, viszont nem nyúltak addig a szobájához, a tárgyaihoz, amíg élt az özvegye, Fodor Éva festőművész. Mivel tavaly a művésznő is elhunyt, az utódoknak dönteniük kellett a hagyatékról.
Fodor Sándor (jobbra) a szüleivel Csíksomlyón
Fotó: Archív/Fodor Eszter tulajdona
„Fodor Eszter fontosnak tartotta, hogy a hagyaték egy része a szülővárosban, Csíkszeredában találjon otthonra” – mondta el a rendező. Kifejtette, hogy a Magyar Adás archívumában több Fodor Sándor-interjú is fennmaradt, leginkább a hetvenes-nyolcvanas évekből, és Daczó Katalin saját bevallása szerint ezekhez az archív anyagokhoz próbálta illeszteni a mai emlékezetet. A filmben többek között Vallasek Júlia kolozsvári irodalomtörténész beszél Fodor Sándor munkásságáról, ugyanakkor rokonok, barátok és ismerősök is megszólalnak.
Ehhez remek régi – többek között Csáki Zoltán és Gálfalvi Zsolt által készített – beszélgetések álltak rendelkezésünkre” – mondta el a rendező, aki szerint
Ilyen például Az ígéret földje című regény, vagy a Bimbi tábornok című kisregény, amelyről a filmben Vallasek Júlia úgy fogalmaz, hogy egyes elemzők szerint az életmű csúcsa. „Mindenképpen olyan derűs, okos, optimista kép a világról, amit szerintem bármilyen generációnak jó lenne újraolvasni" – hívta fel a figyelmet az irodalomtörténész. Daczó Katalin arról is beszélt, hogy személyesen ismerte Fodor Sándort, volt alkalma újságíróként interjút készíteni vele, emellett 2006-ban rendeztek egy iskolatörténeti kiállítást Csíksomlyón, amihez az író a csíkszeredai gimnázium diákjaként viselt diáksapkájával járult hozzá. Ez ma a Csíki Székely Múzeum várostörténeti kiállításán látható.
A tervek szerint az alkotás a Fodor Sándorról elnevezendő, a város központjához közel fekvő, eddig ifjúsági park néven ismert helyszínen lesz látható.
Csíkból Kolozsvárra: „otthonról” „haza”
„A film készítéséhez eléggé belemélyedtem a témába, újraolvastam a könyveit, meghallgattam a vele készült interjúkat, láthattam a tárgyait, az íróasztalát Kolozsváron, mindazt, amit most már Csíkszeredában is fognak látni az érdeklődők. Fodor Sándorról az a kép alakult ki bennem, hogy jóságos, bölcs, néha kissé naiv, aki mindvégig megőrzött egy részt gyermeki énjéből is” – mutatott rá a rendező.
„Hát lehet az embernek két, igazi „otthona”?! Úgy látszik, lehet” – fogalmazott Fodor Sándor. Most, halála után 11 évvel az író ismét „otthonra talál” Csíkszeredában.
Fotó: TVR Magyar Adás
„Fodor Sándor neve minden magyar olvasó számára ismert. Megszokhattuk, hogy az utóbbi bő 50 esztendőben Csipikével együtt növünk óriás törpékké, hogy aztán Fodor Sándor kisregényeivel és nagyregényeivel, a hazulról haza írott leveleivel megértsük az alkotói nagyságát, visszapillantsunk egy önkényuralmi korszakra, vagy éppen megértsük ennek az átkos időszaknak a gyermekirodalomba bújtatott mögöttes tartalmát. A Csíkszeredában született író, műfordító immár tizenegy éve nincs köztünk bölcsességével, közvetlenségével, humorával. De velünk van a műveivel, a vele készült interjúkkal, és tovább él immár a szülővárosában létrejövő Fodor Sándor-emléksarok jóvoltából is” – olvasható a Csíkszeredai Könyvvásár szervezőinek közleményében.
Több kezdeményezést is indítottak, hogy emléket állítsanak Fodor Sándor írónak Csíkszeredában. Ezek közül több is megvalósul szerdán: emlékplakettet lepleznek le az író tiszteletére a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében, valamint Fodor Sándor-nagymonográfiát is bemutatnak.
Életének 95. évében elhunyt Fodor Nagy Éva festőművész, író, Fodor Sándor író özvegye – adta hírül a Kolozsvári Rádió.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!