
2010. szeptember 13., 16:442010. szeptember 13., 16:44
Szenes Iván minden idők legtermékenyebb magyar szövegírójaként csaknem kétezer dalszöveget írt, az egész ország, különböző korosztályok ismerik és dúdolják a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Kicsit szomorkás a hangulatom máma, a Kislány a zongoránál, a Találkozás egy régi szerelemmel, az Úgy szeretném meghálálni, a Kicsi gyere velem rózsát szedni, a Mindenkinek van egy álma című örökzöldeket.
Ő volt a szövegírója és a zeneszerzője a legnagyobb magyar slágerek egyikének, a Kovács Erzsi által sikerre vitt Hosszú az a napnak. Ő írta a szövegét az Annál az első ügyetlen csóknál drágám kezdetű slágernek, amellyel első díjat nyertek 1966-ban a Magyar Rádió Tessék választani versenyén, sőt az előadó, Aradszky László ezzel a számmal lett az első aranylemezes.
Sikerei ellenére önmagát szigorú mércével mérte. Mint az MTI-nek egy néhány évvel ezelőtti interjúban fogalmazott, csak azt tartotta slágernek, amit az egész ország ismer. „Ezt talán százhúszról merném biztosan állítani. Igaz, az sem kevés...” – tette hozzá Szenes Iván. Dalszövegei közül nem volt kedvence: úgy vélte, ha kiemelne egyet, azzal megsértené a többit. „Mindegyikkel úgy vagyok, mint a szülő a saját édesgyermekével: a gyengébbek is az enyémek” – vallotta Szenes Iván.
Sokoldalúságát, ráhangolódó és rímfaragó képességét bizonyítja, hogy több mint száz színdarabot, filmet, rádió- és tévéjátékot mutattak be verseivel, illetve az ő átdolgozásában.
Szenes Iván 1924. április 25-én született Budapesten, a nótaköltő és librettista Szenes Andor gyermekeként. Édesapja nyomdokán ő is jogot végzett, majd köztisztviselői és újságírói szárnypróbálgatások után végül a szórakoztatóiparban helyezkedett el.
1949-1950-ben a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951-1956 között a Vidám Színpad alapító dramaturgja, 1956-tól 1961-ig az Országos Cirkusz Vállalat varieté osztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője volt. 1961 és 1979 között a győri Kisfaludy Színház és a József Attila Színház, 1979 és 1994 között a Vidám Színpad dramaturgjaként, kabarék szerkesztőjeként, rendezőjeként dolgozott. 1954-ben feleségül vette Kornay Mariann színésznőt.
Elismerései, díjai közül kiemelkedik az 1986-ban kapott eMeRTon-díj, az 1988-as érdemes művész cím, az 1995-ös Fényes Szabolcs-díj és Huszka Jenő-életműdíj.
Szenes Iván temetéséről később intézkednek.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.