Fotó: Kristó Róbert
Együtt táncolnak, muzsikálnak azok, akik a táncházmozgalomból elindulva közelednek a forráshoz, és azok, akik beleszülettek a gyimesi kultúrába – egyik legfontosabb célkitűzése valósult meg ezáltal a vasárnap véget ért gyimesi tánctábornak, melyet idén tizennyolcadik alkalommal szerveztek meg.
2014. augusztus 04., 16:242014. augusztus 04., 16:24
A Tiszta Forrás Alapítvány, a Csángó Ifjak Középloki Közössége és Gyimesközéplok község önkormányzata által szervezett egyhetes táborba több mint kétszázötvenen érkeztek Magyarországról, az Amerikai Egyesült Államokból, Angliából, Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Szerbiából, és Erdélyből is szép számmal vettek részt.
„Felcsíkit tanulok!” – jelentette ki büszkén Bíró István, aki Székelyudvarhelyről érkezett a táborba szüleivel. Mert nemcsak felnőtteknek van tánc-, népdal- és hangszeroktatás, hanem a gyerekeknek is külön tartanak tánc-, zene- és kézműves foglalkozásokat a táborban.
„Ezeken elsősorban a helyi családok gyerekei vesznek részt, de vannak olyan táborozók is, akik családostól, gyerekestől jöttek. Délelőtt táncot tanultak, délután kézműves foglalkozásokon vehettek részt” – magyarázta Szalay Zoltán, a tábor egyik szervezője. Elmondta, fontos volt számukra, hogy a helyi zenészeket, hagyományőrzőket is bevonják a táborba.
Míg az első táborban csak táncoktatás volt, a szünetekben pedig népdalokat tanultak a résztvevők két csoportban, az idei táborban négy csoportban tanítottak táncot és többféle hangszert különböző szinteken. Az első táborban 15 oktató és zenész vett részt, most negyvenen felüli volt az oktatók és zenészek száma.
„Elsősorban olyan szakembereket hívtunk, akik tudásukkal a tábori oktatás minőségét biztosítják. Az a legfontosabb, hogy a tábor jó hangulatú és ünnepi alkalom legyen, nemcsak a résztvevők, hanem a faluközösség életében is. Annak idején, amikor elkezdtük, elsősorban ezt a gyönyörű, hagyományos kultúrát akartuk népszerűsíteni, amely évszázadokon keresztül megőrződött itt a Gyimesekben, illetve Felcsíkon. – mutatott rá Szalay. – Mindig páros tábor volt ez, ami a tanított anyagokat illeti: felcsíki táncok, zene, dalok és gyimesi táncok, zene és népdalok vannak terítéken. Emellett elsősorban a táncházban társult egy idő után a moldvai anyag, a moldvai táncok és a hangszeroktatásban, főleg a furulya- és a kobozoktatásban is megjelent ez hangsúlyosan.”
Tudatosítják az értékeket
Mindig is a tábor céljai között szerepelt a gyimesi és felcsíki népi kultúra népszerűsítése, ugyanakkor a helyi közösség megszólítása. „Mindig felsorakoztattunk zenészeket, hagyományőrző csoportokat és énekeseket a tábor folyamán, és ezáltal ismeretségek, barátságok kötődtek, nemcsak résztvevők és helybeliek, hagyományőrző csoportok, táncosok, énekesek, zenészek között, hanem a Felcsíkról idehívott hagyományőrző csoportok tagjai is nagy szeretettel jönnek minden évben találkozni az itteni »sorstársaikkal«. Nem elhanyagolandó az sem, hogy Gyimesközéplok nevét a nagyvilágban elsősorban a gyimesi tánctábor által ismerték meg” – mondta el lapunknak a szervező.
A szervezőknek nem titkolt célja, hogy a helyi fiatalok részéről kicsit elhanyagolt hagyományok kerüljenek vissza a közösségi életbe.
„Emlékszem, hogy még a legelején a tábori táncház és a szomszédban levő diszkó vetélkedett egymással, a fiatalokat megosztotta a két szórakozási lehetőség. Ez a verseny mostanra a mi javunkra dőlt el, sok gyerekcsoport alakult az utóbbi években a Gyimesekben, sok fiatal, helyi muzsikus találta meg ezt a zenét és képviseli községét a nagyvilágban. Nem állítom azt, hogy a tánctábor volt az egyedüli tényező, amely befolyásolta ezt a folyamatot, de mindenképp nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy a helyi közösségben a saját kultúrájuk és hagyományuk iránti tisztelet kialakuljon, az értékítélet a helyére kerüljön” – sorolta a tábor eredményeit Szalay Zoltán.
Megélni a tanultakat
Nemcsak a nappali oktatáson vesznek részt helybéliek, hanem az esti táncházban, mulatságon is szép számmal jelen vannak. „Ezt a kultúrát csak úgy tudjuk megőrizni, ha megtaláljuk az összekötő hidat a táncházmozgalom képviselői és azok között, akiknek ez a kultúra a sajátjuk. Ahol falun sincs meg igazából a hagyományos életforma, kultúra, ott nehezebb elérni, de itt a Gyimesekben még sokkal könnyebb. Itt a helybeliek, talán egy kicsit a tánctáboroknak köszönhetően is, tudatosították, hogy ezt mennyire fontos továbbadni, megtanítani gyerekeknek, unokáknak” – magyarázta Antal Rozália, a tábor másik szervezője.
Szerinte a táborukban együtt lehetnek azok, akik a táncházmozgalomból elindulva közeledtek a forráshoz, és azok, akik ebbe beleszülettek. „A táncházasoknak is nagyon fontos ez, mert így lehet csak megérezni az igazi ízét annak, amit megtanultak. Csak elsajátított lecke maradna, ha nem élnék meg, hogy ezzel a tudással miként lehet felszabadultan mulatni, jól érezni magukat” – mutatott rá Antal Rozália.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
szóljon hozzá!