
Fotó: Kristó Róbert
Együtt táncolnak, muzsikálnak azok, akik a táncházmozgalomból elindulva közelednek a forráshoz, és azok, akik beleszülettek a gyimesi kultúrába – egyik legfontosabb célkitűzése valósult meg ezáltal a vasárnap véget ért gyimesi tánctábornak, melyet idén tizennyolcadik alkalommal szerveztek meg.
2014. augusztus 04., 16:242014. augusztus 04., 16:24
A Tiszta Forrás Alapítvány, a Csángó Ifjak Középloki Közössége és Gyimesközéplok község önkormányzata által szervezett egyhetes táborba több mint kétszázötvenen érkeztek Magyarországról, az Amerikai Egyesült Államokból, Angliából, Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Szerbiából, és Erdélyből is szép számmal vettek részt.
„Felcsíkit tanulok!” – jelentette ki büszkén Bíró István, aki Székelyudvarhelyről érkezett a táborba szüleivel. Mert nemcsak felnőtteknek van tánc-, népdal- és hangszeroktatás, hanem a gyerekeknek is külön tartanak tánc-, zene- és kézműves foglalkozásokat a táborban.
„Ezeken elsősorban a helyi családok gyerekei vesznek részt, de vannak olyan táborozók is, akik családostól, gyerekestől jöttek. Délelőtt táncot tanultak, délután kézműves foglalkozásokon vehettek részt” – magyarázta Szalay Zoltán, a tábor egyik szervezője. Elmondta, fontos volt számukra, hogy a helyi zenészeket, hagyományőrzőket is bevonják a táborba.
Míg az első táborban csak táncoktatás volt, a szünetekben pedig népdalokat tanultak a résztvevők két csoportban, az idei táborban négy csoportban tanítottak táncot és többféle hangszert különböző szinteken. Az első táborban 15 oktató és zenész vett részt, most negyvenen felüli volt az oktatók és zenészek száma.
„Elsősorban olyan szakembereket hívtunk, akik tudásukkal a tábori oktatás minőségét biztosítják. Az a legfontosabb, hogy a tábor jó hangulatú és ünnepi alkalom legyen, nemcsak a résztvevők, hanem a faluközösség életében is. Annak idején, amikor elkezdtük, elsősorban ezt a gyönyörű, hagyományos kultúrát akartuk népszerűsíteni, amely évszázadokon keresztül megőrződött itt a Gyimesekben, illetve Felcsíkon. – mutatott rá Szalay. – Mindig páros tábor volt ez, ami a tanított anyagokat illeti: felcsíki táncok, zene, dalok és gyimesi táncok, zene és népdalok vannak terítéken. Emellett elsősorban a táncházban társult egy idő után a moldvai anyag, a moldvai táncok és a hangszeroktatásban, főleg a furulya- és a kobozoktatásban is megjelent ez hangsúlyosan.”
Tudatosítják az értékeket
Mindig is a tábor céljai között szerepelt a gyimesi és felcsíki népi kultúra népszerűsítése, ugyanakkor a helyi közösség megszólítása. „Mindig felsorakoztattunk zenészeket, hagyományőrző csoportokat és énekeseket a tábor folyamán, és ezáltal ismeretségek, barátságok kötődtek, nemcsak résztvevők és helybeliek, hagyományőrző csoportok, táncosok, énekesek, zenészek között, hanem a Felcsíkról idehívott hagyományőrző csoportok tagjai is nagy szeretettel jönnek minden évben találkozni az itteni »sorstársaikkal«. Nem elhanyagolandó az sem, hogy Gyimesközéplok nevét a nagyvilágban elsősorban a gyimesi tánctábor által ismerték meg” – mondta el lapunknak a szervező.
A szervezőknek nem titkolt célja, hogy a helyi fiatalok részéről kicsit elhanyagolt hagyományok kerüljenek vissza a közösségi életbe.
„Emlékszem, hogy még a legelején a tábori táncház és a szomszédban levő diszkó vetélkedett egymással, a fiatalokat megosztotta a két szórakozási lehetőség. Ez a verseny mostanra a mi javunkra dőlt el, sok gyerekcsoport alakult az utóbbi években a Gyimesekben, sok fiatal, helyi muzsikus találta meg ezt a zenét és képviseli községét a nagyvilágban. Nem állítom azt, hogy a tánctábor volt az egyedüli tényező, amely befolyásolta ezt a folyamatot, de mindenképp nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy a helyi közösségben a saját kultúrájuk és hagyományuk iránti tisztelet kialakuljon, az értékítélet a helyére kerüljön” – sorolta a tábor eredményeit Szalay Zoltán.
Megélni a tanultakat
Nemcsak a nappali oktatáson vesznek részt helybéliek, hanem az esti táncházban, mulatságon is szép számmal jelen vannak. „Ezt a kultúrát csak úgy tudjuk megőrizni, ha megtaláljuk az összekötő hidat a táncházmozgalom képviselői és azok között, akiknek ez a kultúra a sajátjuk. Ahol falun sincs meg igazából a hagyományos életforma, kultúra, ott nehezebb elérni, de itt a Gyimesekben még sokkal könnyebb. Itt a helybeliek, talán egy kicsit a tánctáboroknak köszönhetően is, tudatosították, hogy ezt mennyire fontos továbbadni, megtanítani gyerekeknek, unokáknak” – magyarázta Antal Rozália, a tábor másik szervezője.
Szerinte a táborukban együtt lehetnek azok, akik a táncházmozgalomból elindulva közeledtek a forráshoz, és azok, akik ebbe beleszülettek. „A táncházasoknak is nagyon fontos ez, mert így lehet csak megérezni az igazi ízét annak, amit megtanultak. Csak elsajátított lecke maradna, ha nem élnék meg, hogy ezzel a tudással miként lehet felszabadultan mulatni, jól érezni magukat” – mutatott rá Antal Rozália.
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
szóljon hozzá!